Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy a THQ Nordic feléleszti 2004-ben indított sorozatát a Black Mirrort. A klasszikus horror point and click kalandjáték széria újragondolását mi is megnézhettük az idei gamescomon.
Ez nem az a Black Mirror
A THQ Nordic csapata két dolgot nagyon gyorsan szeretett volna tisztázni gamescomos prezentációja elején. Az első természetesen az volt, hogy a Black Mirror játéknak az ég világon semmi köze sincs az ezzel megegyező címmel futó brit antológia-sorozathoz. Még jóval a 2011-ben induló tévésorozat előtt startolt el ugyanis a Black Mirror kalandjáték széria, amely idén ősszel egy reboot formájában tér vissza.
Sokáig tanakodtak a fejlesztők, hogy folytatást készítsenek, vagy söpörjék le az asztalról az eddigi történetfolyamot és indítsák újra az egészet. Végül az utóbbi megoldás mellett döntöttek, ami teljesen érthető, hiszen így tudnak majd könnyen bevonzani új játékosokat is - beszédes, hogy az előadáson résztvevő újságírók közül senki sem próbálta még a korábbi részeket.
Kísértetjárta ház
Történetünk 1926-ban, Skócia földjén veszi kezdetét (az eredeti játékokban még Angliában retteghettünk), mikor David Gordon ellátogat ősei kastélyába, amelyet édesapja öngyilkossága után örökölt meg. Ahogy azt sejteni lehet, az ódon, romos épületben semmi sem az, aminek látszik, lehetséges, hogy David korábban is járt márt itt, csak elnyomja erre vonatkozó emlékeit.
A játék eszenciájához szorosan hozzátartozik a természetfeletti és az őrület között vékony mezsgyén való lépkedés, hősünk nem tudhatja, hogy rémálmai és víziói a falak között mozgó titokzatos gonosznak köszönhetőek, vagy egészen egyszerűen szépen lassan elkezdi elveszíteni józan eszét. Lehet, hogy a családot gyötrő átok nem is csak az apa képzelgése, hanem nagyon is valós fenyegetés. Ezt fogjuk kideríteni a nagyjából 12 órás kaland során.
Fontosnak tartották kiemelni a fejlesztők, hogy azért döntöttek úgy, hogy körülbelül fél nap alatt végigjátszható lesz a Black Mirror, mert véleményük szerint ez az a hossz, ami még képes fenntartani a játékos érdeklődését, egy kalandjátékot nem érdemes tovább nyújtani, mert rá fog unni az ember.
Sokáig gondolkodtak azon is, hogy mennyire alkalmazkodjanak a modern kalandjátékokhoz, például az Adventures of Sherlock Holmes szériához, és mennyit tartsanak meg az eredeti point and click elemekből. Végül nagyrészt a napjainkban megszokott megoldások mellett döntöttek. Karakterünk mozgatása közben a kamera dinamikusan követi a főhőst, de nekünk is lehetőségünk nyílik a látószög finomhangolására. A dialógusok végtelenül egyszerűek, általában két lehetséges válasz közül dönthetünk a számunkra szimpatikus mellett. A tárgykezelés is a modern vonalat tükrözi, a felszedett cuccokat szabadon nézegethetjük és forgathatjuk, olykor rejtett titkokra is a tárgyak vizsgálata során deríthetünk fényt.
Rejtélyek nyomában
Puzzle elemekből sem fog a Black Mirror hiányt szenvedni. Ezek nehézségét a cselekményhez igazították, így ha éppen pörögnek az események és például menekülünk valaki vagy valami elől, akkor inkább quick time eventekre és egyszerűbb rejtvényekre számíthatunk, ha azonban kicsit leül a pörgés és egy nyugodtam részhez értünk el a történetben, akkor komolyabb fejtörőket dob elénk a játék.
A levetített anyagok alapján David Gordon víziói lesznek a legizgalmasabb részei a Black Mirror játéknak. Ezek során egy pillanatig sem leszünk biztonságban. Ha egy adott ponton nem találjuk ki, mit is kellene cselekednünk, a rémképek ellenünk fordulnak és változatos módon végeznek velünk. Ezeket a fejlesztők szerették volna minél látványosabban megalkotni, mivel szerintük a zsáner rajongói közül sokan szeretik ezeket végigpróbálgatni.
Hamarosan minden ilyen képsort végignézhetünk, ugyanis a Black Mirror a jelenlegi tervek szerint november 28-án jelenik meg PC-re, PlayStation 4 és Xbox One konzolokra, valamint Mac és Linux rendszerekre.
