Nem sok olyan fejlesztőt ismerünk, aki csak és kizárólag RPG-vel foglalkozik. A BioWare egyike ezeknek, és talán a legnagyobb renoméval is rendelkezik. Köszönhetik ezt az olyan játékoknak, mint...
...a Neverwinter Nights vagy a Baldur's Gate 2. A készülő újdonság rengeteg friss elemet vegyít a jelenlegi RPG-világba.
„Nem csinálunk titkot abból, hogy a Baldur's Gate 2 játékélményét szándékozunk az új játékkal újraéleszteni, új technológiával." Így nyilatkozott Scott Craig, a projekt vezetője. Ők a Dragon Age-et a Baldur's Gate sorozat utódjaként kezelik -, és hogy ez mire jó? Nos, jó dizájnerek szerzésére mindenképp, hiszen a név kötelez! Másrészt pedig a Dragon Age pont elődje két legnagyobb erősségére épít: a saját csapattársakkal való rettentően kiforrott interakcióra és a szintén nagyon részletes, megállítható valós idejű csatákra.
Leginkább egy fantasy-festményből életre kelt világot szeretnének létrehozni a tervezők - Frank Frazettát jelöli meg Greig elsőként, mint inspirációs forrást, aki többek között Conant is megrajzolta annak idején. Hat szerző dolgozik folyamatosan a BioWare rajzosaival egy különálló fantasy világ létrehozásán - a BioWare már régóta szeretne megválni a Dungeons & Dragons univerzumától. Ez egy sokkal inkább klasszikus világ lenne - elfekkel és törpékkel, sárkányokkal és élőholtakkal, tele hősiességgel és gonoszsággal, és minden ehhez tartozó aprósággal. De nem lenne ettől a világtól az igazán velejéig romlott sötétség sem idegen.
„Bárhová is tévedjen a játékos, azt akarjuk, hogy érezze, minden helyszínnek van története. Pontosan ezért hozunk létre sokkal több mögöttes teret, mint amit a játékos valaha is látni fog."
A részletekben való elmerülés az egyik kulcsa egy sikeres fantasy játék fejlesztésének - így lehet hiteles világot teremteni, hiszen ez egy olyan befektetés, amelynek gyümölcsét más játékoknál is alkalmazhatja a fejlesztő. „Azt kutatjuk, milyen hatással van a mágia egy társadalomra. Ha valaki egy ilyen társadalomban halálos tűzgolyót tud lőni a kezéből, arra miképp reagál egy egyébként kiegyensúlyozott rendszer?" Hogy mekkora lesz ez a bizonyos világ, még nem tudni, de az eddigi infókból azt látjuk, hogy nem gondolkodnak akkora méretekben, mint például az Oblivion esetében. Egy akkora térben néhány hely már túl steril lenne, és ezt a fejlesztők mindenáron el akarják kerülni, nem akarnak semmiféle random jelleget.
A transzport rendszer tökéletesen beleillik a képbe: a térképen egy kattintással közlekedhetünk a zónák között. Igaz, ilyenkor a játék egy picit „szünetel", cserébe viszont nincs utólagos töltögetés.
Az örökös morális kérdés: minek érdekében ölhetünk?
A Baldur's Gate 2-ben, de talán a KotOR esetében még inkább volt szó ilyen és ehhez hasonló morális kérdésekről: a saját szabadságunkért küzdöttünk, választhattuk a jót, vagy a gonoszt. Utóbbi játékban a történet végére az egész galaxist megmentő hőssé vagy egy csillagromboló hídján álló kegyetlen parancsnokká lettünk, ahogy éppen a civilizált világok elleni végső csapásra adunk utasítást.
Nos a Dragon Age-ben hasonló döntési szituk elé állítanak majd minket, de a fejlesztők már nem a klasszikus, egyértelműen jó és rossz helyzetekben gondolkodnak. Vegyünk egy példát: ha mondjuk, az ellenséges csapatok tábornokát megöljük, hogy elkerüljünk egy sok-sok ezer halottal járó csatát, akkor vajon számít-e az, hogy ez a tábornok jó ember volt-e? Számít-e az, hogy van egy szerető családja? Most akkor mi jótevők voltunk, vagy szívtelen gyilkosok? Ez lesz a központi kérdés: saját felelősségünk tetteinkért, és azok következményeiért. A Dragon Age-ben a fő kérdés, hogy két faj közül melyik rohanja le a másikat, azaz melyik uralja majd a világot - itt jövünk mi a képbe, hiszen ezt mi fogjuk eldönteni. El kell döntenünk, mely nemzetek élik ezt a harcot túl, és melyek buknak el végleg. Így nem is lesznek „jó oldal" és „rossz oldal" pontozások - és a döntések se lesznek egyszerűek.
