Elbuktál? Kudarcot vallottál? És akkor mi van?

|

Ha letörnél egy-egy kudarc után, gondolj arra, hogy a legnagyobbaknak sem jött össze minden elsőre. Nézzünk pár példát arra, hogy miért nem szabad feladni. És ez most nem csak a játékokról szól.

Szerezd meg a Ubisoft sikerjátékait 4 990 Ft-tól! Hirdetés

Előfordult már veled, hogy nem sikerült egy vizsgád, vagy egy magabiztos szereplés után sem kaptad meg a kiszemelt állást? Ha a játékokban sem adod fel pár halál után, úgy az életben sem kell megtörni ilyenkor. Még a legnagyobbak is számos kudarcot átéltek, mielőtt a sikerhez vezető útra léptek, velük szeretnénk most motiválni téged.

Hirdetés

Híres kudarcok

Steve Jobs nevét sokan ismerik, hiszen az Apple korábbi elnökének irányítása alatt látott napvilágot többek között az iPhone is. Azt már kevesebben tudják a híres fejlesztőről, hogy kirúgták a saját cégéből, miután a társalapítók vitába szálltak vele döntései miatt. Annak idején Jobs a kocsiját is eladta, hogy társaival összegyűjtsék a szükséges pénzt a cégalapításra. Később újabb projektbe vágott, ám a NeXT cég sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mint ahogy a LISA névre keresztelt komputer sem, amely tervei szerint 2000 dolláros költségvetéssel megelőzte volna az Apple II fejlettségét. Miután végül az Apple megegyezett Jobsszal, ami egyben a teljes igazgatói tanács leváltását is jelentette, a cég az Egyesült Államok legprofitálóbb vállalkozásává nőtte ki magát.

Hasonló sikertörténetekkel az informatika világán kívül is találkozhatunk. Walt Disney-t kirúgták egy újság szerkesztőségéből, mert nem találták elég fantáziadúsnak és eredetinek az ötleteit. Első saját stúdiója csődbe ment, majd ezután megalapította bátyjával a The Walt Disney Company nevű szórakoztatóipari céget, amely ma már a világ legnagyobb médiatársasága.

J. K. Rowling 30 évesen véget akart vetni az életének, miután elvált bántalmazó férjétől, és egyedülálló anyaként nevelte kislányát. Világhírűvé vált könyvének kéziratát 12 kiadó utasította vissza. Tíz évvel később könyve 11 millió példányban kelt el a megjelenés napján. A Harry Potter könyvsorozatot azóta 60-nál is több nyelvre lefordították, világmárkává vált, J. K. Rowling pedig ma már a világ leggazdagabb regényírója.

A The Beatles-t több lemezkiadó is elutasította, mondván, a gitárbandáknak nincs jövőjük a szórakoztatóiparban, és a dalaik hangzása sem túl megnyerő. Miután végül szerződtették a zenekart, a világ legsikeresebb bandájává váltak, ami lemezeladásaikban is megmutatkozott.

Ez csupán néhány példa arra, hogy a nehéz kezdetek ígéretes jövőt is tartogathatnak, ha elég kitartóak vagyunk, és elszántan építgetjük terveinket, karrierünket.

A kudarcélmények természetes velejárói a folyamatnak, ugyanakkor nagy egyéni különbségek rejlenek abban, ki hogyan küzd meg velük. Például egyeseket akár egyetlen negatív kritika is eltántoríthat attól, hogy művészi vagy sportolói pályára lépjenek, míg másokat egy halom visszautasítás sem tör le annyira, hogy feladják az álmaikat. Ők azok, akiket a kritika további fejlődésre és munkára ösztönöz. A megküzdés azonban összetettebb folyamat, mint elsőre gondolnánk, hiszen sokszor még egyénen belül is változhat (például helyzettől, hangulattól függően), hogyan közelítünk meg egy problémát.

A megküzdés módjai

A megküzdési stratégia, amelyet egy kihívást jelentő helyzetben alkalmazunk a probléma megoldására, lehet problémaközpontú vagy érzelemközpontú. Az előbbi a hatékonyabb mód, hiszen ekkor közvetlenül a probléma forrását próbáljuk megszüntetni. Fontolóra vesszük a megoldási lehetőségeket, kiválasztjuk a célnak legmegfelelőbb cselekvési módot, majd végrehajtjuk azt. Például ezt tesszük akkor, amikor monitorunk váratlanul elsötétül előttünk egy fontos meccs közben, mi pedig próbálunk magyarázatot keresni arra, mi történhetett a gépünkkel.

Céltudatosan keressük a hiba okát, és mindent ellenőrzünk annak érdekében, hogy mielőbb visszakapcsolódhassunk a játékba.

A problémaközpontú megküzdési móddal ellentétben az érzelemközpontú stratégia sokszor kellemesebb, ugyanakkor kevésbé hatékony választás. Ilyenkor nem a probléma okát próbáljuk kideríteni, hanem arra törekszünk, hogy csillapítsuk azokat a negatív érzéseket, amelyek a probléma felmerülésekor behálóztak minket. Ezt tesszük akkor, ha játék közben váratlanul elsötétül a monitorunk, mire sírva fakadunk, gondolván, a meccset már biztosan elveszítettük, függetlenül attól, hogy megtaláljuk-e a hiba forrását rövid időn belül vagy sem. Ezért inkább elmegyünk vásárolgatni, hogy megszabaduljunk a feszültségkeltő helyzettől, és jobb kedvre derüljünk.

