Ezt a postot azért olvasod mert úgy érzed csatlakozni szeretnél Magyarország leggyorsabban fejlődő okkult weboldalához és főleg annak a fórumához. Mi itt az Okkultnál az ország legnépszerűbb Misztikummal foglalkozó magazinjánál boldogak vagyunk, hogy egy igen széles közösséget mondhatunk magunkénak ezeken a fórumokon. Reméljük a jövőben sok jó történetet oszthatunk meg veletek és reméljük, hogy sosem fogyunk ki a rémes históriákból.

Üdvözöl az Admin team: Linda, Cicero, Fáraó, Zöld_Izé

*A kellemes fogadtatásnak hála senki sem érezheti magát rosszul egy igen népes és jókedvű fórumon ami miatt embereket égettek volna sok száz évvel ezelőtt. Gyors klikk a regisztrációra és feldobja a megszokot kérdéseket.*

Név:
Nem:
Kor:
Város:
Röviden magadról:

*Gyors gépelés és kész is van a regisztráció. Miután vissza igazolást is megkaptad boldogan veted bele magad a fórum életébe. Viszont az első öt percben egy érdekes dolgot veszel észre. Alig postoltál bárhova de egy tag kinek nincs még hozzászólása küldött neked egy pm-et. Spamre gyanakodva nyitod meg de csak egy mondatot találsz benne egy Ősöreg nevű felhasználótól."Ne Bíz a Fáraóban."" Mosollyal az arcodon veted el egy őrült baromkodásait és felmerül benned, lehet kedvcsináló az egyik fórumos játékukhoz. Kis pipa és már törölted is. Üdvözöl a Okkult.net.*

//Nha ha megvolt egy nagyon rövid kedvcsináló akkor annak aki később csatlakozik. Az Okkult és a misztika iránt érdeklődő emberek gyűjtőhelyébe lépsz, ahol emberekkel kommunikálsz. A karaktered nethez férő okkult mán hobbizó, akit majd belerángat az élet a Lovecrafti horror legméjebb bugyraiba. //

Név: Volna János
Nem: férfi
Kor: 26
Város: Kistárcsa (város Pest megyében)
Röviden magadról: Volna János vagyok, 26 éves mosógépszerelő. Már nyolc éve foglalkozom okkultizmussal, főbb területeim az összehasonlító vallástudomány, a divináció és a vízkőlerakódások. Az oldalra ismereteim bővítése érdekében regisztráltam és eszmét cserélni más, hasonló gondolkodású emberekkel. Személyes kérdésekkel lehet bátran hozzám fordulni, nem harapok.

Név: Farkas Mihály
Nem: férfi
Kor: 21
Város: Kerepes
Röviden magadról: Hivatásos szélhá…izé, asztrológus, és kártyajós. Ismerem a nyugati asztrológiát, képes vagyok születési-képletet felállítani, és a csillagok alapján megmondani, mi vár az emberre a pénz-, családi-, és szerelmi ügyekben. Emellett képes vagyok magyar-, és nemzetiségi kártyából jósolni. Érdekel a misztikum, a természetfeletti világ, mi az ember számára láthatatlan. Azért regisztráltam ide, hogy szerezzek balfé…okkultista ismereteket, bővítsem a meglévőket, és eszmét cseréljek azokkal az emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én. A városba is emiatt költöztem, mert tiszta a levegő, mégis közel a főváros, ahol sok a szerencsé…izé, akik segítségre szorulnak, és szükségük van a tehetségemre. No meg azok, akikkel ugyanaz az érdeklődési köröm. Ja, és vegyétek meg a legújabb könyvemet, aminek címe, Asztrológia kezdőknek.
(Hogy lehet innen törölni???!!!)

Név: Molnár Alexandra
Nem: nő
Kor: 24
Város: Vác
Röviden magadról: szállodai recepciós vagyok. Unalmas pillanataim egyikében bukkantam rá egy ezoterikával foglalkozó oldal 'hasznos linkek' menüpontja alatt erre a fórumra kb. 3 hónappal ezelőtt. A nyári időszakban jobban beindult a hotel forgalma, szóval viszonylag inaktív voltam ezen a fórumon, kevesebbet tudtam foglalkozni ezzel a témával, de az érdeklődésem nem lankadt egy cseppet sem, sőt...!

Név: Gál Miklós
Nem: Szerinted?
Kor: 21
Város: Debrecen
Röviden magadról: Eredetileg győri vagyok, de Debrecenbe járok egyetemre járok...Jogra. Nemrég haverokkal poénból ilyen dolgokról dumáltunk, aztán utána beírtam google-be pár dolgot amit érdekesnek gondoltam és ráakadtam erre az oldalra is, aztán gondoltam beregisztrálok, hátha lesz valami érdekes.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Fárao Today 23:50 pm
Tavalyi sikerre való tekintettel idén is utána kutattam Magyarország legérdekesebb és legtöbb történelemmel rendelkező horrorisztikus helyeinek. Idén is megpróbáltam utána keresni a legrémisztőbb históriáknak és helyszíneknek. Az első egy kisvárosba fog elvezetni minket. A hely neve Marcsod. Leírok mindent amit találtam és ne felejtsétek mindenki csak saját felelősségére kutat .

Marcsod a második világháború után vált híressé egy rövid időre. Egy a háború után ide költözött orosz üzletember kavarta fel a dolgokat, akinél a paraszti beszéd szerint munkások tűntek el időről időre. Az állatok a ház környékén majd megőrültek a félelemtől és az alagsorból esténként üvöltéseket véltek hallani. Évekig így ment, míg egy nap egy jó csoport az otlakókból az akkori csendőrséggel karöltve át-nem kutatták a vidéki kastélyt és a tanyát. Magáról az eseményről kevés információ maradt meg és elég sok forrás minden adat elpusztításáról szólt. Akik azon az este átkutatták a falakat soha többet nem beszéltek az eseményről. Az orosz üzletembert megülték és névtelen sírba temették. A fia örökölte a házat aki tanulmányait folytatta Moszkvában. Sokáig, egyedül élt a házban. Ebből az időből néhány rém hír terjeng, hogy a fiú alatt is folytatódtak a szörnyű hangok, de végül ezek elhaltak. Az eset legvégén a fiú rossz lelki és egésségi állapotra hivatkozva üresen hagyta az apai házat és megfogadta amig él senki nem fog benne lakni. Jelenleg teljesen elhagyatott így akit érdekel simán bejárhatja. Vigyázatok a ház régi így lehet kicsit veszélyes.

Fontos, hogy elvileg a vizsgálás éjjelén a pincében történt a legtöbb furcsaság amiről a rendőrség sosem engedett ki semmit.

Az érdeklődők kérem ide jelezzenek és ha kedvük szottyan utazni beszéljék meg itt a dolgokat. Részletes információért az esetről nálam ugyanitt lehet érdeklődni.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Mac Giver Today 2:12 am


Üdv!
Nekem tetszene egy közös túra, jó lenne szervezni egyet még a hideg évszak beállta előtt.
Ha valaki Pest környéki azt szívesen elhozom személyautóval.
Az elérhetőségemet láthatjátok a profiloldalon, telefonszámot adok PÜ-ben.

