Mit tudunk a magyar gamerekről?

|

Emlékeztek még arra a játékosokkal kapcsolatos ELTE kutatásra, amelyhez a ti segítségeteket is kértük? Itt vannak az eredmények, ami által jobban megismerhetjük a hazai gamereket és motivációikat. Vagyis magunkat.

Csapj le a Witcher 3 GOTY kiadására akár 5 990 Ft-ért! Hirdetés

Tavaly télen az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének videojátékokkal foglalkozó kutatócsoportja nagyszabású felmérésbe kezdett a GameStar segítségével, amelyre biztosan sokan emlékeztek. Célja az volt, hogy jobban megismerjük a magyar játékosokat: kik ők, milyen motivációkkal rendelkeznek, milyen típusú játékokkal szeretnek játszani, emellett pedig a laikusokat is foglalkoztató problémás játékhasználat, vagyis a függőség jelenségére igyekeztünk magyarázatot találni. Először is szeretném megköszönni a teljes csapat nevében, hogy részt vettetek ebben a kutatásban, hálásak vagyunk a rengeteg pozitív és építő visszajelzésért.

Hirdetés

Mennyi az annyi?

Az első kérdés, amelyre bizonyára kíváncsiak vagytok, hogy tulajdonképpen hányan vettetek részt a decemberben lezajlott felmérésben. A kérdőívet 7815 fő kezdte el kitölteni, ebből végül 5623-at fogadtunk el, több okból: egyrészt sokan félbehagyták, és később nem tértek vissza hozzá, másrészt akadtak egymásnak ellentmondó válaszokat adó felhasználók, az ő adataikat nem tudtuk volna biztonsággal használni az elemzéskor, ezért inkább kihagytuk.

Nagyon örültünk, hogy ilyen sok lelkes gamer segítette a munkánkat, mindazonáltal kezeljétek kellő kritikával az eredményt, hiszen bármilyen nagy elemszámról beszélünk (több mint 5000 játékos), az adatok nem általánosíthatók a teljes magyar gamerpopulációra. Abban az esetben lehetne általános következtetéseket levonni, ha a teljes magyar társadalomnak megfelelő, reprezentatív mintavétellel dolgoztunk volna. Ugyanakkor jó támpontot nyújthat ahhoz, hogy megtudjuk, kik azok, akiket játékosoknak nevezhetünk, és lehetőséget kínál a játékhasználat mintázatainak feltárásához. Kezdjünk is bele!

Kik a gamerek?

Mint említettem, a vizsgálat egy 5623 főt számláló adatbázison alapszik. Nemi eloszlás tekintetében a férfi kitöltők voltak túlsúlyban, akárcsak sok más, online játékosokkal felvett vizsgálatban. A kitöltők csupán 9%-a (510 fő) volt nő. Ugyanakkor az, hogy a női játékosok sokkal kisebb arányban vettek részt a kutatásban, nem jelenti azt, hogy ne lennének ugyanolyan szenvedélyes játékosok.

A kitöltők életkorukat tekintve átlagosan 23 évesek. A legfiatalabb 14 éves (amely egyébként az alsó korhatár volt, amely alapján a résztvevők kitölthették kérdőívünket), a legidősebb pedig 59 éves. Korábbi kutatásunkban, amely ugyancsak a gamerek játékhasználati szokásait volt hivatott felmérni, hasonló életkori eloszlást figyelt meg kutatócsoportunk (alsó korhatár 14, felső korhatár 64 év), amely arra enged következtetni, hogy mind hazai, mind nemzetközi játékosokkal kapcsolatos felmérésekkel összecseng a mi eredményünk. Eszerint nem egy szűk réteg az, aki videojátékokkal játszik, hanem az egészen fiataloktól az idősebbekig bárki kedvelt szórakoztató tevékenységévé válhatnak a játékok. A kitöltők 82%-a a 15 és 30 év közötti korcsoportból került ki.

A játékosok 59%-a egyedülálló volt a kérdőív kitöltésének idején. 18%-uk családi állapotának a párkapcsolatot jelölte meg úgy, hogy nem élnek együtt; ennél egy kicsivel kevesebben, a kitöltők 17%-a nyilatkozott úgy, hogy párkapcsolatban együtt él a párjával, 5%-uk pedig házas. Ami iskolai végzettségüket illeti, arra kértük a kitöltőket, hogy az oktatásban eltöltött éveik számát adják meg. Ebből kifolyólag a játékosok átlagosan 13 évet töltöttek eddig oktatási intézményben, vagyis mintánkat tekintve sokan felsőfokú tanulmányaikat kezdik vagy kezdték meg, illetve az érettségi vizsga évében járnak.

