Hirdetés

Ki nyer ma? A legerősebb laptopok vs. asztali játék-PC

|

Összemértük a legerősebb laptopok erejét egy asztali játék-PC teljesítményével. Szerintetek ki lett a nyertes?

Hirdetés

Generációk óta a mobiltechnológiákra fókuszálnak a hardverfejlesztők, így ma már jogos elvárás, hogy hordozható méretben is komoly számítási teljesítményt kapjunk. A legújabb notebookoknál már valóban olyan paramétereket találunk, amelyek akár egy csúcskategóriás asztali gép jellemzői is lehetnének. Négymagos processzor, 8/16 GB RAM, SSD és erős videokártya – mindez néhány kilós házba préselve, nagy felbontású kijelzővel, minőségi billentyűzettel és jó hangrendszerrel. A gamernotebookok világa egyre nagyobb figyelmet kap, ahogy évről évre erősebb mobilhardverek jelennek meg a piacon, melyekkel már az asztali PC teljesítményét is el lehet érni, miközben megmarad a hordozhatóság.

Tesztünkben megvizsgáltuk négy gyártó játékra szánt csúcsnotebookját, és ezeket összehasonlítottuk egy asztali játék-PC-vel is, hogy megtudjuk, valós-e az állítás, miszerint már ezen a területen is érdemes mobilgépben gondolkodnunk klasszikus, asztali PC helyett. Az asztali számítógép konfigurációjának összeállításakor azt vettük alapul, hogy a végösszegbe a jó minőségű komponensek mellé beleférjen a monitor, a billentyűzet és az egér is, továbbá a gép kiegyensúlyozott legyen, így bármilyen feladatban az adottságaihoz képest maximális teljesítményt nyújtsa.

Kétféle koncepció

A tesztre érkezett négy notebook tökéletesen mutatja, hogyan képzelik el a gyártók 2015-ben a játékos notebookot. Kétféle recept szerint készülnek ezek: az egyiknél nem foglalkoznak súllyal, vastagsággal és kecsességgel, csak az számít, hogy adott árért a lehető legerősebb hardvert préseljék a mobilnak már nem igazán mondható méretekbe. Ezek a DTR-ek (desktop replacement). A másik recept szerint egy játékra tervezett notebook nem lehet sem hangos, sem otromba, sem pedig nehéz. A gyártók igyekeznek 3 kg alatt tartani a tömeget, 3 cm alatt a vastagságot, de azért általános a négymagos processzor és a diszkrét GPU is.

Az ideális gamernotebook

A notebookoknál talán még fontosabb a kiegyensúlyozott konfiguráció, mint az asztali gépeknél. Míg utóbbit könnyedén fejleszthetjük, javíthatjuk, addig egy laptopnál bármely komponens utólagos cseréje nehézkes, drága, és néha még a garancia elvesztésével is jár. Az ideális gamerlaptop processzora legalább Core i5-ös vagy AMD A10 kell, hogy legyen – ezt szerencsére minden gyártó teljesítette. Rendszermemóriából a 4 GB már elfogadhatatlanul kevés egy ilyen gépbe, sőt, még 8 GB esetén is ajánlott a dupla csatornás kiépítésre törekedni. Ha ezt a gyártó nem tette meg (például Acer, Lenovo, MSI), ajánlott minél előbb bővíteni, duplázni a RAM-mennyiséget. Háttértárként 5400 rpm-es HDD-t bevetni bűn, ekkor ugyanis a Windows is lassan indul el, de a játékoknál is idegesítő lesz a sok töltögetés; 2015-ben egy drága játék-PC esetében ezek megbocsáthatatlan dolgok. Helyette az SSD–HDD kettős az ideális választás (Acer és Asus).

Mielőtt rátérnénk a GPU-ra, következzen a kijelző: ragaszkodjunk a full HD felbontáshoz, mert hiába hangzik jól a 4K-kijelző, ekkora méretben kezelhetetlen, GPU-ból pedig nem létezik olyan, amelyik natív felbontásban játszható sebességet nyújtana. A frissítési ráta full HD esetén átlagosan 60 Hz, ugyanakkor 4K-ban néha kevesebb (például Lenovo). És végül következzen a GPU, a játék-PC-k legfontosabb komponense. Beugrónak 2015 elején a GeForce GTX 860M-et jelölték ki a gyártók: ez az a GPU, amelyik különösebben erősnek ugyan nem nevezhető, de a mai játékokat képes elfuttatni 30 fps-sel, natív, full HD felbontásban. A közepes részletességet minden játéknál nyugodtan beállíthatjuk, de sok esetben a teljes felbontást is játszható sebességgel kezeli a GTX 860M. Aki inkább a 60 fps és a maximális, ultra minőségre törekszik, annak érdemesebb a GTX 900-as szériát, abból is a GTX 970M-et vagy a GTX 980M-et választania, amelyek asztali társaikhoz hasonlóan nagyon jól sikerültek. Radeon vonalon kissé becsapós a számozás, ugyanis az R9 M290X meg sem közelíti az asztali 290X teljesítményét, inkább valahol az R9 270 magasságában van – átlagos játékra ez pont annyira alkalmas, mint a GTX 860M, vagyis annál egy kicsit még erősebb is.