Fáraó, kicsit utánanéztem az elmúlt órácskában az esetnek és tényleg nem sok semmit találtam róla.
Biztos megéri elmenni? Tudnál többet mondani?

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Orákulum Today 2:42 am

Üdv!
Mac Giver, ha nem jelent gondot, akkor elvihetnél autóval, ahogy a profilodat nézem, nem messze laksz. Ja, és PÜ-ben majd cseréljünk telefonszámot biztonság okán. Elvégre, sohasem láttuk egymást, és nem akarom, hogy elkerüljük egymást.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Reply Mac Giver to Orákulum Today 18:54 pm




Üdv Orákulum!
Elküldtem a számom és nem jelent gondot : )
Akkor már vagyunk ketten. Szerintem várjunk még pár napot, hogy összegyűljünk többen.
Fáraó addig még úgy is megoszt velünk pár plusz információt.
Tényleg, kérdés: mivel én a tavalyi túrán nem vettem részt, hogy megy ez?
Ez csak egy ötlet, és a fórumozók maguknak szervezik meg, vagy az oldal szervezésében álló esemény?
Csak mert ez utóbbi esetben jó lenne megtudni, hogy mikori dátummal kellene összeverődnünk.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Mac Giver Today 2:50 am
Van egykét orvos ismerősöm utána kérdeztem pár dolognak. Elvileg a fia sokat járt pszichiáterhez. A hátban töltött idő alatt egyre több neurológiai probléma merült fel. Az orvos szerint erős dementiában szenvedett, hangokat hallott, amit többszöri vizsgálatra sem találtak meg. Emellett a szomszédok szerint a támadás estéjén nem teljesen emberi dolgokat láttak égve menekülni az épületből. A testeket reggelre eltüntették de a farmerek leírása szerint állatiasak voltak és hiányosak. Még kutatok, hátha találok többet.

A régi hasonlóan ment mint ez. Kerestem valami igen érdekes helyet, megbeszéltem valakivel, hogy menyen a csapattal és annak oda adok minden infót. Én sajnos 24/7-ezem a munkámban és ha van szabadnapom akkor inkább családdal vagyok.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Lexa Today 19:16 pm

Helló!
Még új vagyok itt, de egy ilyen túra biztos segítene jobban beilleszkedni, meg előtte és utána sok mindenről beszélgethetnénk, jobban bele tudnám ásni magam a témába, ha személyesen avatnak be. Szóval én is elmennék, bár szerintem saját autóval megyek, még nem néztem utána hol van Marcsod pontosan, de gondolom nem esik útba nektek Vác, de ha mégis, beszállok a benzinköltségbe, egyedül nem nagyon szeretek utazgatni... Főleg nem ilyen hátborzongató helyekre... (bár ez lesz nekem az első ilyen "élmény")

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Superhero Today 23:44

Hi!
Simán benne vagyok egy ilyen buliban, az odajutást meg tudom oldani kocsival. Attól függően, hogy honnan megyek (Debrecen vagy Győr) én is fel tudok venni pár embert. Csak beszéljük meg, hogy hol fogunk találkozni...gondolom nem kapásból a ház bejárata előtt.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Mac Giver Today 18:12 pm


No, nekem két hét múlva alkalmas lenne az időpont egy kellemes, hideglelős, hosszú hétvégére
Akit tudok, azt összeszedem útközben.
Orákulummal már egyeztettem privátban, neki is jó lesz, de lehet még jelentkezni, van még két szabad hely.
A googlemaps sokat segít az útvonaltervezésben, ajánlom mindenkinek, főleg, mert eléggé messze esik a hely a főútvonalaktól.
Ajánlatos kézi térképet hozni, a GPS általában nem sokat segít az ilyen kertalatti területeken, sok út föl sincs tüntetve.
Volt, hogy vidékre kellett kiszállnom munkatársam kocsijával, amiben csak ez a szerkezet volt.
Nem kívánom senkinek azt az idegőrlést.
Addig is nekiállok földúlni az internetet az eset után, esetleg bemegyek a nagykönyvtárba és megnézem az akkori cikkeket.

*Az internetes kutatásod közel semmit nem hozott ki. Egy két bulvár történet a faluról, némi helytörténet, de semmi említés a magányos birtokról, vagy az eseményeiről. A könyvtáras látogatásod már jobb volt. A levéltárban találtál egy köteg levelet, amikből kiderült, hogy a rajtaütés után senki sem beszélt arról, mit láttak bent. AZ írásos dokumentumokat elpusztították és soha többet nem beszéltek erről kivétel a leveleket író szomszédos gazda. Ő aznap éjjel lángokat látott felcsapni, nem állati vonyítást hallott és árnyakat, amik embernek tűntek, mégis valami groteszk módon másnak érezte őket. Pár másik levél megrendelésekről szólt. Nyugták miszerint a birtokra szokatlanul sok élelmiszert szállítottak főleg húst.*
--------------------------------------------
Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Fáraó Today 16:34 pm

A térkép okos ötlet, de tudtommal még azon is nehéz megtalálni. Küldök egy képet, hogy hol van.
(off:Képzeljétek ide a képet. )
Ha két hét múlva mentek szólok a hely őrének, aki régi ismerősöm. Ő felügyeli a birtokot a szomszédos tanyáról. Annak is jó a története anno gazdák éltek benne, de ma mártsak épp ott állomásozó őr él benne. Aki szereti a régi magyar tanyákat annak tökéletes példány kis rétrózásra.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Xarun Today 20:12 PM

Üdv!

@Fáraó: Nekem valami helyi babonás bolhából elefánt esetnek tűnik, de azért érdekelne a dolog. A Google Earth alapján egész szép kietlennek tűnik a környék (bár eléggé távoli felvételek vannak csak), semmi nyüzsgés. Plusz ha ilyen régóta üres a hely, akkor lehet, hogy találok pár szovjet korszakból származó apróságot, ami ott úgysem kell senkinek, én meg szenvedélyesen gyűjtöm őket. Viszont hogy állnak a terület tulajdonjogai? Oké, hogy momentán elhagyatott a terület, de később sem szeretnék gondot vagy egy esetleges betörési/birtokháborítási ügyet magamnak.

Időpontilag bármelyik hétvége jól jönne, de azért örülnék, ha nem zuhogna az eső vagy lenne farkasordító hideg: autóm nincs, csak egy terepmotorom, amin pocsék időben nem a legnagyobb élmény ennyit utazni. De ahogy gondoljátok, némi esőbe/hidegbe nem halok bele végül is, ha mindenki másnak jó az adott időpont.


Név: Várfalvi Árpád
Nem: férfi
Kor: 25
Város: Komló (Baranya megye)

Kezdő történelem és angol szakos tanár vagyok a komlói gimnáziumban. Szeretek elfilozofálgatni szinte bármiről, de alapvetően materialista vagyok, nem hiszek az okkult dolgokban. Ez nem jelenti azonban, hogy nem is érdeklődök irántuk, ide a fórumra is emiatt regisztráltam, szeretnék begyűjteni pár érdekesebb sztorit, esetleg ismerősöket szerezni a témában jártasabbak közül. Lehetőleg igyekszem mindig minden helyzetben gyakorlatias és higgadt maradni és minden oldalról megvizsgálva a helyzetet, körültekintően dönteni, nehéz kihozni a béketűrésemből is.

