Zömmel nagysikerű játékokból készítenek táblás változatot. Most viszont a befőtt tette el a nagymamát - és egészen finomra sikerült! Két korábbi számunkban is foglalkoztunk már a Vérfoci, leánykori nevén Blood Bowl táblás stratégiai játék számítógépes átiratával. Időnk mondjuk volt rá bőven, mert a csúszást halasztás, majd a halasztást elnapolás követte.
Nehéz szülés volt, annyi szent, de ezen nincs mit csodálkozni a háttér ismeretében. A fejlesztő francia cég ugyanis először majdnem alperesként került kapcsolatba a BB jogtulajdonosával, a Games Workshoppal. Az ok a Chaos League nevű játék volt, ami kísérteties hasonlóságot mutatott a Vérfocival. Aztán a kardcsörtetésből hirtelen hátlapogatás lett (miközben egy meg nem nevezett összeg gazdát cserélt), a GW pedig engedélyt adott a Cyanidnak a Blood Bowl „elektronizációjára".
Shake that ass for me!
Törpe óriások
A Vérfoci a Warhammer világának egy mellékága. A hivatalos verzió szerint nem Öregvilágon, hanem egy ahhoz nagggyon hasonló világon játsszák a vérlabdarúgást, a nézeteltérések elrendezésének igen fejlett, költséghatékony módjaként. Szinte minden faj és kultúra rendelkezik csapattal, amelyekből a játékba első körben nyolc került. Természetesen a legmarkánsabb szereplők helyett kaptak. Így orkokkal, törpékkel, erdei elfekkel és persze emberekkel is megkezdhetjük a csapatépítést. Mivel az asztali változat ennél lényegesen több fajjal tolható (21 hivatalos csapat létezik), nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy hamarosan jön majd kiegészítő. Akkor már valószínűleg lesznek félszerzetek, káosz törpék, vámpírok és egyéb állatfajták is.
Hiba lenne az egyszerű alapgondolat és a bizarr (bár találó) elnevezés miatt agyatlan játéknak gondolni a Vérfocit. Hiába szól „csak" arról, hogy különböző fantasy fajok kergetik a szöges lasztit egy amerikai focihoz hasonló rendszerben, magas fokon űzni ezt a sportot kábé olyan felkészültséget és analitikus gondolkodást igényel, mint a rapid sakkozás. Ezért a kezdőknek kötelező végigtolni a tutorialt, majd szépen átnézni a korongon található szabálykönyvet, a Living Rulebookot. Higgyétek el, enélkül teljesen élvezhetetlen lépegetés és ütlegelés lesz a meccs.
A fejés ma elmarad.
Most extra adag adrenalinnal!
Akik nem szenvedhetik a paragrafusok és a szabályrengeteg böngészését, néhány ismerkedő tutorial után ráronthatnak a valós idejű módra, amely tulajdonképpen önálló játékként is felfogható. Látszólag ugyanazokkal a csapatokkal és szabályokkal van dolgunk, de itt sokkal kevésbé lényeges a patikamérlegen kimért taktika. Folyamatos közelharc és a labda birtoklásáért zajló görcsös erőlködés jellemzi ezt a változatot. A meccs könnyen káoszba fulladhat, amiből rendszerint a gép jön ki jobban. Mivel ő/az akár 11 játékost is egyszerre tud kommandírozni, nekünk meg van az egy darab egerünk, ugye. Persze leállítható az akció, és módosíthatunk a taktikánkon, de így meg a módozat értelme, a folyamatosság veszik el. Akkor már érdemesebb a „rendes" Vérfocit tolni, azaz a körökre osztott témát.
A játékvilág történelmének két legnagyobb ősellensége: a kékek és a pirosak.
Csapatépítő tréning
Elsőként a nekünk szimpatikus fajt kell kiválasztanunk, majd megvásárolni azt a minimum 11, maximum 16 játékost, akikre építve kívánjuk megostromolni a Vérfoci-tornák legrangosabbjait. Itt mindenki döntsön stílusa és ízlése szerint. Alapvetően egyik faj sem esélytelen, de bizonyos kombinációkban, egyes fejlődési szakaszokban léteznek erősebb és gyengébb bandák. Így például az orkok és a törpék egy ideig stabilan rommá vernek bárkit, de a nagy tudású, tapasztalt elfek később már könnyen túljátsszák őket. Ettől még a rommá verés általában ott marad a programban...
Minden csapatban vannak posztok, amelyekre a maximális szám betöltéséig szerződtethetünk játékosokat. Embereknél pölö lehet maximum két dobó, négy rohamozó és fogó, és mindössze egyetlen ogre. A maradék helyeket sima közkatonákkal kell feltölteni, akik semmihez nem értenek jól, ellenben nem kerülnek sokba, és üresedés esetén azért úgy-ahogy el tudnak látni bármilyen speciális posztot.
