Hogyan is foglalhatnám össze a BSC sajtónap eseményeit? Láttunk prototípust, rozsomákot és legnagyobb sikereket.
Fordítsuk is le ezt gyorsan hétköznapi nyelvezetre - egy bájos, oroszul is beszélő Activision-ös marketinges hölgy (Nadja) prezentálta a játékokat, amelyeket mi magunk is kipróbálhattunk - sőt kimondottan tuszkolták a kezünkbe a kontrollert, hogy na, próbáld már ki! Így ez a beszámoló amolyan "hands-on", azaz „kipróbáltuk" típusú lesz majd.
Prototype
Először a Prototype-al ismerkedtünk, amelyről mér rengeteget írtunk mind a lapban, mind a GSO-n. Aki nem tudná, egy, az emlékeit elvesztett szuperhős kalandjairól van szó, aki se nem jó, se nem rossz - egyszerűen csak része annak a háborúnak, amely Manhattanben zajlik a hadsereg és a mutánsok között. De ez sem az a klasszikus jófiúk/rosszfiúk felállás ez majd kiderül, ha mintegy 130 kiemelt NPC-ből megtaláltunk úgy 80-at, akik segítségével a komplett sztori összerakható. Ugyanis magunk is úgy küzdünk, mint Alex - fogalmunk sincs semmiről - az első missziók, amelyek a tutorial helyett vannak, legalább bevezetnek a játék kezelésébe, amely voltaképp magától értetődő (Xbox360-as változattal játszottunk).
Szerencsére hűsünkkel nem kell azon problémázni, hogy csak az utcákon közlekedhetünk - kiválóan fut a falon, akár a 60. emeletről leugorhat bántódás nélkül, sőt, a becsapódás után élvezhetjük a fizikai hatásokat is. A szabad játékmenet nagy nagy fun - nem vagyunk keretek közé szorítva, úgy oldhatunk meg egy feladatot, ahogy akarunk - a lényeg, hogy megoldjuk. Ha le kell lőni egy helikoptert édesmindegy, hogy felkapunk egy rendőrautót, azzal dobjuk le, beugrunk egy önjáró légvédelmi egységbe és azzal lőjük le, netán egy kézi rakétával kínáljuk meg, esetleg a ház tetejéről feltépett légkondival találjuk telibe - a lényeg, hogy megsemmisüljön. Ez a nagy szabadság igen jót tesz a játéknak - bepattanni egy lánctalpasba és agyontiporni mindenkit, vagy csak úgy dobálni az autókat, lövöldözni, szuperpengéinkkel gyalulni mind-mind nagy élvezet. S akkor még nem beszéltünk az olyan extrákról, mint éjjellátás, mimikri képességek, átalakulás stb... Egy dolog biztos, akció-témában a Prototype-nak nemigen lesz ellenfele ebben az évben - még arra is, hogy az ember csak úgy kieressze a gőzt, és "öldököljön" kicsit - kíváncsi leszek mennyi helyen fogják követelni a betiltását... Meglehetősen brutális akció jó sztorival - remélem Ti is várjátok.
X-Men Origins: Wolverine
Rozsomák az egyik legkarizmatikusabb tagja az X-Men csapatnak. Olyannyira, hogy külön mozifilmet készítettek "tiszteletére", amely alapján játékprogram is készült. A programnak van köze a mozihoz, azonban csak bizonyos részeiben, nem 100%-an tapadtak a készítők az eredeti sztorihoz. Voltaképp a Wolverine egy 3D-s akció-platformjáték a la Tomb Raider sorozat - a karakter extrái igen látványosak, az ugrásos támadása halálos, feral Sense tulajdonsága (amely megmutatja a tovább vezető utat) igen jó. S itt vére egy kicsit gondolkodni is kell, mivel bizonyos helyzetekben a szobák/helyiségek megfelelő átrendezésével érhetjük el célunkat (ez bizonyos logikai készséget igénylő feladat).
A játék maga elképesztően brutálisan véres - olyannyira, hogy míg maga a film 12 éven felülieknek megtekinthető, a játék 18+ - os besorolást kapott a nemzetközi minősítő cégektől. A készítők több esetben komponáltak extra kivégzéseket a játékba, amelyek még a gyakorlott tesztert is meg tudták lepni - például az egyik jelenetben Wolverine felugrik a helikopterre, ami eddig őt lőtte, néhány csapással bezúzza az ablakot, kirántja a pilótát, majd feltartja, és a helikopter lapátjai levágják a fejét. Ugyanígy a környezetben is lehetnek olyan tárgyak (tüskék a földön stb). amelyek extra gyilokra alkalmasak, ilyenkor repked a vér, a belek a minden... Szóval a Wolverine egyáltalán nem a gyenge idegzetűeknek való, a végén még megtanulnak belőle valami csúnya huncutságot. Maga a sztori legfőképp párbeszédekből épül fel, elég kevés az animált átvezetők száma, viszont az akció kárpótol mindenért. Irányítása sokkal magától értetődőbb volt, mint a Prototype esetében, szinte minden funkciót sikerült könnyedén és azonnal használni. Egyedüli gondot csak az okozhat, hogy kötött a játékmenet - de az ilyen típusú játékoktól mást nem is várhatunk - akciót, akciót és még több akciót :)
Guitar Hero - Greatest Hits
A Metallica megjelenése után és a Van Halen megjelenése előtt kellett egy olyan GH, amely mindenki ízlésének megfelel, amelyben nagyon nagy rockslágerek szerepelnek, s amihez már a két gitár+dob+ének felállás is illik. A GH:GH pont ilyen: Queen, Poison, Joan Jett, Rage Against the Machine, Twisted Sister, Dragonforce dalok keverednek egymással, ott a dob, a két gitár és a mikrofon is. A mi kis csapatunkban énekelni senki sem mert/akart, de a gitárokat/dobot szinte mind kipróbáltuk. A dobot magam is - sajnos kompakt mérete miatt még az aránylag tapasztalt dobosnak is gondot fog okozni az elején eltalálni, mi hol van - mindenesetre nekem sikerült melléütni jócskán - pechemre olyan dalt választottunk, amit nem ismertem. A dob pedálja ahogy figyeltem, egy tépőzáras rendszer segítségével rögzül a padlóhoz - az 5 ütőfelület egész minőséginek tűnt - egyszer sem gondoltuk, hogy ez csak egy gagyi műanyag cucc lenne. Ez az a rész, amit újra kell tanulni - a GH többi része magától értetődő. A különböző játékmódok kipróbálására ezúttal nem volt lehetőség - énekelni meg senki sem akart, így örökre titok marad az énekes interfésze. Változatlanul jó móka lesz a GH-GH, bár a Van Halen kiadást sokkal jobban várom
Pro:- sokféle, fejleszthető képesség
- szabad barangolás
- látványos harc
Kontra:- ami egy idő után azért repetitív
- kicsit nehézkes irányítás
- egysíkú környezet
8.4
de én szeretek GH-zni is
Burnout Dominator (PSP Essentials)
Perverz kelet? - A hentai és a játékok világa
Sucker Punch Annihilation