//Kicsit későn vettem észre, hogy van ilyen topik, de mivel érdekel és még nem ment messze, így becsatlakoztam most.//

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Superhero Today 21:22

Nah kicsit én is utánajártam a dolognak, hogy hol is van ez a hely pontosan, hogy lehet odajutni, meg ilyenek. Ha sikerül megszerveznünk akkor király dolog lesz.
Már most szólok, hogy csaknem biztosan Debrecenből megyek, ha valaki gondolja és nem nagy kerülő el tudok ugrani érte. Jelezzen aki gy gondolja.

Név: Simon József
Kor: 22
Város: Jelenleg Budapesten lakok albérletben.
Magamról: Egyetemista vagyok, hogy hol azt hiszem lényegtelen. Az viszont talán nem, hogy hogyan kerültem ide. Amióta az eszemet tudom érdekelnek a különféle vallások,mítologiák legyen szó az ősi pogány vagy épp a különféle keleti vallásokról, így -bár magamat hívő kereszténynek tekintem -igen erős az affinitásom minden természetfeletti erőkkel, csodás történésekkel vagy épp okkultizmussal kapcsolatos témákra. Szóval egyszer találkoztam egy illetővel egyszer aki magát sátánistának vallotta és egy nem túl kellemes beszélgetés után(azóta sem láttam az illetőt) úgy gondoltam, hogy a sátánizmussal kapcsolatos tudásom is érdemes(és érdekes) lenne feleleveníteni. Fogtam magam, leültem a gép elé és neki fogtam keresni, míg egyszer csak ki nem lyukadtam ide. Bár bevallom helytelennek ítélem az okkultizmust(ami nem azt jelenti hogy nem hiszek benne) mégis nagyon érdekesnek találtam a forumot, úgyhogy regisztráltam és itt ragadtam.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Orákulum Today 22:10

Nos, nem ártana már akkor egy időpontot kitűznünk. Mac Giver már felvetette-, hogy két hét múlva, egy hétvégét rászánna a túrára, és így vagyok vele énis. Tehát, a kérdés, a következő hét utáni hétvége mindenkinek megfelel? És szombat reggel lenne az ütköző, vagy nem mindenki bír olyan korán kelni? Ez mondjuk Superhero-nak okozhat a legnagyobb gondot.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Lexa Today 23:42 pm

Nekem megfelel.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Xarun Today 21:50 PM

Mennyire reggel? Egy olyan kilenc fele odaérek (jól van, nekem hétvégén még az is hajnalban van ), előbb nem valószínű. Holnap veszek benzit a motorba viszont, mert vagy fél éve nem használtam, helyben olcsóbb a bérlet...

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Superhero Today 9:05

Simán jó nekem is az időpont. Megnyugtatlak Orákulum, hogy hozzá vagyok szokva a korán keléshez Az ajánlatom továbbra is áll, hogy ha valaki úgy lakik, az szóljon és el tudok érte menni. Ismétlem: Debrecenből indulok. 100 km-es kitérőket azért nem szeretnék tenni, de ha valaki arrafelé lakik, vagy útba esik azt szívesen felveszem.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Szentfazék Today 11:34

Üdvözletem mindenkinek!
Ez az egész história felkeltette az érdeklődésem úgyhogy, ha nem jelentene nagy gondot én is becsatlakoznék. Az időpont úgyis megfelelne. Sajnos járművet én nem tudok szerezni, úgyhogy megköszönném ha valaki felvenne. Pest környékén bárhol jó lenne, ahova még kitudok jutni valahogy tömegközlekedéssel.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Mac Giver Today 12:13 pm

No, egész népes társaság gyűlt össze, ennek örülök!
Google Earth-ön láthatjátok a bekötőutat ami elvisz minket a kívánt helyre.
Azt javaslom ott találkozzunk 9 és 10 óra között az adott napon.
Én már elküldtem privátban a telefonszámom mindenkinek,
akinek ez nem okoz kellemetlenséget, tegyen ugyanígy, ismerjük egymás elérhetőségét!
Így, ha valami közbejön, föl tudjuk hívni a másikat.
Én még fölveszem a kapcsolatot egy pogány Ásártu ismerősömmel, és egy honosított Indiai tenyérjós asszonnyal,
-aki mellesleg igen jó barátom- akik szenvedélyes gyűjtői
a hagyományos babonáknak az országban, hátha hallottak valamit.
Kellemes napot!

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Lexa Today 8:15 am

Elndulok!

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Xarun Today 23:50 PM

Emberek, aki kocsival jön, remélem terepjáróval teszi. Ennyire úttalan utakon nem mentem mostanában. De legalább egy szállást sikerült találni a környéken, ahol működik a mobilinternetem. Csodás! Az idejutás alapján én azon is meg vagyok lepődve kicsit, hogy egyáltalán áram van. Mindegy, a lényeg, hogy megjöttem. Azért nem ártana, ha befutnátok a közeljövőben, unalmas így egyedül kicsit. Gondoltam rá, hogy bejárom a terepet egyedül, de végül abban maradtam, hogy bevárlak titeket is. Nah, de ennyit mára. Totál szétrázta a hátsómat az ideút, szóval kinyújtóztatom magam és bevágom a szunyát.

Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Xarun Today 00:50 PM

Emberek, lassan megjöhetnétek azért. Nappal halálosan unalmas a hely semmi nem történik. Éjjel viszont valami mozgás van a romos ház körül. Tököm tudja mi, de néha fényt látok belülről. ezért nem is mentem be eddig. Biztos, hogy lakatlan a hely? Oké, rozzant, de lehet hogy beköltözött pár hajléktalan lakásfoglaló, egyedül meg nem akarok egy csapatnyi hobóba belefutni, pláne nem itt a világ végén. Közben egyébként a készpénzem is fogy (nem ingyen van a szállás), bankautomatába meg ugye ne is reménykedjek itt. Szóval terelgessétek errefelé a hátsótokat idővel, ha egy mód van rá, mert a tököm kivan a várakozással. (A stílusért bocs, de nehezen alszom mostanában és ilyenkor a jómodorom el szokott tűnni a távolban. Az ágy is szar, de legalább azok a rohadt hobók csendben maradhatnának egy kib.ott éjszakára legalább. Fogalmam sincs, hogy képesek a helyiek aludni ebben a zajban... )

Röviden: érjetek ide pár napon belül, ha egy mód van rá. Ez így nem mókás, arról nem is beszélve, hogy szabadságot kellett kivennem. Kapásból az első évben, nem hiszem, hogy az igazgató ezt díjazni fogja...

