Az első néhány hétben imádtam a Sea of Thievest, de a Microsoft játékának megvoltak a problémái. Vagy ha nem is feltétlen problémái, inkább csak korlátai, amik miatt nem mindenki találta meg benne a számítását. Kevés volt a tartalom, minimális a testre szabhatóság, és teljes egészében hiányzott a fejlődés. Utóbbi persze szándékos, hiszen a Sea of Thieves egy kifejezetten casual cím, ugyanakkor érthető, hogy a hardcore kalózkodásra vágyók hamar ráuntak. A Skull and Bones viszont pontosan nekik készül.
Üdv a fedélzeten
A Ubisoft kalózos játékában nem egyetlen matrózt, hanem az egész hajót irányítjuk. Első ránézésre a Black Flag tengeri csatáihoz tudnám hasonlítani a dolgot, de annál nyilván sokkal részletesebb, kifinomultabb a hajó kormányzása. Bár a vitorlák állásával nem kell külön foglalkoznunk, a szélirány bizony fontos szerepet játszik abban, hogy milyen gyorsan haladunk, vagy egyáltalán tudunk-e az adott irányba menni, amit az üldözéseknél kénytelenek leszünk figyelembe venni. A vitorlákat megfeszíteni a kontrolleren a jobb ravasszal tudjuk majd (mintha csak gázt adnánk egy autós játékban), az éles kanyarokhoz pedig itt is támaszkodhatunk a vasmacskára, amit ha nagy sebességgel kanyarodva dobunk ki, akkor a kézifékes forduló tengeri megfelelőjével manőverezhetünk.
A demóban három különböző hajó közül választhattunk, amelyek felépítésükben, sebességükben és fegyverzetükben is eltérnek, így egészen más játékstílust követelnek meg. A Jaeger ágyúit a hajó orrába szerelték, így a fürge vitorlás üldözés közben is brutális sebzést képes kiosztani, míg a Royale Fortune ennek épp az ellenkezője: a hatalmas frigatt nem menekül senki elől, és ha kiveti a horgonyt, egy pillanatra sem kell megállni tüzelés közben, vagyis gyakorlatilag úszó erődként funkcionál. Én a Black Horn nevű monstrumot választottam, aminek az orrába egy "faltörő kost" szereltek, így nem annyira az ágyúira, sokkal inkább nyers erejére támaszkodik. Ez a hajó elsősorban csapatban tud majd kiteljesedni, hiszen sem üldözésre, sem az ellenséges hajók visszatartására nem a legjobb, ugyanakkor ha vannak velünk csapattársak, akik felénk kergetik, vagy csak lefoglalják az ellenséget, akkor váratlanul rohanhatunk bele a mit sem sejtő szállítóhajókba.
Ahol legendák születnek
Játszóterünk az Indiai-óceán lesz, ahol portugál kereskedők és a Kelet-indiai Társaság hajói lesznek a célpontjaink. A demóban egy hírhedt kalózt kellett levadásznunk, a hozzá vezető úton azonban más csatahajókat süllyesztettünk el, kereskedőket fosztottunk ki és megfeneklett bárkák rakományát tettük zsebre. Ha valaki nem akar arccal a falnak menni, az akár álcázhatja is a hajóját úgy, hogy egy másik frakció vitorláit húzza fel, azonban ez is csak ideig-óráig jelent biztonságot. Ha sikerül egy ellenséges hajót lesebeznünk, akkor elsüllyesztés helyett át is mászhatunk a fedélzetére, hogy felmarkoljuk a rakományt.
A változatosság gyönyörködtet
A hajóinkat teljes mértékben testre szabhatjuk majd, a kormánykerék formájától a különböző ágyúkig és mozsarakig, amikből az áldást osztjuk. A tengeren az MI által irányított hajók mellett más játékosokkal is találkozhatunk, és mire kiderül, hogy a szembe jövő dzsunka barát vagy ellenség, már lehet, hogy késő lesz, így minden eshetőségre fel kell készülnünk. A Ubisoft számos különböző küldetést belengetett, így várhatóan a változatosságra sem lesz panasz, már csak az a kérdés, hosszú távon milyen izgalmakat kínál majd a Skull & Bones. Erről egyelőre nem beszéltek a fejlesztők, de ha csapatokra balanszolt hajóflották, erőd-ostromok és egyéb end-game feladatok vannak a tarsolyban, akkor szerintem rendben leszünk.
A Skull & Bones várhatóan a jövő év második felében érkezik, és kifejezetten örülök, hogy a Ubisoft nem sieti el a megjelenést. A demó alapján van még mit finomítani a játékmeneten és a grafikán is, tartalomból pedig sosem elég, úgyhogy szánják csak rá az időt, ne kelljen megint a szakadék széléről visszahozni egy játékot.
