Miután tegnapelőtt összeraktunk mindent, tegnap már a kora reggeli órákban megérkezett az első táborozó, majd őt még közel hatvan követte. Velencén ismét megtelt élettel a nagyterem, ahol több tucat gép ontja magából a szívmelengető delejt, jó közelítéssel 35 fokossá változtatva a géptermet.
Ám ahogyan az elmúlt években, úgy most sem befolyásolja a táborozókat a hőmérséklet, főleg azért, mert egy csodás vízpart mellett vagyunk, és jól tud esni a csobbanás a 27 fokos Velencei-tóban. Ez egyébként annyira bejött néhány masszív táborozónak, hogy hajnal négykor még mindig a víz színén lebegtek, mint bitjeikben elhanyagolt tavirózsák. Ami viszont fontos, hogy hamarost kezdetét veszik a játékok, és őrületes nyeremények várnak mindenkire, aki csak egy kicsit is elhiszi magáról, hogy képes labdába rúgni a meghirdetett digitális sportágakban. A gépek csodálatosan befűtik, a Guitar Hero gitárok kattogása, a dob zengése bejárja az egész termet, a kompetitív játékok győztesei tíz-húszpercenként felkiáltanak örömükben, majd odaszaladnak a vesztesekhez, és győzelmi táncot járnak mögöttük. Nem mindig, de gyakran.
A hangulat remek, és egy pillanatra mi, szervezők is meg tudunk pihenni, elmélkedve azon, hogy vajon mi végre születtünk eme földre, illetve Chava is rájött, hogy nem is annyira rossz az, ha a kollégái beregisztrálják egy társkereső oldalra, magasztos szöveggel keresve az igazit.
A nyitóbuli is jól sikerült, nézzétek meg a videót, és figyeljétek a GS tábor aloldalát.
