Új hardverrel kezdte, majd egy másikkal zárta prezentációját a Microsoft az E3 2016 alkalmából. Bemutatkozott az Xbox One S, majd a Project Scorpio kódnevű masina is, mely haladva a korral valódi 4K gaminget és VR-támogatást ígér.
Csak a szemünknek hiszünk
Phil Spencer az előadás során többször is említette a VR-t, de érdekes módon egyetlen alkalommal sem nevezte meg azt a partnert, akivel együtt kívánnak működni. Elvileg jó viszonyt ápolnak az Oculusszal, hiszen Xbox One kontrollert csomagolnak a headset mellé, ugyanakkor a Project Scorpio videójában feltűnt Todd Howard is a Bethesda színeiben (ők ugye épp a Doom és a Fallout 4 képében akarnak felpattanni a VR-vonatra). Nem árt tudni, hogy a Bethesda anyavállalata, a Zenimax tavaly perre ment az Oculussal azzal vádolva a Palmer Luckey-t és több volt zenimaxos kollégát, hogy lopott technológiával sáfárkodik.
Így aztán könnyen meglehet, hogy a HTC Vive lesz a befutó. Elképzelhető még, hogy a Microsoft mindkét hardverrel kompatibilis konzollal készül, de azt sem zárhatjuk ki, hogy saját headsettel lepi meg a vásárlókat 2017 karácsonyára.
Játssz mindenhol
Bár az utóbbi években kétségtelenül a csapból is VR folyik, mégis nagyobb jelentőséggel bír a Microsoft döntése, miszerint elveti a konzolexkluzivitást, és a Play Anywhere kezdeményezés keretében minden bejelentett játékát kiadja Windows 10-re is. Továbbá lehetővé teszi, hogy az egyszer megvásárolt szoftvert mindkét platformon használjuk, szabadon mozgatva közöttük mentéseinket, miközben cross-platform kooperatív játékot is mellére öleli.
A PC-sek régi álma vált valóra ezzel.
Jómagam azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a szinergia jegyében előbb-utóbb az Xbox 360-as játékok is futtathatóvá válnak PC-n, natívan, nem pedig stream formájában. Több felhasználóhoz juthatnak el, azok is játszhatnak velük, akik sosem vennének konzolt. Ezzel pedig csakis nyerhet a játékostársadalom. Bizonyára lesz majd, aki úgy érzi, cserben hagyja őt a Microsoft, de meggyőződésem, hogy ha valaki csak azért örül egy játéknak, mert az exkluzív (értsd: azt az érzetet kelti a felhasználóban, hogy ő valami különleges csoport tagja), annak önértékelési problémái vannak.
Senkit sem hagynak hátra
Valójában választási lehetőséget kaptunk: aki beéri a mostani teljesítménnyel, annak sem kell aggódnia, mert minden, a jövőben megjelenő cím kompatibilis lesz úgy az eredeti Xbox One-nal, mint az augusztusban érkező Xbox One S-sel és a jövő karácsonyra várt Project Scorpióval.
Amennyiben feljebb lépünk és a skorpió jegyében folytatnák játékosi pályafutásunkat, nem csak az új alkotásokat élvezhetjük majd jobb minőségben, hanem a régieket is. Pontosabban azokat, amelyek dinamikus felbontást alkalmaznak (pl. Halo 5).
Az erősebb hardvernek köszönhetően végig maximális felbontás mellett fut majd a játék, nem kell visszavennie a részletességből, hogy tartsa a 60 fps-t.
Phil Spencer még azt is hozzátette, hogy a fejlesztés alatt álló first és second party (azaz saját fejlesztésű, vagy csak saját kiadású) projekteket kivétel nélkül felkészítik arra, hogy kiaknázzák a Project Scorpióban rejlő lehetőségeket.
