A Blur valóságban létező autókat és aljas trükköket felvonultató futamain csak úgy győzhetsz, ha semmitől sem riadsz vissza.
GameStar 2010. június archív
Az arcade autós zúzás hitét gyakorló játékosok ebben a hónapban már biztosan gyújtottak néhány gyertyát, vagy áldoztak kecskét istenük tiszteletére, mert igencsak ritkaság, hogy pár hét eltéréssel két nagyszerű játék is kiadásra kerüljön. Többek között a Project Gotham Racinget és a The Clubot is jegyző Bizarre Creations olyan játékkal örvendeztetett meg minket, melyre már elég régen éhezett a műértő közönség. Sajnos ahhoz, hogy a Blurt valóban értékelni tudjuk és megszeressük, az elején kénytelenek vagyunk lenyelni néhány keserű pirulát.
Átkozott konzol (átirat)!Akik nem csak a szimulátorokat szeretik kormánnyal játszani, azok érezzék magukat diszkriminálva, és forduljanak az ombudsmanhoz, mert ez a lehetőség nemes egyszerűséggel kimaradt, de legalább a billentyűzeteseknek sem sokkal jobb. Persze szép dolog a káröröm, mert abban nincs irigység, de szerintem senkit nem vigasztal, hogy a kiosztást nem lehet egyénileg konfigurálni, a gyári pedig elég elmebeteg, így újoncként megy majd a keresgélés a megfelelő billentyű után.
Aki még nem játszotta a Split/Secondot, annak javaslom, hogy először a Blurral kezdjen, úgy nem éri akkora csalódás a látványvilágot illetően, ami nem rossz ugyan, de messze elmarad riválisáétól.
Annak ellenére, hogy Los Angelestől San Franciscón, Spanyolországon és az Egyesült Királyságokon át ezerfelé fogunk versenyezni, a környezet semlegesnek hat, nem igazán képezi szerves részét a játékélménynek. Bár a csatornákban élvezetes küzdeni, és jó, ahogy a tengelyig érő vízben vágtázunk, legyünk kritikusak, kicsit később kellett volna elzárni a tüzet a grafikai kondér alatt. Bizony mondom néktek, ettől függetlenül ne csüggedjetek, hiszen szinte végére is értünk a negatívumoknak és jöhetnek azok a dolgok, amikért kifejezetten megéri pénzt adni a játékért.
Kicsinállak kicsikocsi!A Blur sikere alapvetően kétféle pilléren nyugszik, ezek egyike a power-up rendszer. Verseny közben a pályán elszórva találhatjuk meg ezeket és felvéve őket, már zúdíthatjuk is az ellenfelek nyakába. A megszerezhető power-upokkal érdemes taktikázni is, hiszen van, amelyik közvetlen közelben hat, illetve olyan is, amit ki tudunk lőni. Ha az élen vagyunk, célszerűbb azokkal operálni, melyek megvédenek minket a hátulról érkező behatásoktól, lemaradva viszont előnyösebb veszettül tüzelni előre, hogy az éllovasok is érezzék a törődést. Amennyiben éppen egymásnak feszülnek a kasztnik, akkor pedig kiváló gondolat körkörösen ható cukiságot elsütni. Mivel összesen nyolc power-up az, aminek valamire hatása van, viszonylag gyorsan meg fogjuk jegyezni, hogy mi mire való, és ha már a billentyűzetkiosztással is tisztában vagyunk, akkor legalább olyan halálosak lehetünk, mint a tömött liftben elengedett szellentés.
Persze botorság lenne azt hinnünk, hogy ezzel mi vagyunk a királyok, mert ellenfeleink keresztes hadjáratokat megszégyenítő elszántsággal igyekeznek belőlünk füstölgő ócskavasat varázsolni, így a futamok alatt egy pillanatig sem érezhetjük magunkat biztonságban. Ráadásul kellően agresszívak is, így tevékenységük nem merül ki abban, hogy gondolkodás nélkül ontják az aknákat, tűzlabdákat, energialövedékeket, hanem kőkeményen nekünk jönnek, taszigálnak, cibálnak. Ahogy észrevettem, van valamiféle kollektív tudatuk is, mert főleg minket tüntetnek ki csonttörő figyelmükkel. Vagy lehet, hogy ez csak azért van, mert egy futamon húszan indulunk egyszerre, ami elég komoly darálót tud jelenteni, ahol néha csak azt látjuk, hogy mindenki megy mindenfelé, mindenki ereget mindenfélét, hol elölről, hol hátulról kapjuk az áldást, aztán vagy összejön, vagy nem.