Mac Giver:
*Saját kutatásodat ismerősöknél kezdted. A pogány ismerősöd hallott az esetről, de nem tudott igazából semmi újat hozzá tenni egy apró híren kívül, hogy egy nem régi hold ünnepkor egy társaság szerettet volna az elvileg szellem járta birtokon ünnepelni, de a kérvényüket azonnal elutasították. Valószínűleg ti vagytok az elsők akik látogatni fogják a birtokot az örökös óta. A tenyérjós már kicsit érdekesebb élmény volt. Amint beléptél és mielőtt kérdezni akartál közölte, hogy csak akkor felel, ha beletekinthet a jövődbe. Látja az arcodon, hogy nagy forduló felé közelítesz. A tenyeredet nézve összevonja a szemöldökét magában mormol, majd döbbenten néz rád és magára vett egy jelet. Látod, nem kereszt amit a levegőbe rajzol, hanem mintha egy majdnem szimmetrikus ágat rajzolna. Óva int mindentől, ami írott, de mást nem mond. Mikor távozni akarsz még a kezedbe nyom egy apró medaliont. Egy elnyújtott csillagban egy égő szem, amit a lelkedre köt, hogy mindig viselj és imádkozik, hogy az ezerarcú elveszítse az érdeklődését feléd.*
----------------------------------
Orákulum:
*Az utazás előtti éjszakán különös élményben volt részed. Álmodtál, olyan tisztán, mint ahogy még sosem. Mindent láttál éreztél, mégsem te irányítottad a cselekvéseid. Emlékszel egy lépcsősorra aztán egy mezőre. Körülötted végtelen búzamezők amik mint a tenger hullámoztak a lágy szélben. A távolban egy apró városkát látsz, ami felé tökéletes nyugalommal indultál el. A mező szélén társad is akadt egy szürke kandúr, ami érdeklődő tekintettel figyelt, majd követ téged. Hamarosan arra eszmélsz, hogy már nem téged követ, hanem te követed őt. A kis városka utcáin kísér ahol megannyi szempár figyel, de nem az embereké. Mindegyik a macskák sejtelmes mindentudó tekintete. Egy apró tisztásra vezet, ahol társai vártak. Vagy tíz macska ült egy kőrben és egy lányt figyeltek, aki a macskák nyelvén szólt. Felismerted amit mond de nem érted, hisz te nem beszéled. Egy idő után felnéz rád és látod mennyire fiatal talán a tízes éveinek az elején van. Mosollyal áll fel és indul el feléd rajta és rajtad a megannyi szempár. Mozgása barátaihoz hasonló kecses és macskaszerű. Közelebb ér hozzád, de amint melléd ér a mosolya eltűnik. Sajnálkozóan tekint rád. Megszólal már az emberek nyelvén.*
-Megjelölt. Rajtad a biloga a kúszó káosznak. Veszélyben vagy és leszel, mert érdeklődik benned.
*Körbenéz a macskákra majd gyorsan szót vált velük a nyelvükön.*
-Még most kezdted el az utazásod az álmok földjén így még nem vezeted magad. Tud, hogy Ultharban biztonságban leszel tőle. A macskák ellensége a káosz és követei. Sajnos a való világban csak magadon segíthetsz. Ha valaha is találkozunk tán én is segíthetek.
*Nem érted miről beszél, de amit mond el is múlik. A nap nagy részében körbe vezet a városon. A kis nyugodt utcákon amik az olasz kisvárosokat juttatják eszedbe. Szűk utcák kis békés házak. Mindenhol békésen pihenő, vagy egymással versengő macskák. Este elvezett a fogadóba, ahol kibéreltél egy szobát.*
-Még egy jó tanács. Ultharban senki nem árthat a macskáknak büntetlenül.
*Ezekkel a szavakkal hajtod álomra a fejed az ágyban, ami az Ulthari fogadó első emeletén van, hogy ismét felébredj a saját testedben.*
-----------------------------------
Xarun: *A pihenésed a faluban elég nyugodt. Semmi érdekes nem történik. Pár elejtet kérdés a birtok felől babonákat és mende-mondákat hoz fel. Vámpírok, farkasemberek ördögöket fűznek a házhoz ahány ember annyi elmondás. Néha hasonló elemeket fedezhetsz fel, a furcsa hangok a föld alól és a lángoló szellem. A biztonsági őrről annyit tudsz meg, hogy még az örökös bérelte fel és igen jól fizeti azért, hogy a házba sose jusson be senki. Nem egyszer próbáltak hajléktalanok vagy Roma!ok belakni a házba de az őrön nem jutottak túl. *
-------------------------------------
Veszélyes utazások, félelmetes látogatások.
Pharao Today 9:26 am

Beszéltem az őrrel vár benneteket. Van jelszó is, hogy tudja ti vagytok. Charles. Próbáljatok meg egy csoportban érkezni, mert lehet akadékoskodik, ha egyenként akartok bemenni.

*Lexa háromnegyed 10-kor érkezett meg a bekötőúthoz, ahol a találkozó volt megbeszélve. Látta, hogy 1-2 autó már ott van, így ő is leparkolt nem messze, majd kiszállt, hogy odamenjen az emberekhez bemutatkozni, miközben remélte, hogy jó helyen jár... A GPS nem mindig volt tökéletesen pontos, és ez teljesen ismeretlen vidék számára.*

*Xarun kivételesen időben felkelt és motorral érkezett meg az amúgy 200 méterre levő találkozóhelyre. Adni kell a stílusra, ha már az ember társaságba megy. A hely még üres volt, így kitámasztotta a motort, és a legközelebbi fának vetette a hátát. Előhalászta a kabátja zsebéből a még otthonról hozott téliszalámi maradékát és szép komótosan beburkolta az egészet. Éppen végzett, mikor feltűnt az első jármű a rozoga úton. "Ideje volt már" - gondolta magában, majd megálló járműhöz sétált, hogy üdvözölje az érkezőt.*

*Superhero jó korán felkelt és kocsiba pattant, útba ejtett egy mekit, hogy legyen mit ennie az úton, illetve napközben, majd a városból kiérve, nem kímélve a gázpedált "utazósebességre" váltott. a GPS tökéletesen odavezette a megadott helyre. 10 óra előtt volt pár perccel. Már látott egy motort és a tulajdonosát, aki épp egy másik autó mellett ácsorgott. Lefékezte a kocsit és kiszállt.*