Koldus vagy nemes ember?
Játékosként mindenkinek vannak kedvenc karakterei, azoknak tulajdonságai, származása stb. Ha egyszer már játszottunk egy elf íjásszal, és az nagyon megtetszett, több mint valószínű, hogy újra és újra lesz egy ilyen karakterünk a többi játékban is. Ezért is van néhány kaszt, amelyek a „must-have" kategóriába tartoznak, és a Dragon Age sem kivétel ez alól. Így hát harcossal, mágussal és tolvajjal mindenképp fogunk találkozni a játék során, ezeket aztán persze tudjuk később finomhangolni. Például egy mágus elég magas szinten kiokosíthatja magát a nekrofília tudományában, és onnantól kezdve feltámaszthatja a holtakat. Igen hasznos kis tulajdonság, de nem teljesen „legitim". Vannak ugyanis olyan karakterek, akik hivatásból vadásznak a nekrofilekre.
Lesznek olyan küldetések, vagy akár küldetéssorozatok is - és ennek a Baldur's Gate 2 rajongók különösen fognak örülni -, amelyek az adot kasztnak szólnak majd. Hisz ki nem emlékszik arra, ahogy egy harcosként egy egész erődöt irányított, vagy ahogy bárdként színházat felépített?
A karakterekre visszatérve: a játék talán legérdekesebb része „származásunk törénete" lesz, amely alól senki nem bújhat ki. Így mondjuk ha mi egy törpe harcos karaktert választunk, és hozzá egy „nemesember" beállítottságot, akkor az első két órában, mielőtt a játék tényleg elkezdődne, egy olyan történetbe csöppenünk bele, amely rólunk fog szólni, mint törpe nemes harcos. Mindez úgy kezdődik, hogy egy törpe király fia vagyunk, az ő várában. A nap első programja, hogy rituálisan felnőtté avatnak minket, hiszen, jé, ma van a szülinapunk. Ezután néhány dolog balul sül el - ahogy az szokott lenni, és összetalálkozunk halálos ellenségünkkel (szinte szappanoperaszerűen), aki innentől kezdve a játék végéig piszkálni fog minket mindenféle marhasággal. Főállásban fog minket egrecíroztatni, ez lehet egy volt szerető, vagy akár a csalódott fivérünk, aki lecsúszott a trónörökösi posztról - a választott fajtól és beállítottságtól függ ennek személye. De ha egy egyszerűbb múlttal, származással rendelkező karakterrel vágunk neki, akkor teljesen másképp fog indulni a történet: egy egyszerű, alsóbb osztálybeli családban, más barátokkal, és nyilván más ellenségekkel is kell majd szembenéznünk. De az egész játék során minden NPC annak tudatában fog reagálni ránk, kik vagyunk, honnan jöttünk.
Csapat - mindenekfelett
Természetesen mi vagyunk a hőse a történetnek. De nem vagyunk egyedül! A DA világ legkülönbözőbb helyein találkozunk majd olyanokkal, akik csatlakoznak hozzánk - összesen négy tagja lehet csapatunknak. A KotOR-hoz vagy akár NWN 2-höz hasonlóan lesz arra is lehetőség, hogy ennél több választási lehetőségünk legyen, és az éppen nem szükséges csapattagokat valahova leparkoljuk, majd később felvenni őket. Példaképpen: találkozunk egy óriási törpe-gólemmel, ami egy két lábon járó hadigépezet. A törpék régen ezeket tucatjával voltak képesek előállítani, mára azonban ez egy rég elfeledett tudomány. Mindenesetre hasznos egy ilyen mellettünk, ha nyílt csatába masírozunk. Ha viszont egy korrupt gróf várába szeretnénk belopózni észrevétlenül, ez a gólem kb. pont annyira lesz hasznos, mint egy húskloffoló a tojáshímzésnél. Így célszerű lepakolni valahol, nagyon őszintén megígérni neki, hogy a küldetés végrehajtása után értemegyünk, és egy kicsit halkabb társakkal induljunk a feladatnak. Ennek a gólemnek egyébként egy komplett sztorija van (meg neve is, Shale), és személyes küldetések is fűződnek hozzá. Segíthetünk majd neki igazi egyéniséggé válni. Persze ez megint rajtunk múlik, mert ha úgy akarjuk, egy saját gondolatokkal nem rendelkező, csettintésünkra ugró gyilkológépet is faraghatunk belőle.