Acer Aspire V 15 Nitro Black Edition

Műanyag borítása ellenére nagyon jól néz ki, és kellően masszív megépítésű az Acer Aspire játékoskonfigurációja. A notebook a klasszikus összeállításra épül, így Intel Core i7-4710HQ processzort és GeForce GTX 860M grafikus chipet választottak hozzá az Acer mérnökei. Mindehhez közel ideális, de nem kirívó, ésszerű körítés jár ebben a kiépítésben. Ez 8 GB rendszermemóriát jelent, amit sajnos nem 2×4 GB, hanem 1×8 GB elosztásban kapunk, bár így legalább megmarad az egyszerű bővítés lehetősége. A tárhelynél a rendszert és kedvenc programjainkat egy 256 GB-os, átlagosan jó teljesítményű SSD-re telepíthetjük, a többi adatot pedig várja az 1 TB-os Western Digital merevlemez. Kijelzője is az arany középúthoz tartozik, így a 15,6 colos átlóhoz full HD felbontás és IPS-panel tartozik.
A V 15 Nitro külseje igazán elegáns; kimondottan vékony a gép, de azért a zsanér masszív, és a billentyűzet sem nyikorog. A csatlakozókat érdekes módon egy oldalra, jobbra csoportosította a gyártó, a bal oldalt semmi sem töri meg, így az optikai meghajtó is lemaradt. Hátravan még a gép össztömege, amely a mezőnyben a legjobb, mindössze 2,2 kg, és még a tápegység sem túlzottan nehéz (565 gramm).
A mérések során beigazolódott a papírforma, így az azonos alapokra építkező Lenovo Y50-70-nel fej fej mellett végzett az Acer Aspire V 15 Nitro. Amint azonban az SSD vagy a több rendszermemória számított, az Acer gépe elhúzott, és jelentősen jobban teljesített. Használat közben is gyorsabbnak éreztük az Acer modellt, és meg voltunk elégedve a kijelzővel is. Az Aspire V 15 Nitro Black Edition ideális középút: alkalmas játékra, hordozható, masszív, de nem otromba, és árazása is reális.

Asus RoG G751JY

Úgy reklámozza legújabb mobil-GPU-it az Nvidia, hogy ezeket már asztali PC-számba kell venni; méréseink alapján azt kell mondanunk, igazuk is van – ez derült ki az Asus gépének tesztjéből is. A G751JY már kinézete alapján sem egy szürke irodai munkagép, bekapcsolva pedig be is bizonyítja, hogy külseje nem hazudik. Az óriási és nehéz, több mint 4 kg-os gép egy Intel Core i7-4860HQ processzorra épül, amit hihetetlen mennyiségű, 32 GB RAM egészít ki. A háttértároló egészen egyedi megoldás a jövőt idéző teljesítménnyel: az M.2-es, 256 GB-os SSD mPCIe-n kapcsolódik, így szekvenciálisan 1 GB/s (!) tényleges adatátvitelre képes, ami hihetetlenül gyors. Ehhez kapunk még egy 7200 rpm-es, 1 TB-os merevlemezt és Blu-ray optikai egységet – így áll össze az ideális kombináció. A grafikus chip a ma elérhető legerősebb mobil megoldás, egy GeForce GTX 980M 4 GB videomemóriával, amely egy full HD felbontású, IPS-paneles modell 60 helyett 75 Hz-es frissítési rátával. Ezt az összeállítást az Asus még megfejelte egy méretéhez képest robusztus hangzású hangrendszerrel, világító billentyűzettel, Thunderbolttal, egészen jó touchpaddel és persze kellően magas, de az összeállítását tekintve reális árazással.
A teszt során abszolút jól teljesített a G751JY, olyannyira, hogy minden egyes mérést toronymagasan megnyert – ebbe beleértendő az összehasonlításként szolgáló asztali konfiguráció is. A processzor bivalyerős, a rendszermemória mindenre elegendő, SSD-ből asztali gépbe se kapnánk gyorsabbat, a GPU pedig – ugyan az asztali GTX 980 teljesítményét nem éri el, de – mindenképpen a legjobb választás. A RoG G751JY nemcsak erős, de jól is néz ki, és kellőképpen masszív, így nem csoda, hogy az első helyre tornázta fel magát.