Mihály, a fórumon Orákulum néven futó férfiú, sohasem hitt a misztikumokban. Igen, kártyajós volt, és asztrológus, de nem azért űzte, mert tényleg elhitte, hogy segíthet ezzel. Sokkal inkább azért, mert jó sok pénzt be tud szedni ebből az emberektől. Hiába beszéltek józanészről, és a „régi babonák” levetkőzéséről, valójában mindig is fognak e dolgokban hinni. Nem egy kérdés van, mely megválaszolatlan az életükben, és keresték ezekre a válaszokat, jöjjenek bárhonnan. Amellett, a szürke hétköznapok közt, hinni akarták, léteznek olyan dolgok, miket ők nem látnak, és van értelme az útjuknak.
A szélhámos, pontosan tudta, mit éreznek, cinikusan mód viszont, inkább meggazdagodott belőlük. Úgy se lehetett volna őket meggyőzni, tettük helytelenségéről, és maximum egy újabb jóst keresnek, akik telebeszélik a fejüket, vagy valakit, aki elképesztő halandzsáikkal, elszórakoztatja őket. Akkor pedig, miért ne lehetne ő az, aki ezt megteszi? Emiatt is akart elmenni a találkozóra, mert ha nem is történik semmi, és csak a helyi tudatlan falusi népek mende-mondáit fogják hallgatni, akkor is nyert. Leírja ezt egy szép történetben, és elhiteti mindenkivel, hogy minden pletyka igaz, és többen fellökik egymást azért, hogy megvehessék az irományt.
Azonban, menten megváltozott a véleménye, mikor azt a különös álmot látta. Sohasem hitt a misztikumokban, tényleg soha. Mihály, egy szkeptikus ember volt. Ám, mégis, valami rejtélyesség akadt abba, mit éjszaka átélt. Így, ha korábbi kétkedését nem adta fel teljesen, megjegyezte az álom mindenegyes pillanatát, amit csak tudott. Ha, mégis csak szüksége lesz rá, valahogy, valamikor, elő tudja hívni. Minden hideg logika ellenére, egy mélyen a bensőjében lévő érzés, azt súgta neki, szüksége lesz rá. E gondolatok cikáztak a fejében, amikor várta Mac Giver-t, a megbeszélt a találkozóhelyen. Remélte, nem kell sokat állnia, a járdamentén.

*Aznap éjjel nem jött álom a szemére. Elméje folyamatosan járt, ahogy ült a karos székében és régi, antikváriumok hátsó polcain megsárgult köteteket lapozgatott, vagy csak a baljában láncon pörgetve figyelte a különös, groteszk ajándékot. A nőnek mindig is volt egy kis kattanása, az bizonyos, ám Jánossal szemben mindig is tartózkodott a hatásvadász jelenetektől. Annál többre értékelték egymás szakértelmét.
A feszültség kis koboldként ült halántékára, tompa lüktetésként vert falat a kutatásba fektetett erőfeszítések és a felismerés közé. Avagy, a felismerés pusztán azért váratott magára, mert csak hinni akarta, hogy a szimbólum, melyet a kezében tartott, számára is ismert, ám az valójában túlmutatott a vízvezeték szerelő tudásán.
Oldal oldal után fogyott az átlapozott irodalmakban, néhány talán azzal az érzéssel kecsegtetve, hogy valahol a sorok közt rejtezik, amit keres, ám csak egyre követelőbben hangsúlyozta a lelkében szárba szökkenő bizonytalanságot.
Halk koppanással letette a könyvet. Egyáltalán miért érzi ilyen hangsúlyosnak ezt a dolgot? -tette föl magának a kérdést. Nem volt ez jellemző rá. Noha hitt a természetfeletti létezésében -bár nem kedvelte ezt a szót, hiszen nem a természet felett álló dolgokról volt itt szó- de sosem tekintett rá úgy, mint egy őt fenyegető, megfoghatatlan dologra, hanem inkább, mint a tudás, mint a széles látókör egy következő lépcsőfokára. Most mégis szorongva gubKisTehén!t megannyi papír fölött.
Nyilván fáradt, kimeríthette a munka. Nem is tudja idejét mikor vett ki utoljára szabadságot. Pusztán ezért kerít ilyen nagy feneket az egész ügynek. Jó is lesz, hogy elmegy most egy kicsit, felfedezősdit játszani. Pont úgy, mint gyermekkorában, mikor bejárta az összes elhagyott házat, egyszál gyertyával.
Fölkelt és átment a hálószobájába. Gyújtott egy füstölőt, majd lótusz ülésben a szőnyegre kuporodott. Elkezdte számolni, hogy mennyi szakaszban lélegez be, majd ki, folyamatosan növelve a számot, s közben Buddha köldökére koncentrálva lassanként meditatív állapotba süllyedt. Felidézte magában saját testét, aranyfényben fürdette meg, majd tovább lélegzett, de ezúttal csakráin keresztül, különös tekintettel a harmadik szemére. Érezte, ahogy néma zsibogásban lassanként föloldódik a góc, "a kisördög, fölemeli a retkes valagát a homlokáról". Szívesen elmerült volna még a csendben, de ekkor tudatára ébredt annak, hogy...
...figyelik!
Rémülten tért vissza a valóságba, és rögtön föl is pattant volna, ha lábai nem lettek volna összekulcsolva. Zihálva nézett a villogó szempárba, ami a sötétből meredt rá. A lélektükrök tulajdonosa vontatott mozdulattal fölkelt, és olyan könnyedséggel, ahogy a király ül le a trónusába, dorombolva helyet foglalt János ölében.
A férfi néhány szitokszót morzsolt el az ajkai között, de már nem is haragudott. Megnyugtatta a kis állat jelenléte.
Még percekig ült a helyén és hallgatta, a fülében doboló vér ritmusát.
Végül fölkelt és macskástul visszatért a nagy, diófa asztalhoz.*

*Hajnalban autóba ült, megállt egy benzinkútnál, majd egy tankolás és egy méregerős fekete után továbbhajtott. Útközben fölvette a férfit, akinek fuvart ígért. Túl sok szó nem esett útközben köztük, de ez nem unszimpátia miatt volt, hanem egyszerűen csak azért, mert mindketten borzasztó álmosak voltak. Kölcsönös, kimondatlan megegyezésük szerint ráértek még beszélgetni majd, ha megérkeztek.
Az út vége felé élénkültek csak meg és cseréltek eszmét néhány alapvető okkult tételt illetően. Jánosban alapvetően jó benyomást keltett a figura és örült is, hogy nem kellett egyedül végigvezetnie az utat. Mivel nem volt GPS-e, néhány kanyart elvétett, és olyan harminc kilóméterrel többet vezetett így le, mint egyébként kellett volna, de még így is megérkeztek időre.
Kissé karikás szemekkel, de alapvetően derűsen szállt ki a kis Swiftből, ahogy meglátta a kis kompániát.*

-Üdv mindenkinek! Volna János vagyok, a fórumon Mac Giverként ismerhettetek meg! Várunk még valakire?

-Kössz Sanyikám, jövök egy sörrel!-csapta be az kocsi ajtaját a társaság utolsónak megérkezett tagja, aki a forumon stílusosan a Szentfazék nevet használta.
-Meg a benzin árával...-vigyorgott vissza a sofőr, egy gyerekkori ismerőse, akit sikerült rávennie, hogy hozza el, hamár máshogy nem sikerült fuvart szereznie - Na nekem mennem kell pajtás, le ne késsem az ebédet. Aztán vigyázz magadra!Haza hogy jutsz?
-Hát azt még nem tudom, majd csak megoldom valahogy.
-No akkor szevasz.
-Szevasz, és kössz mégegyszer! -intett utána, majd táskáját vállára vetve megindult a nem messze ácsorgó csoport felé. A kinézetükből nem volt nehéz kitalálni, hogy nem éppen a környékre valósiak, és mivel a találkozó hely is stimmelt ezért biztosra vette, hogy őket keresi.
- Szép napot mindenkinek! Remélem jó helyen járok!- köszönt rájuk.