Egyénenként változó, ki melyik stratégiát részesíti előnyben. Az is gyakran előfordul, hogy egy személy más-más megküzdési móddal közelíti meg a problémát különböző helyzetekben. Például egy alapjában véve taktikus, megfontolt játékos is hajlamos lehet negatív érzéseinek enyhítésére törekedni, ha egy fárasztó munkanap után szembesül azzal, hogy egy váratlan hiba folytán kénytelen félbehagyni a meccset.

Emellett a probléma típusa is meghatározó lehet. Más megközelítést alkalmazhatunk, ha egy családi viszály feloldására teszünk kísérletet, mintha egy hibás számításban keressük a rossz lépést munkánkban vagy egy iskolai dolgozatban. A helyzeti tényezőkön túl az egyéni adottságok, a társas támogatottság és a környezetből érkező üzenetek hatása sem elhanyagolható a problémamegoldási folyamatban.

Meg tudod csinálni

Kutatások szerint az alacsony önértékelésű személyek különösen fogékonyak a környezetből származó negatív üzenetekre. Énhatékonyságuk csökkenhet a kudarcélmények hatására, és hajlamosabbak kudarckerülő viselkedéseket mutatni. Ez azt jelenti, hogy gyakran elkerülik a kihívást jelentő helyzeteket (például a versengést), hogy megóvják önértékelésüket, amely az esetleges kudarc hatására sérülhet. Ahogy J. K. Rowling fogalmazott:

"A kudarctól való félelem éppúgy motiválhat benneteket, mint a siker iránti olthatatlan vágy."

A negatív üzenetek sztereotípiák formájában is hatással lehetnek az önértékelésünkre és így a kudarckerülésre. Több kutatásban is azt találták, hogy a nők teljesítménye matematikai teszteken jelentősen csökkent akkor, ha a vizsgát olyan szituáció előzte meg, amelyben emlékeztették őket női identitásukra. Például azáltal, hogy nőies szavakat villantottak fel számukra egy monitoron (rúzs, körömlakk stb.), amelyet csupán tudat alatt észlelhettek. Egy hasonló kísérletben azt vizsgálták, hogyan hatnak a nemi sztereotípiák a nők informatikai érdeklődésére.

A vizsgálatban azok a nők, akik arról olvastak, hogy az informatikai tudományokat többé nem a férfiak uralják, jelentősen magasabb érdeklődést mutattak a tudományág iránt, mint azok a nők, akik ennek az ellenkezőjéről olvastak egy cikkben.

A negatív gondolati tartalmak mellett a pozitív üzenetek hatása is igen erőteljes lehet. Ennek talán az egyik legismertebb példája Kerri Strug. Az amerikai kislány tornász szeretett volna lenni, azonban edzői nem találták különösen ügyesnek, és alkatilag sem felelt meg a sportágnak. Kitartó gyakorlásának eredményeképpen mégis kijuthatott 15 évesen a barcelonai olimpiára, hogy megvalósítsa álmát, ugyanis aranyérmet akart szerezni csapatával. Akkor bronzérmet nyertek, a fiatal lány pedig folytatta a felkészülést a következő megmérettetésre, mígnem egy szerencsétlen baleset következtében majdnem kénytelen volt feladni az álmát. Orvosai nem voltak túl optimisták, Kerri azonban felépült. Ekkor figyelt fel rá Károlyi Béla sztáredző, aki felkészítette őt csapatával az 1996-os atlantai olimpiára. Céljuk nem más volt, minthogy a sportág történelmében először amerikai csapat nyerjen. A verseny igen szorosnak ígérkezett, majd a pontszerzést Kerri zárta, aki az amerikai csapat leggyengébb versenyzője volt.

A tornászlánynak két ugrásból legalább egyszer 9,75 pontot kellett szereznie ahhoz, hogy csapata nyerjen. Az első ugrás alkalmával azonban váratlan dolog történt: Kerri lába megbicsaklott, majd a lány összeesett. Mint nem sokkal később kiderült, elszakadtak a bokaszalagjai, így nem sokan mertek volna fogadást tenni arra, hogy végrehajtja a második ugrást is. Kerri azonban nekirugaszkodott az ugrásnak, amiben edzőjének is nagy szerepe volt, hiszen végig azt kiáltozta neki: "Meg tudod csinálni!" A lány végül sikeresen földet ért, és mint nem sokkal később kiderült, 9,8 pontot ugrott, amivel csapata aranyérmet nyert.

Az eset tanulsága: a saját akaraterőnk és mások hite abban, hogy képesek vagyunk véghezvinni jelentős dolgokat, nem csekély szerepet játszik abban, hogy a kudarcainkon felülkerekedve a magunk szerencséjének kovácsaivá váljunk.

És ahogy látjátok, ez nem csak egy közhely. Rajtatok múlik.

A cikket Zsila Ágnes pszichológus, író és az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának PhD-hallgatója írta, aki Prof. Demetrovics Zsolt kutatócsoportjának aktív résztvevőjeként a videojátékok és az internethasználat pszichológiai vonatkozásait vizsgálja.

Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!