A tavalyi választások előtt fontos téma volt az amerikai politikai életben a nagy tech-cégek trösztellenes vizsgálata, azaz hogy a számos különböző területet lefedő gigacégek, mint az Amazon, vagy a Google nem szereznek-e tisztességtelen versenyelőnyt azzal, hogy lassan minden szegmensben jelen vannak. Ugyan az ezzel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata inkább a Facebook legutóbbi ügye kapcsán merült fel, a hatályos törvények alapján bajba kerülhet a játékvilág egyik óriása, az Activision-Blizzard is.
A kiadó e-sporttal foglalkozó szárnya egy nemrég adott nyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, illetve annak versenyjogi tisztviselői keresték fel őket egy, az Overwatch League-hez kapcsolódó vizsgálat részeként. A liga szervezői, ahogy ekkor szokás, megkérték a munkatársaikat és partnereiket, hogy ne semmisítsenek meg, vagy módosítsanak az ügyhöz kapcsolódó információkat, ami ebben az esetben a játékosok fizetéséhez kapcsolódik, a Department of Justice ugyanis azt sejti, hogy ennek kapcsán járhatott el problémásan az OWL.
Ugyan ez nem volt publikus, korában már kiszivárgott, hogy az Owerwatch League-ben egy úgynevezett puha fizetési sapka működik. Ez azt jelenti, hogy ha egy csapat játékosainak bére összességében túllépi a meghatározott keretet (beszámolók szerint ez 2020-ban 1,6 millió dollár volt), akkor minden, a kereten felül fizetésekre költött dollár után ugyanennyit be kellett dobniuk egy kalapba, az ide kerülő összeg pedig újraelosztásra került a fizetési plafont el nem érő csapatok között.
A rendszer célja alapvetően az, hogy egy csapat ne uralhassa a sportágat azzal, hogy nagyságrendekkel többet költ, mint a versenytársai, ez pedig bevett gyakorlat az olyan amerikai ligákban, mint az NFL, az NBA, vagy épp az MLB. A major sportok esetén viszont egy olyan fontos különbség áll fent az Overwatch League-hez képest, hogy a játékosokat minden esetben egy szakszervezet tömöríti és képviseli.
A szakszervezetekkel létrehozott kollektív megállapodások azért is előnyösek a sportligák számára, mert ezekre nem vonatkozik az az 1980-as versenyjogi törvény, ami tiltja a nem a piaci verseny alapján létrejött megállapodások megkötését. A jelenleg is folyó vizsgálat pedig pont erre irányul: a puha fizetési sapka megakadályozhatta a játékosokat abban, hogy munkájuk tényleges piaci értékét kapják meg bérként, ugyanis az Overwatch League csapatai minden bizonnyal nem szeretnének a bérplafon fölé kerülni.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
Amellett, hogy az adóelkerülésben általában nagyot alakító Activision-Blizzard jogásazinak figyelmét hogyan kerülhette el ez a kérdés, az is külön érdekessége lehet az ügynek, amennyiben tényleg egy szakszervezet jelenti majd a megodást a problémára. A videojáték-iparban ugyanis régóta boncolgatják az érdekvédelmi szervezetek létrehozását, de inkább a fejlesztők oldaláról. Tavaly ráadásul pont az Activision-Blizzard került szembe egy szakszervezettel francia irodájuk tervezett bezárása kapcsán.
Few experiences beats a good walkout.#SparkIt | #OWL2021 pic.twitter.com/MzSaRptOll
— Hangzhou Spark (@Hangzhou_Spark) June 4, 2021
Az események egyébként valószínűleg nem fogják befolyásolni az Overwatch League jelenleg is folyó szezonját, ahol a múlt hónapban megrendezték az első, nézők előtt tartott eseményt is tavaly május óta, ezt pedig hamarosan a Summer Showdown követi.
