Ki hitte volna, hogy egy, a Skót Felföldön működő csapat az öngyilkos hajlamú pocokfélék után megalkotja a világ egyik legnépszerűbb játéksorozatát? Lássam a kezeket!
A jövőre esedékes negyedik felvonás érkeztének közeledtével úgy láttuk, itt az ideje egy retrospektív összefoglalónak. Célunk nem más, mint némi múltidézés. Amivel ugyanis néhány éve még lelkesen játszottunk, s többször, nyilvánosan kijelentettük, hogy ennél már úgysem lehet jobbat csinálni, az már a múlt ködébe veszett, emlékké halványult, s személyes történelemkönyvünk lapjait díszíti.
Rágcsálók
Az egykori DMA Design, ma Rockstar North, Edinburgh kies városában kezdte meg tevékenységét még a '80-as évek végén. Több kisebb projekt után a Lemmings jelentette azt az áttörést, ami meghozta számukra az áhított anyagi és kritikai sikert. 21 különböző platformon több, mint 20 millió példányt értékesítettek a játékból, és annak törvényszerűen érkező folytatásaiból.
A David Jones nevével fémjelzett csapat életében nyugodt és prosperáló évek következtek.
1998-ban fejezték be a Grand Theft Auto-t (GTA), s bár a játék nem volt anyagi bukás, talán egyetlen élő ember sem lett volna képes előre megjósolni a frissen világra jött franchise sikerességét. Ezt követően komolyabb változások történtek a csapat életében. Egyrészt felvásárolta, majd eladta őket az Infogrames, másrészt elhagyta a fedélzetet az alapító David Jones. Az új tulajdonos (Take Two) át is keresztelte a csapatot Rockstar North-ra, s már ők adták ki az egy évvel később érkezett GTA II-t.
A nagy autólopás
A Grand Theft Auto nem csak a törvénnyel ellentétes oldalra állította a produktumot kipróbáló játékost, hanem olyan szabadságot biztosított számára a küldetések végrehajtása során, amire korábban nem sok példa akadt. Mikor először rángattuk ki négykerekűjéből az első arra kószáló autóst, a korábban áthatolhatatlannak hitt morális gát falai repedezni kezdtek, majd alkotóelemek apró részecskéire hullottak. (A játék idejére legalábbis.) Örömünket leltük a járókelők kergetésében, elgázolásában, a tömeges balesetek okozásában, s az egyre nagyobb erőket felvonultató hatósággal folytatott macska-egér harcban. Mindezt megtehettük úgy, hogy hozzá sem szagoltunk a játék küldetéseihez, melyeket szabadon fogadhattunk el, vagy utasíthattunk vissza. Rémlik még valakinek a telefonfülke?
A második rész elődjéhez hasonlóan szintén felülnézetes, különösebben látványosnak nem nevezhető grafikus köntösbe bújt, ám újdonságként megjelentek a különböző frakciók.
A király új ruhája
2001-ben debütált a GTA III, mely az alapötlettől eltekintve minden téren megreformálta a sorozatot. Egyrészt új, a kor követelményeinek megfelelő 3D-s külsőt kapott, mely mutatóssá varázsolta, másrészt egy fogyasztható történetszál bevezetésével még izgalmasabbá tette a formulát. A játékos szabadsága megmaradt, sőt, bizonyos tekintetben további lehetőségekkel bővült. Gyakorlatilag ekkor vezették be a sorozat új védjegyét is, a töméntelen mennyiségű licenszelt muzsikát, melyek között a rádióállomások állítgatásával válthattunk.
A GTA III és a későbbi Vice City (2002) a legnevesebb gengszterfilmek, a Keresztapa, a Maffiózók, a Sebhelyes arcú, a Carlito útja, s a Miami Vice sorozat legjobb elemeiből építette fel történetét.
A San Andreas (2004) viszont az Egyesült Államok keleti partjának fiktív városai (Liberty City, Vice City) után a Los Angeles, San Francisco és Las Vegas fiktív változatait tette meg randalírozásunk helyszínének. Arról nem is szólva, hogy a digó karaktert a hírhedt Harlem legkeményebb afro-amerikai bandatagjaival is felérő hősünkkel a szokásos akciózás, pénzszerzés és csajozás mellett kinézetünket is átalakíthattuk zabálás, edzés, szalonok látogatása révén.
Szintén a San Andreas-hoz köthető a sorozatot övező botrányok legzajosabbika, az a bizonyos Hot Coffe mod napvilágra bukkanása. A fejlesztés során törölt, ám véletlenül bent felejtett erotikus minijáték remek alapot szolgáltatott a videojátékokban a Sátán művét vizionáló, a nyilvánosságra, ismertségre és politikai tőkére vágyó hölgyeknek és uraknak, keresztes hadjáratuk folytatásához.
Mielőtt a történet végéhez érnék, meg kell még említenem, hogy az első részhez készült két kiegészítés is (London 1969, London 1961) és a hordozható konzolok tulajdonosainak örömére szolgálhatott a GTA Advance, a Liberty City Stories és a Vice City Stories.
Itt tartunk jelenleg. Amennyiben hihetünk a fejlesztőknek, akkor fél éven belül megjelenik a Grand Theft Auto IV, mely érezhetően felnőttebb, érettebb alkotás lesz, mint elődei. Félreértés ne essék, még véletlenül sem a szabadosság magasabb fokára gondolok. A Rockstar Advanced Game Engine (RAGE) révén a korábbi epizódokat messze felülmúló minőségben tárják majd elénk a valós alapokon nyugvó, mégis fiktív várost, mely ismételten a Nagy Alma vonásait viselő Liberty City lesz, s ismételten egy kisebbség (ezúttal kelet-európai) tagjának bőrébe bújunk.
Pro:- Az „élő-lélegző város” kifejezés elcsépelt amellett, amit itt láthatunk
- A sztori igazi mestermunka.
- Döbbenetes realizmus
- A szokásos Rockstar humor most is mesterfokon
Kontra:- A lövöldözés, fedezékbe vonulás most sem 100%-osan precíz
- Apró grafikus bugok
9.8