Emellett a játékosok 40%-a teljes állásban dolgozik, 6%-uk részmunkaidős, 8%-uk pedig alkalmi munkákat végez. A vizsgálatban résztvevők 58%-a a kitöltés idején még tanulónak vallotta magát, az ő esetükben a legalább alkalmi munkát vállalók aránya 30% volt.

Mennyit és hogyan játszunk?

Valószínűleg mindig fontos kérdés lesz a játékokkal eltöltött időmennyiség, tekintve, hogy sokan a mai napig azzal vonják összefüggésbe a játékok problémás használatát, hogy valaki sokat játszik. Valójában azonban korábbi kutatásaink alapján is elmondhatjuk, az, hogy ki mennyit játszik, nem függ össze azzal, hogy "játékfüggő"-e. Sokkal inkább az határozza meg, hogy probléma lehet a játékhasználati szokásaiban, hogy mennyire sikerül megfelelően beépítenie a videojátékokat mindennapi fontos vagy éppen hobbijellegű tevékenységei közé.

De ne siessünk ennyire előre! Arról is megkérdeztük a játékosokat, mennyi időt töltenek el kedvenc játékaikkal hétköznap és hétvégén. Válaszaik alapján elmondható, hogy hétköznap átlagosan 1-2 órát játszanak, míg hétvégén akár ennek többszöröse, a napi átlagos 4-6 óra is játékra szánt idővé válhat.

A játékidő mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a gamerek milyen platformon játszanak. Nem akarunk vitát szítani, de úgy tűnik, a PC-sek vannak többségben. Az asztali PC-t/laptopot napi szinten használó játékosok aránya 66% volt, míg a konzolok valóban elkötelezett hívei a minta 13%-át tették ki, a mobileszközök (mint telefon, tablet, kézi konzolok) használói pedig a minta 30%-át adták. Mint látható, az arányok meghaladják a 100%-ot, ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy sok játékos több platformot is használ játékra. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a konzolhasználók (PlayStation, Xbox) között az alkalmi felhasználók voltak többségben, szemben a napi szinten ezt a platformot választó játékosokkal. A legalább havonta egyszer konzolon játszók aránya majdnem duplája volt (24%) a napi szintű felhasználóknak.

Amikor arra kerestük a választ, hogy milyen műfajokba tartozó játékokkal szeretnek a magyar gamerek játszani, először is fontosnak tartottuk azt megkérdezni, hogy az online (és ebből kifolyólag többjátékos lehetőséget magában hordozó) vagy inkább az offline-nak mondható játékokat preferálják. Az elmúlt egy évre vonatkozó válaszok alapján a gamerek 59%-a az online játékokat részesítette előnyben.

Magukkal a játékműfajokkal kapcsolatban, mint korábbi kutatásainkban is, nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen sokszor nehéz egy adott játékot műfaji kategóriába sorolni (még a fejlesztőknek is). Így a korábbi években, a GameStarral együttműködésben végzett kutatásainkkal ellentétben most nem csak a három legnépszerűbb műfajra (szerepjáték, lövöldözős, stratégia és egyéb) kérdeztünk rá, hanem ennél sokkal árnyaltabb osztályozást alkalmaztunk, lehetőséget adva a résztvevőknek a könnyebb választásra, hogy kedvenc és leggyakrabban játszott játékukat a megfelelő kategóriába sorolhassák. Így kerültek be a választható opciók közé a MOBA, a sport/verseny, a szimulátor és a visual novel játékkategóriák is. A legnépszerűbb műfajnak a lövöldözős játékoké bizonyult (30%), nyomában a szerepjátékokkal (27%), míg a dobogó harmadik helyét a MOBA foglalta el (14%). A játékműfajok százalékos eloszlását a mellékelt ábrán láthatjátok.