A megfizethető áron kínált (és ez a kulcsszó) konzol, és persze a fix hardver még mindig játékosok tízmillióinak jelent életképes alternatívát egy gamer PC-vel szemben. Elsősorban ezen áll, vagy bukik a Scorpio sikere, és nyilván megédesítené a mézesmadzagot, ha a Microsoft bevállalná a veszteséggel történő eladást (megtette már a múltban, most is képes rá), valamint nagyvonalú gépbeszámítási akciókkal támogatná az átállást.
Mindent vagy semmit
Számos kérdésre csak az előttünk álló évek adhatnak választ, ám az már most biztosnak látszik, hogy a Microsoft nem dobta be a törülközőt, továbbra is jelen kíván lenni a konzolpiacon. Máskülönben miért invesztálna rengeteg pénzt újabb hardverekbe?
Bár szeretjük azt hangoztatni, hogy a játékélmény a legfontosabb, és semmi értelme virtuális falloszméregetésbe kezdeni, a vásárlók jelentős hányada a nagyobb felbontás és a stabilabb/gyorsabb képfrissítési ráta miatt döntött a PlayStation 4 mellett. És ebben bizony a szaksajtó is vastagon benne van, amely gyakorlatilag egyöntetűleg felsorakozott a Sony mögé ebben a generációban, napi rendszerességgel olajat locsolva a platformháború hevesen lobogó lángjára.
És persze ezáltal lelki támogatást is nyújtott a felhasználók azon csoportjának, amely látszólag minden ok nélkül szapulja azt a platformot, amivel nem rendelkezik, pusztán azért, mert bizonytalan választása helyességében.
Nem vitás, a Project Scorpiót kényszerhelyzet szülte, legalább kétszeres fölényre tett szert a PS4, a Sony belengette már a Neo kódnéven futó továbbfejlesztett konzolt, de leginkább a PC-gaming kapcsolt olyan sebességre, amivel már a mostani konzolgeneráció kezdetén sem bírták tartani a tempót. Továbbá kellett egy csodafegyver (még elválik, hogy az lesz-e), amely megakadályozza, hogy a fejlesztők minden figyelmükkel a PlayStation felé forduljanak, magára hagyva az Xboxot.
A fejlesztést a piacvezető Sony sem kívánja elodázni, de beszédes, hogy a jövő tavaszra várt Neót végül nem leplezte le az E3 2016 alatt, sőt egy nappal a kezdés előtt hivatalos kommünikében visszakozott. Minden jel arra mutat, hogy a Scorpió jóval erősebb a Neónál, s bár a Sony most időt nyert, aligha tervezheti újra az egészet, mivel már rég kiküldték a fejlesztői készleteket.
Ugyanakkor a múltban már bevált az a megoldás, hogy exkluzív játékok áradatával győzte le a nyers erőt.
Épp ennek lehettünk tanúi pár napja, hiszen míg a Microsoft az elkövetkező egy-másfél éven belül megjelenő játékokra fókuszált csak, addig a Sony már a 2017-2018-as felhozatalát is megvillantotta.
Mindenesetre érdemes felkészülni arra, hogy radikálisan átalakul a konzolgaming, mivel mindhárom platformgyártó (ide tartozik a Nintedo is az NX mellett életben tartott Wii U-val) több, ám eltérő képességű konzolra tervezi az előttünk álló években kiadni játékait.
Sokan - nem ok nélkül - úgy vélik, hogy az iPhone mintájára gyakrabban érkeznek majd az új hardverek és elmosódnak a határok a generációk között. Hogy ezzel jól járunk-e, nem lehet megjósolni, ám az bizonyosnak látszik, hogy már semmi sem lesz olyan, mint régen. A fejlesztőktől a kereskedőkig mindenkinek főhet a feje, hogy miként támogassák, illetve értékesítsék az eltérő specifikációjú hardvereket, a felhasználói bázis pedig fragmentálódik az alapmodellt és a drágább kiszerelést választók mentén.
Ti mit gondoltok, ezzel az iránnyal mi lesz a konzolos játékipar jövője?