*Vékony, átlagosnál magasabb fickó vált ki a halkan beszélgető emberek közül, hogy üdvözölje az egyetemista fiatalembert. Arca egy megnyerő, húszas évei közepén járó férfit sejtettek, középhosszú, barna haját fejpánttal fogta hátra. Nyakából láthatóan kirakva egy réz pentagram lógott, olyasmi tucatárú, melyet bármelyik ezoterikus boltban meg lehet venni. A meleg ellenére horgászmellényt viselt, mely néhány benne felejtett gumicsalin és horgon kívül megannyi apróságot tartalmazott. Elsőre walkie-talkie-t, elemlámpát és kulacsot vehetett észre a szemlélő. A ruhadasrab alatt fekete pólót viselt, melyen a Ghost Busters film piros karikával áthúzott szelleme vágott meglepett fejet. Ruházatát hosszúszárú nadrág és túrabakancs tette teljessé és valószínűleg az egyik túrazsák is az övé lehetett, melyeket egymásnak támasztva leraktak egy fa hűs árnyékot vető lombkoronája alá.*
-Szervusz! János vagyok, a vízvezeték szerelő Mac Giver.

-Józsi, a Szentfazék-nyújtotta kezét az őt elsőként üdvözlő férfinak, bal keze egy laza mozdulatával a vállához támasztva túrazsákját.- Remélem nem kellett rám sokat várni, már feltéve, hogy valaki várt engem rám...-terült szét egy halvány mosoly arcán. Húsz év körüli magas, átlagos testalkatú férfi volt, sötétbarna, kissé fésületlen hajjal és gondosan leberetvált arcszőrzettel. Kissé szögletes fejformáját csak kihangsúlyozta egyszerű, fekete keretes szemüvege. Fehér-kék csíkos polot viselt, kiegészítve egy zöld, hosszúszárú nadrággal és egy ütött-kopott bakanccsal. Se ékszert, se órát se egyéb "kiegészítőt" nem hordott, csak a polója alatt hordott kereszt vékony lánca fogta körül nyakát.

Az asztrológus, álmatagon szállt ki a gépjárműből. Meglehetősen korán kelt, hogy összeszedhesse mindazt, mire szüksége lehet az út folyamán: váltás ruhákat, zseblámpát, jegyzetfüzetet, s tollat, konzerveket, no meg innivalót. Illetve, akadt nála pár más, hasznos, vagy haszontalan, de számára fontos holmi is. Volt mivel megpakolnia, azt a hatalmas hátizsákot, melyet most a hátán cipelt. Amivel mellékesen, meglehetősen mókás látványt nyújtott: sohasem számított túl izmos férfiúnak, világ életében cingár alak volt. Legalábbis, sajátos testalkata miatt, mindig annak tűnt, akkor is, ha épp edzett. Bár, az utóbbi időben a hazugságok, és átverések sportszerű űzésén túl, más sport tággal hírből sem ismerkedett meg, egyedül kocogni járt, nagy-nagy ritkán. Azt is azért, ha pár bárdolatlan kuncsaft, nem verbálisan próbálná kifejezni csalódottságát, legyen esélye a menekülésre. Így tehát, Szentfazék maga előtt egy viszonylag vékony, szintén szemüveges alakot láthatott, aki egy hatalmas hátizsákot cipel a hátán. Ugyan nem viselt szakállt, bajuszt viszont igen, mely dús volt, mégis ápolt. Azonban, nem ez volt, ami először megfoghatta az embert, hanem a tekintete. Macska szemei híven árulkodtak viselője életmódjáról, mégsem bírta volna senki se egyértelműen rásütni, hogy egy szívtelen dög lenne. Az ember, azon feltételezését, hogy egy sunyi fráter, azonnal eloszlatta az, miként az emberekkel beszélt:
- Üdvözletem, Józsi – fogott a kezet a férfival – A fórumon Orákulum a nevem, de nyugodtan hívjon csak Mihálynak.

-Szervusz-rázta meg a feléje nyújtott kezet.-Látom elég sokan összejöttünk, ha jól látom mindenki itt van. -egy pillantással végig mustrálta a társaságot. Vele együtt összesen hatan voltak, a már bemutatkozott két férfi mellette állt, a többiek kicsit távolabb voltak, úgy nézett ki ők is még csak most ismerkednek. Nem messze tőlük több autó meg egy motor parkolt, úgyhogy rögtön világossá vált számára hogy csak ő volt kéntelen szívességet kérni és mindenki más önerőből eltudta intézni az ide utat. Lassan ideje lenne neki és szerezni valami verdát, mert egyre többet lenne rá szükség. Mondjuk ellehet boldogulni nélküle, de azért mégiscsak jobb és gyorsabb, ha az embernek saját autója van. De ez még a jövő zenéje, hisz még a jogsija is friss.
Lassan végig járatta a szemét a környéken, és meg kellett állapítania, hogy a táj errefele nem éppen lenyügőző, sőt semmi különös nincs benne.Tipikus alföldi táj. Mindenfelé az alföld lapossága, a távolban egy nyárfás, a földet pedig mindenütt gazokkal tarkított fű borította, hol dúsan, hol ritkásan.A sáros bekötőút a faluja határában uralkodó állapotokra emlékeztette. Azok is kiválóak voltak biciklizni ,ha az ember épp egy kis rázkódásra vágyott, de mindenkinek a rémálma volt aki sietni próbált arrafele.
-Azt javaslom essünk túl a bemutatkozáson a többiekkel és induljunk, majd ha megérkeztünk a célra ráérünk beszélgetni- mondta.

*János vette föl utoljára a hátizsákját, mert előtte hosszasan kutakodott benne. Hallotta, ahogy a háta mögött ugyanazon hangszínek tulajdonosai újra és újra elismétlik a nevüket. A tónusba izgatottság vegyült, felszabadultság és némi, kicsit erőltetett szívélyesség; ahogy annak lennie kell. Visszafordult a többiekhez és sokatmondó mosollyal hordozta végig a tekintetét az egybegyűlteken.*
-Nos, úgy számolom mindannyian itt vagyunk. Ahogy olvashattátok az adatlapomon, többek közt a jóslás a "szakterületem", ha fogalmazhatok így. A divináció számos módját kipróbáltam, amire szerény képességeimből, illetve az általam hozzáférhető tudásanyagból tellett. Úgy gondoltam, kis kirándulásunk előtt stílusos lenne kortól, nemtől és vallási felekezettől függetlenül megkérdeznünk a világegyetemet, avagy az isteneket, mit tartogat számunkra a jövő!
*Könnyed, beszédes hangja megnyugvást hozott, a szerelő nem próbálta meggyőzni a körülötte állókat semmiről. Érződött viselkedéséből, hogy elfogadja mindenki véleményét, talán épp ezért is nem tűnt tolakodónak. Inkább csak úgy vezette be a dolgot, mint egy érdekes eseményt a "kísértetkastély" előtt.*
-A leghatásosabbnak az ingával és rúnákkal való jóslás bizonyult számomra. Ezek nem olyan látványosak, mint a tarott, vagy a madárbélből jóslás, de végül is a metódus választja a használót és nem fordítva.
*Biztatóan az emberekre mosolygott, mintha csak valami bizalmas dologba avatta volna be őket.*
-Útközben kiderült, hogy a kolléga is kiismeri magát ezen jelek között *mutatott rá Orákulumra* úgyhogy megkérem, hogy mielőtt én tenném, maga is olvasson belőlük és mondja el nektek mit lát!
*Közben belenyúlt az iszákba, amit az imént halászott elő a túrazsákjából. Lehunyta a szemét. Egyetlen pendüléssel csendesítette el tudatát, s csak valahol annak peremén érezte, ahogy a kis faragott darabok kiperegnek ujjai közül. Ugyanígy is maradt, a kívülállók csupán a szelíden mosolygó embert látták - noha nem nagyon figyelték, hisz az utolsó mondattal a reflektorfénybe Józsi, azaz az Orákulum került. *