The fan is funny, azaz a ventilátor nem viccesA furcsa alcím azért van, mert nemrég egy - a Blurral foglalkozó - külföldi játékos fórumot olvastam és csak úgy poénból lefordíttattam az egészet a guglival és az angol nyelvű mondatot így sikerült neki magyarra fordítani. Márpedig az igazság valóban ez, hogy a játékban az előrejutást nem megszerzett pontok, vagy kreditek biztosítják, hanem a rajongók, akik a kunsztokra buknak. Ha két kerékre állítjuk a kocsit, majd kimászunk a motorháztetőre és lemossuk a szélvédőt, ezt követően pedig nadrágunkat letolva a pucér alfelünket villantjuk a nézők felé, akkor sokkal több rajongót szerzünk, mintha csak egyszerűen kilőnénk valakit. No persze az előbb leírt műveletsor elvégzése csak fikció, de példának elsőrangú (szerintem). Imádóink számának növelésével tudunk újabb autókra szert tenni, újabb pályákat elérni, és persze ezzel együtt menetelni szépen előre a ranglétrán. A versenyeken tehát nem csak arra kell ügyelni, hogy lehetőleg mindenki előtt végezzünk, hanem arra is, hogy minél elegánsabban és hatékonyabban csináljuk ki a többieket.
A játék nagyon sok akciót honorál, többek között a távolról is célba találó lövedékeket, az ütközéseket, az elkerült aknákat. Karrierünkben előre haladva, lehetőségünk lesz a felvehető segédleteket is tuningolni, bár ezek nem viseltetnek olyan mértékű hatékonysággal, hogy azonnal elhozzák a mennyországot. Egyébként egy kicsit jobban mögé nézve ennek a rajongórendszernek, azt találjuk, hogy a készítők valószínűleg nem akarták előszedni az ezerszer lerágott csontot pontokkal, kreditekkel, pénznemekkel kapcsolatban, így megalkották az új mértékegységet, a „rajongót". Ezt onnan is gondolom, hogy szinte soha nem láttam, hogy szimpatizánsaink tömött sorokban őrjöngtek volna a pályák szélein és sört vedelve skandálták volna a nevünket. No persze ez csak amolyan kukacoskodás részemről, amit a főszerkesztői hazugságáradat okozta frusztráció váltott ki belőlem.
Mit tehetünk tönkre?Itt az idő beszélni a játék másik erősségéről is, mégpedig a gépjárművek felhozataláról. Azon gondolom, senki nem lepődik meg, ha egy NFS-ben valódi márkák autóival találkozik, de az, hogy a Blurban is ilyenek vannak, és nagyon szépen néznek ki, az elismerésre méltó. Főleg azért, mert ez a power-upos rendszer nem igazán kívánná meg ismert autógyártók modelljeit, akkor is lehetne sikeres játék, ha fantázianevekkel megáldott négykerekűekkel zúznánk egymást péppé. Így azonban egészen más... sokkal jobb. Van azért abban valami benzinszagú romantika, amikor egy patkány stílusú VW Bogár és egy Nissan Navara egymásnak feszül, mert ahogyan Hofi mondta: „habár felül a gálya, s alul a víznek árja, azért a gálya van felül".
A választható autók között olyan gépeket is megtalálhatunk, mint az új Scirocco, a Renault Megane, Ford GT, Land Rover, Nissan 350Z Nismo. Minden autó saját jellemzőkkel rendelkezik, de mivel arcade játékról beszélünk, igazi különbséget csak akkor tapasztalunk, ha egy terepjáróból ülünk át valami pályaautóba. Érdemes tudni, hogy minden egyes versenysorozat végén meg kell küzdenünk egy adott versenyzővel (népies nevén: boss), akinek siker esetén máris visszük az autóját.
Multikulturális adok-kapokAhogyan sejthettük is, a Blur multiban ad igazán felejthetetlen játékélményt, hiszen akár osztott képernyő mellett négyen is játszhatjuk, de hálózatban egészen húszig mehet fel ez a létszám. Talán mondanom sem kell, hogy micsoda küzdelmeket lehet lebonyolítani ilyen létszám mellett, sőt feltételezem, hogy ennyi emberrel még Geronazzo Mária sem játszott együtt, egyszerre. Multiban egyébként adott a lehetőség arra is, hogy power-upok nélkül, csupán a helyezésre koncentráló futamokon vegyünk részt, de akár demolition derbyt is rendezhetünk, attól függően, hogy mihez van kedvünk.
A Blur tehát kiválóan meg fog felelni mindenkinek, aki könnyedén meg tudja bocsátani a grafikai hiányosságokat, ugyanakkor szereti a pörgős játékmenetet és némi taktikusságot is igénylő power-up rendszert, valamint a 20 fős tülekedéseket. Ha a single nem is, de a multi még egyértelműen sokáig életben fogja tartani a játékot.
Pro:- Valós autókat zúzhatunk
- Jól kidolgozott multiplayer
- Fotó mód
Kontra:- Gyengus grafika
- Botrányos billentyűzet kiosztás
8.6
Blur
Perverz kelet? - A hentai és a játékok világa
Sucker Punch Annihilation