Lenovo Y50-70

A Lenovo Ideapadja nem szándékozik a thinkpadek babérjaira törni, 300 ezer forintos árfekvése is barátságosabb, ennek ellenére strapabíró, és prémium minőségű alumínium borítást kapott. A hordozáshoz még éppen ideális méretű és tömegű Y50-70 konfigurációja a mostanában divatos receptet követi. A központi processzor az Intel Core i7-4710HQ, amely a maga négy magjával és Hyper-Threadinggel tökéletesen elegendő a feladatra. A tesztre sajnos egy alapkonfiguráció jutott el, amely eléggé lehúzza a gép összteljesítményét. A rendszermemória mindössze 4 GB, amely (főleg játékra) ma már nem elegendő, ahogy az 1 TB-os, 5400 rpm-es merevlemez sem ideális választás. A 4 GB RAM-ot már a Windows elfogyasztja, a HDD egyszerűen lassú, a játékok sokáig töltődnek, és a Windowsra is sokat kell várni.
A 15,6”-os kijelzőnek tűéles képe van, mégsem tudunk érte lelkesedni. Ekkora képátlóval a 3840×2160-as felbontás kezelhetetlen, ráadásul csak 48 Hz-es képfrissítésre képes. De ez még a kisebb gond: játékokhoz abszolút melléfogás a 4K egy notebookban. A Lenovo GTX 860M GPU-t alkalmazott 4 GB VRAM-mal – ez a grafikus chip egyszerűen alkalmatlan a játékok megmozdítására ekkora felbontásban. Megnéztünk néhány, a tesztben használt játékot natív felbontás mellett, és általában 10 fps körüli-alatti értékeket kaptunk, amely játszhatatlan sebesség. A felbontást full HD-re átállítva, teljes képernyőn viszonylag jó képet kaptunk, így már a sebesség is megnőtt, de a kép élessége eltűnt, amint a natív felbontásból elkapcsoltunk.
Az Y50-70 nagyon jól megépített notebook, de aki ilyenre szavaz, annak azt ajánljuk, más összeállítást válasszon. A CPU–GPU páros jó, de a kijelző legyen full HD, kérjünk bele 8 GB RAM-ot és legalább egy SSHD-t.

MSI GX70-3CC Destroyer

Egyedi notebookot küldött tesztünkre az MSI, ugyanis ez a PC vérbeli AMD-s összeállítás. A vaskos, közel 4 kg tömegű és 5 cm vastag óriásnotebook központi magja egy AMD A10-5750-es, négymagos processzor. A 32 nm-es CPU nem mai fejlesztés, ami a 2,5/3,5 GHz-es órajelek mellett mért szintetikus teszteken meg is látszott (például CineBench), ugyanakkor a gép átlagos teljesítménye abszolút jó, sőt, a Core i7-4710HQ-s gépekkel egy szinten van (PCMark8 mérések). Ehhez a központi egységhez az egyik legerősebb mobil Radeont, az R9 M290X-et tapasztotta az MSI – jó választás. Ez ki is derült a játékmérésekből; a GX70 Destroyer egy-két kivételtől eltekintve sorra verte a GTX 860M-mel szerelt konfigurációkat. Mindehhez 8 GB RAM és 1 TB-os HDD társul – különösen utóbbinak nem örültünk, bár legalább 7200 rpm-es verzió, így némileg gyorsabb, mint a Lenovóban alkalmazott, 5400-as fordulatszámú HDD.
A notebook maximálisan rászolgált a Destroyer névre, ugyanis óriási, nehéz, és vastag, és ha ez még nem lenne elég, terhelés alatt nagyon hangossá válik a hűtése. A nagy méret előnye viszont, hogy a billentyűzet egészen jól sikerült (bár bal oldali Windows gomb érthetetlen mód nincs), játékra is alkalmas, és a gépen elegendő csatlakozást találunk minden feladathoz. A kijelző 17,3 colos, és full HD felbontású, ami ideális kombináció, ugyanakkor TN-paneles, így a betekintési szögek és a színhűség nem éppen optimális.
A GX70 asztali használatra tervezett notebook, kissé elavult CPU-val. Az SSD nem fért bele az árba, a kijelző pedig csak TN-paneles, ráadásul bizonyítja, hogy csupán tévhit az AMD notebookok látványos árelőnye. A GX70 pontosan annyiba kerül, mint egy hasonlóan konfigurált Intel–GeForce páros.

