Egész hangulatos volt az Activision standjának Guitar Hero Live részlege. Egy kis, a nagy, közös térbe nyitott szobát kell elképzelni, melynek három falánál a fejlesztők magyarázták a játék működését az újságíróknak, középen pedig egy színpad állt, ahol egy csinos szőke lány énekelt rettentő profin, és általában egy fejlesztő, valamint egy újságíró kísérte őt gitárral. A színpadot nem vállaltam be, de azért egy szélső konzolon kipróbáltam a játékot, és pusztán azért nem lettem maradéktalanul elégedett, mert kevés időm volt megszokni az új kezelést.
Aki játszott Guitar Hero játékkal, az nagyjából tudja, mit fog kapni. Az új gitár kisebb mint a korábbiak, könnyebb és kényelmesebb fogni, és mint azt a mellettem álló FreeStyleGames-dolgozótól megtudtam, szándékosan kattog a pengetője, mert úgy érezték, kattognia kell. Egyetértően bólogattam, jó azt hallani. Nagyjából minden ott van, ahol eddig is volt, minden könnyen elérhető.
A Live móddal kezdve a demóban elérhető számok listájáról választottam egy Paramore-t, majd miután megbeszéltük, hogy én egyébként Expertre edzettem magam az előző részekkel, és megvan majdnem az összes, a fejlesztő javaslatára az öt nehézségi fokozat közül a harmadikkal indítottam. Egész könnyen bele lehetett rázódni a játékba, érdekes módon gyorsan megszoktam, hogy a felső három gomb a fekete, az alsó három a fehér, csak néha zavarodtam meg. Miközben én arra koncentráltam, hogy ne égjek be nagyon, segítőm mondogatta, hogy „látod, látod, most a dobos haragszik rád, mert elrontottad” vagy „látod, most tombol a közönség, mert jól nyomod”. Amíg nem szólt, ezt egyáltalán nem is figyeltem, csak és kizárólag a highway-re koncentráltam, hogy jó pontszámot érjek el. Nem tudom, ez elegendő gyakorlás után is így lesz-e, de egyelőre az élő felvételek semmit nem adtak hozzá az élményhez. Egyébként ha kíváncsiak vagytok, az „örül a közönség/szomorú a közönség”-állapotok közötti váltást elmosással oldották meg, amikor a videó vált, a kép egy pillanatra homályos lesz.
Ezután megnéztem a GHTV módot is, egyből csatlakozva egy csatornához. Konkrétan a szám közepén szálltam be, fogalmam nem volt, mi történik, ráadásul a highway valami rettentő szivárványos csilli-villi skint kapott, amin egyáltalán nem láttam a lefognivaló gombok szimbólumait. Végül miután sikerült ezt átváltani, inkább egy, a csatornákon való játékkal szerezhető play-t (kvázi zsetont) felhasználva választottam egy dalt az itt elérhető listából. A GHTV listája folyamatosan bővül, de zsetonért cserébe bármit játszhatunk, vagy valódi pénzért feloldhatjuk a számokat úgy, hogy korlátlanul pörgethessük azokat.
Itt már feljebb léptem egy nehézségi szinttel, és miután megbeszéltük a fejlesztővel, hogy talán mégsem a Panterával folytatnám, egy kellemes Marmozets dallal sikerült próbálkozni. Ennél már volt olyan, hogy egyszerre két gombot kellett lefogni a két különböző sávon, olykor egymás alatt, és ebből gyorsan átváltani semmi másra nem sikerült könnyen. Szerintem gyakorlás kérdése egyébként, és ha lett volna még egy órám játszani, biztos belerázódom. Így visszont egyelőre annyi jött le, hogy a gitár kényelmes, a gombok elrendezése így is működik, de nem tudok egyértelműen pozitívan vagy negatívan nyilatkozni róla. Új, nem rossz, de ennyi alapján nem tudom eldönteni, hogy jobb-e, mint az előző változat volt.
Mindenesetre a Guitar Hero Live októberben jelenik meg, akkor mindenki eldöntheti magának, hogy rajongó marad-e, újként bepróbálkozik, vagy neki ez az új vonal már nagyon nem imponál.
