Nagy meglepetés vár ránk, ugyanis a LittleBigPlanet 2 dobozát kinyitva többet kapunk egy egyszerű játéknál.
Emlékszem, amikor a Little Big Planet első része megérkezett, még alig-alig voltak valamirevaló exkluzív címek a PS3-ra. Hosszas installálás után végre elindult a játék és órákon át ki sem szállt belőle a fél szerkesztőség, annyira jó volt. Ahogy teltek a napok, úgy találtunk egyre több érdekességet benne, úgy gondoltunk egyre többet rá és felfedeztük a pályaszerkesztés örömeit is. Rendkívül szép is volt, a nagyon sok pálya miatt az újrajátszhatósági faktor az egeket verdeste, hiszen a játék az online elérhető, mások által készített pályák tengerében fürödve szinte végtelen ideig szórakozást nyújthatott.
Nem volt kérdés hát, hogy a második résznek milyen irányban kell még tovább finomítania a saját játékmechanikai elemeit. Most még több felhasználható tárgy, még jobb pályaeditor, még több hangeffekt áll rendelkezésünkre, illetve a grafika még az első résznél is részletesebb, kontrasztosabb és élesebb. Időközben a PS3 is nagykorú lett (idézőjelesen), azaz nemcsak a Media Molecule fejlődött abban, hogy kell az utolsó utáni erőtartalékot is kipréselni a konzolból, hanem számos gyönyörű játék született a platformra.
Játssz, alkoss, megossz...?Mind a játékosok, mind azok, akik valaha is játszottak az első résszel, könnyen megérthetik, hogy noha közel 3 millió saját pályát készítettek már hozzá a felhasználók és bájos papírmasé grafikája nagyon egyedi, a legkevésbé sem mondható könnyen megtanulható és kifejezetten gyerekek számára készült játéknak. A második részben kifejezetten ügyeltek arra, hogy könnyebb legyen a játékélmény, a tanító részek kicsit hosszabbak és néha talán túlságosan szájbarágósak is, lévén még több óra játék után is néha fel-felvillan valami új funkció, amit addig ugyan már százszor használtunk, de azért még elmondja a játék, biztos, ami biztos.
A játék a platformelemek bemutatásával kezdődik, később billen át a mérleg nyelve abba az irányba, hogy a fejlesztők az újdonságokat, különbségeket mutassák be és használtassák a játékosokkal, az első részhez képest. Nem szabad megijedni a játék elején attól, hogy szinte teljesen ugyanolyannak hat, mint az első rész, ez valahol annak a jele, hogy nagyon jól eltalálták a korábbi epizódot és erős alapra sikerült építkezni. Ami hiányosság lehetett a korábbi epizódhoz képest, azt a Media Molecule már befoltozta, és arra is rájöttek, hogy milyen irányban kell továbblépni.
Ami könnyebb lettA közösségi portálokkal és hálózatokkal való kommunikálásban is fejlődött az
LBP2, hiszen ki ne akarná könnyen és gyorsan elérhetővé tenni azt a pályát, amin hetek óta molyol. Pár kattintás és hopp, már kint lehet minden fontosabb helyen, hogy bizony olyan autóversenyes térképet csináltunk, hogy befonja a haját mindenki izibe.
A jetpackhoz hasonlóan, a kis zsák főhős számos új eszközzel nyomulhat a pályákon, ami nemcsak a még agyafúrtabb pályaszerkesztést teszi lehetővé, hanem teljesen új játékelemeket csempészhet be a játékba. Ilyen elem például a Lara Croft-féle grapling hook, amikor a kilőtt kis huzallal lenghetünk akárhova, természetesen a fizikai behatásokra figyelve, vagy épp társainkat, tárgyakat lökdöshetünk a legjobb pillanatban arrébb. Mondanom sem kell, hogy ez mennyi mosolygós percet fog okozni azokon a pályákon, ahol másokkal versenyzünk.
Végre rendelkezésünkre állnak programozható sackbotok is, amelyek hatására élettel telhetnek meg a pályák. Nem nehéz összerakni, hogy ezekkel a lépésekkel olyan szintű játékeditort akarnak a második résszel a vásárlók számára nyújtani, amivel nemcsak platformjátékokat, hanem akár komplett RPG-ket, vagy teljesen más stílusú játékokat is össze lehessen rakni, nem is rossz végeredménnyel. Mivel a sztorivonal viszonylag hamar kipörgethető és nagyon rövid időn belül oda kerül az ember lelkileg, hogy „aztamindenit, én is akarok csinálni egy pályát, tök jó ötletem van...!" - nos, ekkor már mindenki tölti is be az editort. A programozható sackbotok pont olyan egyszerűen és jól használhatók, mint az elvárható. Így például egy mozdulattal lehet felöltöztetni egy ellenfelet sackboyként, megadni neki, hogy körbe-körbe mászkáljon adott sebességgel egy tárgy körül, majd áramütéssel üsse ki a játékost, ha hozzá ér. A lehetőségek szinte korlátlanok.
Komplett mozieditorrész is érkezik az
LBP2-vel, amelynek hatására teljes történeteket mesélhetünk el, így végre az átvezető animációk is megfelelő figyelmet kaphatnak az editorban. Nem csupán a mélységélességet, kamerafókuszt és minden egyéb szükségeset állíthatunk be, hanem az előreprogramozott vagy saját sackboyok komplex arcmimikáját és testmozgásait is gombnyomásra hozhatjuk elő, így a korábban felvett érzelmi reakciókat és mozdulatokat bizonyos szituációkhoz lehet kötni. Apropó, rákötés: most már nem lesz szükség arra, hogy a rettentő erdős logikai háttérinformációkat nagy falak és függönyök mögé rejtse a pályakészítő, mint mondjuk az a srác, aki az első részben egy teljes értékű kalkulátort csinált, összekötögetve a számpanelt a végeredményt mutató kijelzővel. A háttérben meglapuló, általunk programozott viselkedéseket, történéseket és bármit, ami befolyásolja a Little Big Planet 2 világát, már kis NYÁK-lapokon kell eldugnunk a pályán, amelyek sokkal kisebbek és ezért észrevétlenek maradnak, tovább emelve a játékélményt grafikailag.
Hova tovább...?Ha idáig eljutottál a cikkben, már sejted, hogy rettentő komoly lehetőségek rejlenek a játékban, amely ezáltal sokkal közelebb áll egy teljes értékű játékkészítő programhoz, mint egy platformjátékhoz. Nem csoda, hogy az első rész esetében is sokan összeráncolták a homlokukat, mondván, hogy vajon akkor itt játszani érdemes-e vagy alkotni. Egyértelműen úgy készült a második rész, hogy szépen lassan vezesse be a szórakozni vágyókat abba, hogy saját maguk is próbálják ki, milyen lehet, amikor elkészítenek valamit valamit, amivel mások is játszani fognak, dicsérik vagy épp lepontozzák azt. Mindenki megtalálhatja, mit fog szeretni a Little Big Planet 2-ben: ha csak mások munkájával szórakozni, akkor azt, ha single-ben nyomulni, úgy is lehet, ha pedig fejest akar ugrani a pályakészítés örömeibe, arra is meglesz a lehetősége.
Pro:- kreativitást ösztönző
- sajátos grafikai világ
- finomított editor
Kontra:- néha túl sok egyszerre
- nincs végig angol voiceover
9.1