A hirtelenjében nagy figyelmet kapó férfi, Mihály a földre hullott rúnaköveket kezdte el tanulmányozni. El kellett ismernie, a kártyalapokkal való bűvészkedés jobban ment a számára, s ugyan felismerte a jeleket, tapasztalatlansága miatt nem tudott összefüggő blablát alkotni. Sőt, kifejezetten úgy tűnt, hogy a szemét kis faragványok bosszút esküdtek volna ellene, és direkt úgy rendeződtek, nehogy bármi értelmeset tudjon szövegelni. Lehet csak a megfelelő rutin hiánya miatt nem látott semmiféle összefüggést a kövek között, és Jánosnak sikerül valami értelmeset kiolvasnia belőlük. Már hosszú, kínos pillanatokig hallgatott, és bámulta bambán a köveket, és mikor eme tényt regisztrálta, próbált legalább úgy tenni, mint aki töprengene. Ám, ekkor sem tudta, mi olyat mondhatna, ami mellett nem sülhetne fel túlzottan. Aztán percek múltán, eszébe jutott valami:
- Sajnos, nem vagyok annyira szakavatott ebben, mint a kedves kolléga, a kártyavetéshez jobban értek. De, amit kiolvasok belőle, az elégé ijesztő. A jelek szerint, a házban halálos veszély leselkedhet ránk, és éltünket is veszthetjük, ha nem figyelünk, s nem vagyunk kellően óvatosak. – mondta, és remélte, nem cáfol rá túlzottan a „Mac Giver”.

Árpád minden érkezőnek bemutatkozott röviden, de senkivel nem elegyedett beszélgetésbe, miközben várta a még távol levőket. Egy-egy felületes csevej az időjárásról előfordult ugyan, de semmi tartalmasabb. Jobb szerette előbb kiismerni valamennyire az embereket, mielőtt bizalmasabb társalgásba kezdett volna. Csendben elnyomott magában egy lekezelő mosolyt, amikor János előhozakodott a jóslással. Már várta, mikor jön elő valaki valami hasonló hókuszpókusszal. Mihály sokáig tanulmányozta a rúnákat figyelmesen, de elég volt ránézni a gyöngyöző homlokára, hogy rájöjjön az ember a valóságra. "Vagy hihetetlenül lámpalázas, vagy amatőr csalás a nagy hozzáértése" - gondolta magában Árpád. Az utóbbira nagy összegben mert volna fogadni. János már profibb volt: teljes nyugalommal és természetességgel kezelte a témát. Vagy a legjobb szélhámos, akivel valaha is összefutott, vagy tényleg hisz abban, amit csinál. Mondjuk mégis mit várt egy okkult fórumra járóktól? Nyilván nem "földhözragadt" materializmust... Kíváncsian figyelte János minden mozdulatát, ahogy a rúnák fölé hajolva tanulmányozta őket, de nem tudott dönteni. Ha színészkedik, akkor minimum Oscar-t érdemel, mégis nehezére esett az ellenkezőjét hinni. Teljesen abszurd volt számára a gondolat, hogy valaki komolyan hisz abban, hogy a jövő bármilyen formában előre látható. "Rugalmasság, öregem, rugalmasság!" - intette meg saját magát gondolatban - "Ha mindent egy rigorózus materialista módján akarsz szemlélni, akkor mégis mi a lótúrót keresel te itt, egy állítólagos "kísértethát" előtt, ebben a farkasordító hidegben?! Tedd takarékra a szkepticizmusodat kissé!"

*A vízvezeték szerelő lassan kinyitotta a szemét és letekintett a rúnákra. Hagyta, hogy az első imressziói kitöltsék a Csendet, melyet teremtett magában.*

Miklós is összeszedte a cuccait és kiszállt a kocsiból. Bemutatkozott mindenkinek, majd szótlanul a társaság perifériájára helyezkedett és figyelni kezdte a kialakuló "jelenetet". Mindeközben az járt a fejében, hogy pár embernél itt biztos nem stimmel valami.

*A rúnák egyértelmű képet alkottak. Valahogy mégis sejtelmes érzésed támadt amikor ránéztél. Valami legbelül üvölteni kezdet, hogy menekülj, hunyd be a szemed, mégis újra olvasva is csak az egyszerű üzenetet kapod, hogy a káosz közelebb vonszolja magát. Nem érted a jelentését, de az agyad az ősi lényed legmélyén érzed azt a félelmet, amit nem lehet megmagyarázni. Hirtelen kitisztúl minden és a félelem megszűnik. pislogsz párat, mintha valami szúrná a szemed, és mikor kinyitod mást látsz magad elött a rúnák mást írnak. A már megszokott formátumban. Szerencse, utazás, figyelem. *

*Érezte. hogy a jóslat fontos volt. Ilyesmik nem történnek csak úgy, nincsenek véletlenek.*
-Persz, rahidö, hagalaz, otila...
*Mormogta maga elé összefüggéstelenül a rúnákat, de még mindig az előző megérzésén gondolkodott.*
-Nos, bármilyen meglepő legyen, a rúnák utazást jósoltak. És itt is vagyunk. Ez itt természeti veszélyt jelent, de általánosságban véve bármilyen veszélyről lehet szó. Szerintem néhány kóbor kutyánál és pár málló gerendánál több veszéllyel nem találkozhatunk odabent, mégis arra intenék mindenkit, hogy ne váljon el a csoporttól. Borzaszó kellemetlen lehet beszakadni akár napokra egy pincerészbe, anélkül, hogy bárki tudná, hogy ott vagyunk. Ez itt szerencsét jelent... avagy női nemi szervet *nevetett fel* az alakját némi fantáziával értelmezve érthető is, hogy miért. Szerintem inkább esetünkben szerencsét jelent majd.
*Tovább figyelte az apró, marhacsontból készített jeleket, nyugtalanság felhőzte az arcát.*
-Úgy gondolom, kis kirándulásunk sok meglepetést tartogat, ám ha vigyázunk egymásra, a szerencse, avagy a gondviselés, kinek mi, velünk lesz. Így legyen!
*Ekkor vette észre, hogy ingén keresztül a furcsa amulettet babrálja. Határozott mozdulattal söpörte az iszákba a jóseszközt és gyorsan eltette, mintha valami nem mutogatni való dolog lett volna. Feszült mosollyal intett a leágazás felé és elindult.*

Árpád eleresztett egy gyors sóhajt. Csak a szokásos általános maszlag, amire később szinte bármilyen szitu esetén rá lehet húzni, hogy na tessék, igazam volt. Mintha a mondjuk az időjárás jelentésben a bemondó közölné, hogy másnap a hőmérséklet -40 és +60 Celsius között lesz. Száz, hogy bejön, de ettől még nem lesz jós. Na mindegy, most, hogy vége a műsornak, esetleg történik is végre valami...

