A BSC és az Activison közös szervezésű sajtónapjának esti programja valódi koncerthangulatba fulladt! Hetfieldék szerepében ezúttal mi voltunk.
Csütörtök délelőtt Gyu-nak már sikerült kicsit beleásnia magát az Activison hamarosan megjelenő nagyágyúiba, az élményeket megkoronázandóan este egy újabb hamarosan megjelenő cím került bemutatásra és kipróbálásra. Hihetetlen öröm töltött el mikor megtudtam, hogy szerkesztőségünkből én is jelen lehetek ezen az eseményen, mert ugyan a Prototype alakváltó hentelése és Rozsomák kézi borotvapengéi is vonzzák a tekintetem, azonban a műanyag gitárok világa keverve egyik kedvenc együttesem zenei termésével mindennél többet ér számomra. Így hát felkerekedtünk Sophiaso-val, átszeltük a várost, hogy a budai Kovács étteremben első kézből élhessük át, milyen is volna a Metallica-val együtt játszani.
Metálimitáció felsőfokon
A helyszínre érve elsőre az aggodalom lett úrrá rajtunk, hiszen hatalmas érdeklődéssel számolva a hely egy csöppet kicsinek tűnt, azonban ez pillanatok alatt tovaszállt, hála a BSC képviseletében Mocsáry Józsefnek, aki kedvesen üdvözölt bennünket és adott gyorstalpalót abból, hogy mit hol találunk. Bár ez azért nem volt nehéz, szinte mindenhonnan szólt valamely kedvenc Metallica nóta, könnyedén megtaláltuk a minket érdeklő standokat ahol kipróbálhattuk a Guitar Hero: Metallicát. Első körben Sophiaso elevenítette fel gitáros tudását, mely szemmel láthatóan mit sem kopott az utóbbi hónapok kihagyásai során.
Kissé aggódtam, hogy a Metallica valami irdatlan nehéz lesz, hiszen jól tudjuk, hogy az eddigi Guitar Hero-kban szerepeltetett számaik a legnehezebbek közé tartoznak, hajj mi lesz itt ha egy egész játék szinte csak róluk szól? Nos, az eredmény szerencsére pozitív lett, hiszen sikerült a fejlesztőknek néhány számot „lejjebb" tekerniük, így akik itt kezdenék el GH-s karrierjüket, simán eljuthatnak alaptól a profi szintre. Egy kör erejére én is megkaptam a gitárt, hogy egyik kedvenc slágeremet, a Master of Puppets-et elnyomjam. A látvány, a hangzás, az érzés mind a toppon van, bár néha kisebb epilepsziás roham tört ki nálam, Lars-ék előadása során többször villan az arcunkba a strobi, mint mikor hülyegyerek diszkót játszik a zseblámpával. A számot játszva egyértelművé vált számomra egy korábbi aggodalmam, miszerint a játék legnagyobb előnye lesz egyben a hátulütője is. A Metallica ugyanis nem holmi pophaikukkal szórakoztatja a nagyérdeműt. Nem bizony, ők kemény fickók ám, és állják a zúzdát hosszú-hosszú perceken át. A szám végére érve már kezdtem fáradni, és bár szórakoztató volt, azért a kezdeti fejrázásnak és gitárnyúzásnak már nyoma sem volt.
Hát igen, a Guitar Hero Metallica nem éppen alkalmas a reggeli zuhanyzás és kávé közti pár perces gyors hajszárításra, de elnézzük mindezt, hiszen a tracklisten végigszaladva elég egyértelmű, hogy ez az eddigi legjobb számlista a sorozat történetében. A játék maga mit sem változott, a bevált recept maradt a már jól ismert, csak éppen a Metallica nevű fűszerrel sikerült valami őrülten pikánst varázsolni az egészből! Az Aerosmith egy jó mellékág születése volt a sorozat számára, a Metallica pedig az, amivel felnőtté vált a bandaorientált Guitar Hero szál.
Színpadon őrültünk meg
Természetesen nem maradhatott ki az esti programból egy jó kis verseny, melyen a sajtó apraja-nagyjából verbuvált felállások mérték össze erejüket Metallica imitációból. A magyar gamer-sajtó összetartását és családiasságát tovább erősítve, összeálltunk a Gamer365-ös mcmacko-val. Kollégánk a mikrofont ragadta magához, Sophiaso a dobok mögött foglalt helyet, jómagam pedig a gitárt kaptam nyakamba, majd felcsendült az est legnépszerűbb száma a Nothing Else Matters (mely ugyan csak statisztikailag a legnépszerűbb, ugyanis oly sokat játszották, hogy az est végére már mindenkinek vérzett a füle tőle). A zsűri végül minket honorált meg avval a nagyszerű lehetőséggel, hogy legjobb előadókként egy újabb dalt eljátszhassunk, ráadást adva az esti koncerten... köhömm, versenyen. Mindezek után még sikerült az Activision-t képviselő Nadja Rehberg-gel is elbeszélgetnünk, akiről kiderült, hogy leginkább a mikrofon mögött érzi biztonságban magát, és még a gitárral is el-eljátszogat, de a dobtól szinte retteg.
A hihetetlenül közvetlen és kedves hölgyemény számára nagy felüdülést jelentett, hogy nem kezdtük faggatni Starcraft-ról, Blizzardról és exkluzív titkokról, hiszen ez az este a Guitar Hero Metallica-ról szólt. (Nadja-val folytatott beszélgetésünk során kisebb barkóba alakult ki, mikor a kedvenc Guitar Hero-s számaink pontos címére nem emlékezve próbáltunk idézni a szövegből és a dallamból. Néhány „fááájöööör" dúdolás után végül kiderült, hogy a hölgy nagy rajongója az R.E.M. The One I love című számának.)
Hetfield-ék játéka remek hangulatot teremtett, és a BSC-Activision kooperációjának kedves vendéglátása csak tovább fokozta az élményeket. Május végén hozzánk is elér a játék, mely könnyen az egyik legjobb Guitar Hero címmé avanzsálhat! Úton hazafelé lehetetlen volt kiverni a fejünkből az Enter Sandman-t.
Pro:- + maga a Metallica, ne vicceljünk!
- + több, mint 28 megunhatatlan felvétel
- + további eszközök támogatása
- + egyjátékos kampány érdekességei
Kontra:- - kevés újdonságot hoz
- - a játékmenet továbbra is ugyanolyan, mint eddig
86
Art of Murder: Deadly Secrets
Perverz kelet? - A hentai és a játékok világa
Sucker Punch Annihilation