Mielőtt elrúgnánk a bőrt, még vigyünk egy kis egyedi vonást csapatunkba, azaz variáljuk játékosaink adatlapján a színeket, felszereléseket, egyéb kiegészítőket, így a pályán ránézésre meg tudjuk majd különböztetni ugyanabban a pozícióban serénykedő embereinket.
Vashiány? Segítek!
Lerohanás
A program egyjátékos módban kampányként üzemel. Három nehézségi fokozatban juttathatjuk kezdő bandánkat a listák élére. Ez tapasztalt BB-s edzőknek szinte semmilyen kihívást nem jelent, ugyanis a számítógép még a legkeményebb fokozatban sem nyújt többet, mint egy közepesen gyenge emberi ellenfél. A kockadobásokkal viszont láthatóan nem csal (ez önmagában kedves gesztus), így egy dörzsölt veterán bármikor kimozogja az MI-t. Mégsem érdemes ezt a változatot átugrania még a többéves rutinnal rendelkező edzőknek sem, hiszen az irányítás gyakorlása, a játékosok azonosítása ilyen körülmények között stresszmentesen elvégezhető.
Kezdőknek meg egyenesen mennyország lesz a szóló játék. Már ha túlteszik magukat az első sokkon, hogy itt bizony olvasni kell játék előtt, nem is keveset. Sajnos a tutorial lehetne sokkal jobban komponált, mert önmagából abból aligha tanulható meg a Vérfoci. Melegen ajánlható a korongon is helyett kapott LRB5, a legfrissebb szabályok hivatalos gyűjteménye. Szánjuk rá azt az 1-2-3 órát (bizony, órát), ami elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy legalább nagyjából felfogjuk, mi történik a pályán.
Ezután gyenge fokozaton már az elején sikerélményük lehet a kezdőknek is. A téteket és a nehézséget emelve pedig szépen, lépcsőzetesen szedhetik fel azt a rutint, amire elengedhetetlenül szükségük lesz az online ligában. Miközben tanulnak, jókat röhöghetünk a játék közben folyamatosan nyomott vicces animációkon és a kiváló kommentáron.
No racism!
Sava-borsa
Aki már nem téved el az egyébként nem túl egyértelmű menürendszerben, és kapásból sorolja a törpe futó karakterisztikáit, az felmerészkedhet az online ligára. Meccset egy egyszerű felületen, hagyományos cseteléssel szervezhetünk magunknak, de a kiadás után néhány nappal már töméntelen amatőr liga is ott virított a szerveren. Ezeknél speciális szabályokat lehet megadni, ami arra jó, hogy nagyjából azonos erősségű csapatok hasonló ízlésű edzői mérhessék össze tudásukat. Mondjuk egy profi ligát be lehet lőni úgy, hogy minimum 1500 pontértékű csapatok nevezhetnek, és a gondolkodási idő maximum 2 perc legyen körönként.
A rendszer figyeli azt is, ki mennyire sportember. Azaz az olyan elmebajosok, akik egy bekapott gól után képesek kilépni a játékból, kapnak egy fekete pontot. Ez pedig ott fog virítani a nevük mellett akkor is, ha éppen új meccset keresnek.
Sok hiányossággal küzd még azért a rendszer. Például nincs lehetőség benézni futó meccsekre nézőként, pedig ez nemcsak szórakoztató tudna lenni, de komoly edzőktől élesben lehetne ellesni az apró trükköket. Csak remélni lehet, hogy a fejlesztés nem marad abba, és az ehhez hasonló kényelmetlenségek szépen, lassan eltűnnek a rendszerből.
Az értékelésnél furcsa megoldást választottunk. Átlagoltuk azt a két számot, amit szerintünk a profik és az amatőrök adnának a játékra. Utóbbi érték lényegesen alacsonyabb, mivel nem mindenkinek lesz türelme végigrágnia magát az egyébként jól érthető LRB5-ön, illetve megbarátkozni a néhol kényelmetlen kezelőfelülettel. Pedig nem is tudják, mennyit veszítenek, ha nem elég kitartók!
2009. július archív
Pro:- szinte tökéletesen átvett táblás rendszer
- hangulatos animációk, kommentár
- remek, ingyenes online játéklehetőség
Kontra:- kezdőknek elsőre túl sok az új infó
- nehézkes menürendszer
- gyenge MI
8.5
Torchlight
Killzone 3 Multiplayer Carnage 12 Mins
Atyaég! Itt az augusztusi GameStar!