Minden társunknak meg lesz a saját múltja és a saját morális világszemlélete, és mindegyiküknél hamar, vagy nem olyan hamar kiderül, mennyire egyezik az a sajátunkéval. Ez több alkalommal fog érdekes szócsatákhoz is vezetni: ha mondjuk saját karakterünk, és csapatunk többsége egy, hááát, morálisan megkérdőjelezhető tettet visz végbe, akkor a csapat papjának ezzel komoly gondjai lesznek (feltéve hogy a derék plebános úr épp nem a kaotikus gonoszok rögös útján evickél az élet sűrűjében - mazur). De a csapattagok egymással is kommunikálnak... és hogy meddig mennek el a csapattagok, ha konfliktus van? Nos a fejlesztők szerint, ha minden jól megy, még csapot-papot otthagyva „fel is mondhatnak nekünk"! Valószínűleg a társaink közt nem csak szó-, hanem kézitusák is előfordulhatnak, ha addig feszítik a húrt - bár ilyet láttunk már a KotOR esetében is, amikor egyetlen baludöntés teljesen szétzilálhatta a csapatot.
A grafika: teljes fantasy-valóság
Dragon Age grafikáját az Eclipse névre hallgató motor adja majd, a fejlesztők legújabb találmánya. Fejlesztését nem rég fejezték be, és a legfejlettebb grafikus technikákat is kihasználja: shader model 3 támogatás, HDR, többszálas feladatvégrehajtás. De ezek csak címszavak, amelyek önmagukban keveset jelentenek. Amit eddig láttunk, az két helység, amelyek teljes mértékben bejárhatóak: nagyon részletes, nagyfelbontású textúrákat, óriási számú poligonokból épülő modellek, finom árnyékok. Azonban az első koncepciós rajzok alapján stílusban még nem olyan egyedi a játék, mint amilyennek hirdetik magukat. De talán ez a félidőben még megbocsátható.
A kamera egyébként karakterünk válla felett lesz majd, és a csapattagjaink mögöttünk lesznek. Szabad kameramozgást terveznek a fejlesztők, ami hozott már áldást és átkot is magával.
A harcrendszer: körönként egy kis vér, vér és még több vér
Ha harcra kerül a sor, a kameranézet vált egyet és egy izometrikus felülnézetből kell elgyapálnunk az ellent. Egyszerre látjuk az összes csapattagunkat és az ellenséget is. Elég egy pánikszerű space gombnyomás, és máris megállítottuk az időt. Szép nyugodtságban előre megadhatunk parancsokat a karaktereknek, egy kis gyógyital itt, egy kis kard-kombó ott, és máris előrébb vagyunk. Minden karakterünknek hat kis mező áll rendelkezésére, amelybe a legfontosabb és leggyakrabban használt parancsokat rakhatjuk. Egyébként nem kell mindenáron ragaszkodnunk az előbb említett izometrikus nézethez - ha akarjuk, csak úgy, mint az Oblivion esetében csak saját karakterünket és az éppen kardrahánynivaló tagot tesszük a képernyőre, bár ez inkább az egyszerűbb harcok esetén lehet célreavezető.
Maguk a kis kézitusák igen jól néznek ki, szépen kidolgozták őket, nincsenek benne felesleges és újraismétlődő kardcsapások, leginkább egy harci átnchoz hasonlít. A hősök kitérnek a csapások elől, védenek pajzzsal, és egy-egy nagyobb ütéstől kicsit össze is rezdülnek. Na és a vér persze, mindenhonnan fröcsög, a szó szoros értelmében. Egy komolyabb csata után mindenki úszik a vörös trutyiban, az összes felszerelésünk, ruhánk, mindenünk. A fejlesztők azt ígérik, hogy minél nagyobb az ütközetben résztvevők száma, annál látványosabb elemeket vehetünk majd észre - főleg, ha van néhány nem kifejezetten emberi lény is a színtéren, mint például egy két sárkány.
A környezet is interaktív lesz - a közvetlen közelben lévő objektumokat ugyanis egy csata során kedvünkre felhasználhatjuk. Például egy felborított asztal mögé fedezékbe is bújhatunk. Mivel ezen objektumoknak fizikai tulajdonságai lesznek, egy rátermett varázsló lángokba is boríthatja az imént említett asztalt.
Egyszóval, nagyon látványosnak, és új elemekkel tarkítottnak ígérkezik a Dragon Age - a félig már kész játék valószínűleg 2007 végére lesz teljes.
Pro:- 70 (vagy 100, vagy ki tudja) óra játékélmény
- maximálisan kidolgozott történet
- csodálatos grafika, hang
Kontra:- néha beakadt kameraállás
- konzolverzió borzalmas
94
Burnout Legends (PSP Essentials)
Péntektől kapható a januári GameStar
Offroaders