*Nyugtalanság járta át, s ebbe egyfajta felfokozott várakozás-érzet vegyült. Az alkalmazott pszichológiában is volt szerencséje, vagy szerencsétlensége elmerülni, így volt egy olyan halvány sejtése, hogy önszuggesszió áldozatává válik. Nyugtalanító volt, hogy eddig ez nem volt jellemző rá, de talán a roma asszony szavai jobban megérintették, mint azt elsőre gondolta. Az eztán történő könyvek fölötti virrasztással pedig csak elmélyíthette magában a dolgot.
Ilyesféle gondolatok jártak a fejében, noha nem gondolta, hogy igazak lennének. Sokkal inkább az egyhangúnak ígérkező túra csendes perceit töltötte ki jól hangzó elméletek gyártásával, amik az előző eseményeket magyarázták.
A Rúnajóslás kemény fedeles példánya mellől végül előhúzott néhány füstölt kolbászos - mustáros szendvicset, egy csomag Bake Rollst, meg egy energia italt. A ropogtatni valót körbekínálta, s ahogy vettek belőle, vagy elutasították, figyelte alkalmi túratársai reakcióit. Igyekezett föltérképezni az alapvető karakterstruktúrájukat - persze tisztában volt vele, hogy ehhez ilyen kis idő kevés volt, de valamikor el kellett kezdeni az információk összecsipegetését. Hite szerint ugyanis véletlenek nem voltak, az sem lehet hát véletlen, hogy pont ezek az emberek jöttek el szellemkastély-nézőbe, illetve az sem, hogy ő maga most itt van. Mindenkinek van hobbija, van, aki nem tudja kihagyni a leértékelt dolgok megvételét, még ha egyébként semmi szüksége rájuk, mások túrják az orrukat és az íróasztaluk alján tartanak figyelemre méltó trófeagyűjteményt a termékből. János hobbija az volt, hogy megismerje az embereket. Talán a tudata peremén azt vélte remélni, hogy ezzel jobban megismerheti önmagát is.
Ahogy befejezte a reggelit a szemetet egy zacskóba gyűjtötte és a hátizsákjához kötötte a csomagot, nem dobta el.
Papírtérképet vett elő, a nyomtatási dátum szerint vagy tíz éveset. Bár sokminden változott azóta, de ez volt a legpontosabb térkép, amit hirtelen talált erről az elhagyatott helyről. Az újabb munkák ennél kevésbé részletesen emlékeztek meg a magyar táj a kies szegletéről. Iránytűjével betájolta északot és ez alapján igyekezett megtudni, hogy nem-e tértek el a céliránytól.*

Saját magát is meglepte az a határtalan türelem, amivel képes volt végig nézni a rúnajóslásnak nevezett szerencsétlenkedést. Hiszen a jövő bizonyos esetekben igen is megtudható, volt rá már példa, de nem ez a mondja. Hiába, egyelőre jó napja volt, szerencsésen megérkezett ide és útitársaira se mondhat sok rosszat. Egyelőre. Mindenesetre nem akarta túl hamar elrontani ezt, a jóslás érteméről folytatott vitatkozással, főleg, mert azt se tudta a jelenlevők közül hányan veszik ezt komolyan és hányan vannak az ő álláspontján. Mégis ha valaki, csak egy valaki tett volna egy gúnyos megjegyzést vagy hasonlót, ő maga is talán megszólalt volna, nem túl pozitív véleményét szóvá téve. De ez nem történt meg. Amíg a két "jós" ügyeskedett többiek csak szótlanul nézték mi történik.
De bármennyire is rossz véleménnyel volt az egészről, pont a két koma mellé telepedett le szerény reggelijét elfogyasztani, akik ezt művelték. Hiába, mégse lehet valakit egy bizonyos szokása miatt elítélni és különben is szimpatikusnak tűntek, már amennyire valakit meg lehet ítélni ilyen rövid idő alatt.
Előkotort egy szendvicset valahonnan táskája mélyéről, majd óvatosan belepillantott, mi rejtőzhetik benne, de szerencséjére csak a szokásos. Kolbász, sajt, és egy kevés vaj. Semmi oda nem illő nem volt benne. Gyorsan neki látott, szinte falta pedig reggelizett is, de hiába szinte mindig éhesnek érezte magát, úgyhogy a felkínált ételt is szívesen elfogadta és vett belőle.
Épp a második szendvicsét készült előbányászni, amikor János, akinek bal oldalán ült, elővette a térképet és az iránytűt és úgy tűnt (legalábbis Józsinak) , hogy indulni készül, úgyhogy letett a második szendvicsről és az étel keresése közben előszedett holmikat kezdte visszapakolni, miközben azt figyelte mit is csinál társa.
-Nos, megvan merre kell mennünk? -kérdezte tőle. -Nem tudom ki mennyit időt szánt erre a kis kiruccanásra de ideje lenne belehúzni.

*Föltekintett a térképből Józsefre. Érdekes fazon volt a bemutatkozója alapján: egy keresztény, aki elítéli, de kutatja az okkultizmust és a sátánizmus utáni kutatás vetette az oldalra. Nem hitte, hogy a fiú valótlant állított volna, LaVey követői valóban igen érdekes mentalitású emberek, s némelyikükkel egy-egy találkozás bizonyára mély nyomot hagyhat az emberben. János csak egyszer futott hasonló szerzetbe. Egy másik fórumról egy Manson utánzat, aki polgárpukkasztó viselkedésével igyekezett fölhívni magára a figyelmet, majd amikor negatívan álltak hozzá az emberek, kijelentette, hogy nem érti miért fél itt tőle mindenki? Persze senki sem félt tőle, csupán elítélték egy nyilvánvalóan kisebb pszichológiai zavarokkal küzdő ember viselkedését. Bár még nem volt dolga vele, de az eddigi tudása alapján a témából másként képzelt egy valódi sátánimádót.*
-Ha jól tudom valakinél van GPS, de én jobban szeretem ezt a "régimódi" megoldást. Édesapám sokat utazott, még ő tanította meg nekem, hogy miként tudja magát az ember betájolni. Megismertetett azzal is, hogy miként lehet a csillagok alapján is tájékozódni -felnevetett- talán az éjszakai égbolt maga volt az első természetfeletti tapasztalásom. De hát mely gyermek számára nem az?