GameStar játék-PC: a kihívó

Kétség sem fér hozzá, hogy a gamernotebookok nagyon jól néznek ki, és nem nehéz megkedvelni őket. Ugyanakkor nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen árat kell fizetnünk a hordozhatóságért és a kis méretért cserébe. Éppen ezért összeállítottunk egy klasszikus játék-PC-t, amelynél figyeltünk arra, hogy összegben nagyjából abba a kategóriába essen, ahová a tesztben szereplő notebookok tartoznak, méghozzá monitorral, billentyűzettel és egérrel együtt, hiszen egy notebookhoz ezek járnak. Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy a gép jól nézzen ki, ne legyen óriási, és csendben végezze a dolgát, vagyis futtassa a játékokat a legnagyobb részletesség mellett, full HD-ben.
Gépünk alapjának közepes gamerkonfigunkat vettük, ám kicsit alakítottunk rajta – szerencsére erre volt egy kb. 100 ezer forintos keretünk. Monitornak 24 colos, full HD felbontású Samsung S24D390HL modellt választottunk, amely dizájnos, kellően gyors, és a PLS-panelnek köszönhetően képminősége, illetve betekintési szögei is ideálisak. Egérnek és billentyűzetnek egy alapszintű, de játékra is elfogadható minőségű Genius G230-as párosra esett a választásunk.

A processzort erősítettük teljes értékű, négymagos Core i5-re, a memória elegendő, az alaplapot azonban lecseréltük az ASRock Z97M Anniversary modellre, a házat pedig microATX méretűre. A 256 GB-os SSD tökéletes rendszermeghajtónak, ezen a Windows mellé még jó pár játék is elfér, ami pedig nem, az mehet a játékgépbe szerelt, másodlagos, szintén gyorsnak számító, 1 TB-os HDD-re. Videokártyából szerettünk volna egy GeForce GTX 970-et vagy Radeon R9 290-et, de végül maradtunk a gamerkonfigurációban is megtalálható, továbbra is verhetetlen ár-érték arányú Radeon R9 280-nál. Ez a kártya az idei játékokat is futtatja full HD-ben, maximálishoz közeli részletesség és aktív képjavító eljárások mellett.

A mérésekből látszik, hogy az asztali PC még mindig nem veszítette el előnyét – közel 100 ezer forinttal alacsonyabb áron is jobb teljesítményt nyújt, mint egy hasonló, mobil összeállítás. Ugyanakkor a mobil- és asztali PC között már nem szakadék, csak árok van, a notebookok szép lassan felzárkóznak teljesítményben, ami minden PC-játékosnak nagyon jó hír.

Összegzés

A négy tesztelt notebook kétféle koncepcióba sorolható: DTR és mobil erőgép. A kétféle felhasználási szokást kielégítő modellek közül az egyiknél (DTR) asztali használatra keresünk kompakt, de erős PC-t, a másik esetben a mobilitás is fontos, ezért hajlandók vagyunk némileg lejjebb adni a számítási teljesítményből. Fontos leszögezni, hogy a DTR-ek a nagyobb méret ellenére egyáltalában nem olcsóbbak, sőt, általában erősebbek, ezért drágábbak is, mint a vékonyabb, hordozhatóságban jobb laptopok.

A teszt legerősebb és egyben győztes modellje az Asus RoG G751JY, amelyben minden, ma elérhető csúcstechnológia megtalálható. Bivalyerős CPU, a legjobb mobil-GPU, rengeteg memória, M.2-es, mPCIe SSD 1 GB/s adatátvitellel, jó kijelző, billentyűzet és touchpad, valamint temérdek csatlakozó. A mérések során mérföldekkel elhúzott a mezőnytől a G751JY, de ennek a sebességnek el is kérik az árát.

Az Acer Aspire V Nitro a másik tábort erősíti, sőt, 2,2 kg-os tömegével kifejezetten hordozható. Mindehhez elegáns kialakítás és elfogadható teljesítmény párosul. A tesztre érkezett modell nem a belépő konfiguráció, de pont olyan helyeken van megerősítve (RAM, SSD), amelyekre szükség is van. Nem olcsó a Black Edition kivitelű Nitro, de ideális középút teljesítmény és mobilitás között, megépítésében pedig a műanyag borítás ellenére is abszolút prémium, így övé az ajánlatunk.(Kattintsatok az alábbi képre, ha nagyban szeretnétek látni)

A Lenovo Y50-70 gyönyörű gép, kézbe fogni is élvezet alumínium borítása miatt, ahogy a billentyűzet és a kijelző is jó minőségűek. A gép fő komponensei stimmelnek, de a konfiguráció sajnos kiegyensúlyozatlan, a 4K-kijelző pedig alkalmatlan játékra – egyrészt 48 Hz-es, másrészt a GTX 860M nem képes meghajtani a játékokat natív felbontásban.

Az MSI Destroyer egyedi konfiguráció, vérbeli AMD-notebook, és egészen jól is teljesít a mérések alatt. A méretes DTR notebook kijelzője sajnos csak TN-paneles, a hűtés pedig hangos, cserébe játékok alatt kicsivel jobban teljesít, mint a GTX 860M-es gépek.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)