Fontosnak tartottuk azt is megkérdezni, hogy a játékosok kivel játszanak együtt. Szívesebben töltik el az időt a virtuális világokban barátaikkal, családtagjaikkal, számukra ismeretlen vagy a játékban megismert gamerekkel? A magyar játékosok többsége (39%) egyedül szeret játszani, 20%-uk offline barátokkal (vagyis azokkal a barátokkal, akiket nem az interneten keresztül ismertek meg, de ott is tartják velük a kapcsolatot). 17%-uk az online, játék során megismert barátait preferálja, 15%-ukat pedig nem zavarja, ha teljesen ismeretlen játékosokkal kell egy csapatban lenniük. Viszonylag kis százalék (4%) a szüleivel vagy testvéreivel szereti eltölteni játékra szánt idejét, 5%-uk inkább a párjával szeret játszani. A kitöltők 24%-a gamerközösségnek szervezett rendezvényekre (például a PlayIT-re) is szívesen jár, 47%-uk pedig szívesen venne részt ilyen eseményeken, de nincs rá lehetősége.

Miért játszunk?

Régóta foglalkoztatja a kérdés a kutatócsoportokat, hogy miért is szeretnek a játékosok órákat eltölteni a képernyő előtt egy olyan tevékenységgel, amelyre sokan még mindig kétkedve tekintenek. Játékosként persze nem nehéz válaszolnunk erre a kérdésre, hiszen ha nem lennénk motiváltak, hogy egy adott játékkal játsszunk, ezer és egy másik tevékenység között választhatnánk, mi legyen a hobbink. Az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének videojátékokkal foglalkozó kutatócsoportja 2012-ben ugyancsak feltette ezt a kérdést:

miért is szeretnek a gamerek játszani?

Az egyszerű kérdésből kutatás forrt ki, és megszületett egy kérdőív, amelyet a videojátékosok motivációinak vizsgálatához nemcsak mi használunk mind a mai napig, hanem számos kutatócsapat nemzetközi körökben. A kutatás nyomán hét motivációt találtunk, amelyek általánosan jellemezhetik a gamereket. Az egyik ilyen, amely ismerős lehet, a társas motiváció, vagyis azért szeretünk játszani, hogy megismerkedhessünk új emberekkel, segíthessünk nekik, és átéljük az együtt játszás örömét. A versengés motivációja kézenfekvőnek tűnhet, hiszen sokak számára komoly motiváló erőt jelent képességeik összemérése másokkal és a versenyre kelés. A játékokat használhatjuk rekreációs céllal, hogy kikapcsolódjunk velük, vagy megküzdésként (coping), hogy a rossz hangulatot elűzzük, és levezethessük a játékon belül a feszültségünket. Sokan azért játszunk, hogy fejlesszük különböző képességeinket (koordináció, koncentráció), vagy esetleg a fantázia miatt, hogy új szerepeket, identitásokat próbáljunk ki. Emellett lehetőséget nyújthatnak a játékok arra, hogy elmeneküljünk a való életbeli problémák elől, és elfeledkezzünk gondjainkról (menekülés motiváció).

Látható, hogy a teljes magyar gamermintán belül a legerősebb motiváció a megküzdés (coping) volt, ezt követte sorban a készségfejlesztés, a menekülés, a versengés, a fantázia, a rekreáció és végül a társas motiváció. Magyarán úgy tűnik, hogy a magyar játékosok általánosan arra szeretik használni a játékot, hogy feloldódjanak, kikapcsolódjanak, és levezessék a mindennapi életük keltette feszültséget.

A motivációs mintázatok különbségére több nemzetközi és hazai kutatás is felhívja a figyelmet, hiszen a játékosok életkora alapján eltérő lehet, hogy mely motivációk miatt játszanak szívesen. A 18 év alattiaknál jelen vizsgálatban azt találtuk, hogy a megküzdés mellett a képességek fejlesztése és a versengés is kimagaslóan fontos volt. Ezzel szemben a felnőtt gamer kitöltőknél a megküzdés mellett a készségfejlesztés és a menekülés jelent meg meghatározó tényezőként.

Az eredmények alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a játék nemcsak szórakoztató funkciót tölt be a játékosok életében, hanem egyfajta megküzdési mód lehet, amely segít túllendülni a való életbeli problémákon, akár csak azzal is, hogy néhány órára kikapcsolódik általuk az ember. 

A cikket Bányai Fanni pszichológus és jelenleg az ELTE Pszichológia Doktori Iskolájának PhD hallgatója írta, akinek kutatási területe az egészséges és problémás videojáték-használat feltárása és a videojátékokkal kapcsolatos sztereotípiák ledöntése.

Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!