Január végén érkezik a PlayStation 5 prémium kategóriás kontrollere, a DualSense Edge, de a PlayStation Magyarország jóvoltából már a megjelenés előtt sikerült kipróbálnunk néhány játékkal. Őszinte kíváncsisággal vettem kézbe, mert a PlayStation 5-höz járó DualSense akár kényelmi funkcióit (mint a beépített mikrofon és hangszóró), akár a játékélményt gazdagító tulajdonságait (vagyis a dinamikus, adaptív ravaszgombokat és a rezgőmotorokat váltó kettős aktuátorokat) tekintve önmagában is egy technológiai műremek - de vajon mi többet adhat ehhez képest a magasabb polcos DualSense Edge, melynek árából szinte négy sima DualSense-t is vehetnénk? Tud bármi olyasmit, ami indokolhatná a befektetést? És a legfontosabb: ha leejtem, vajon kifizettetik velem?
Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések cikáztak a fejemben, miközben a kontroller fejlesztésén dolgozó csapat tagjainak videóüzenetét néztem, akiknek az arcán világosan látszott, hogy az elmúlt évben a DualSense Edge-dzsel feküdtek és keltek (a kettő között pedig nem sokat aludtak).
A kontroller a PlayStation 5 termékvonal dizájnjához tökéletesen illeszkedő, fehér, ívelt kemény tokban (hordtáskában) érkezik, melyet ki sem kell cipzárazni az első ötletes megoldáshoz: hátsó részén egy tépőzárral rögzített fedlapot találunk, melyet kellő elszántsággal lenyitva (nem könnyű!) elérhetővé válik a kontroller töltődokkja, vagyis az eszközt anélkül is tölthetjük, hogy kivennénk a hordtáskából. Ez talán fölösleges óvatosságnak tűnhet, de mivel a kontrollerek legnagyobb ellensége a por (és a levegőben szálldogáló egyéb apróságok), nagyon is hasznos lehetőség. Mert a legrosszabb, ami egy kontrollerrel történhet, az az angolul driftingnek nevezett, okkal rettegett jelenség, amikor valamelyik analóg kar öntudatra ébred és akkor is elhúz valamelyik irányba, amikor hozzá sem érünk. (Közben eszembe jutott, hogy neve elhallgatását kérő Endre kollégánk mennyi pénzt költött már túlhevült FIFA-meccsek közben ripityára tört kontrollerek pótlására, szóval ez talán csak a második legrosszabb dolog, ami egy kontrollerrel történhet.)
A drifting végtelenül idegesítő, és gyakran ugyan egy alapos tisztítással orvosolható, ehhez jó eséllyel szervízbe kell vinni az eszközt - a porvédett tokban töltés lehetősége azonban csak egy a trükkök közül, melyekkel a DualSense Edge felveszi ellene a harcot.
Ismerős, mégis más
A dobozt felnyitva láthatóvá válik a szett: először is maga a kontroller, mely súlyra kicsit nehezebb, fogásra a csúszásgátló markolat miatt kicsit stabilabb, ránézésre azonban alig különbözik a sima DualSense-től, eltekintve az analóg karok alá került egy-egy funkciógombtól, melyekkel menüben bóklászás nélkül, röptében válthatunk három felhasználói profil között, illetve a játék hangereje, valamint játék és csevegés hangerejének egyensúlya is hasonlóan gyorsan változtatható (amennyiben kábellel csatlakoztatott fejhallgatót használunk). Jó ötlet, jól működik és nincs útban a két gomb, nem fogjuk őket véletlenül lenyomni. Hátára fordítva látható az Xbox hasonlóan prémium Elite kontrolleréről ismerős megoldás: egyrészt a bal és jobb ravasz hosszát három állásban változtató kapcsolók, melyekkel azt finomíthatjuk, hogy melyik ravaszt mennyire tudjuk behúzni - ez leginkább multis FPS-ekben jelent nagy előnyt, mert használatukkal érezhetően gyorsabban lehet célra tartani, illetve rövid sorozatokat leadni.
A másik ismerős trükk a két programozható hátsó gomb, melyekhez két gombkészlet közül választhatunk: az egyik pár kisebb, valóban gombszerű, a másik inkább egy-egy kar. Mindkettő remekül használható: a kisebbeket a középső ujjunk ujjbegyével érjük el, így könnyebb velük a precízebb, kisebb mozdulatot igénylő bevitel, a karokat pedig az ujjak felső ujjperce alatti részével tudjuk behúzni, így talán valamivel kényelmesebb, és jobban belesimul az általános használatba - ezt igazán csak hosszabb használat után tudnám megmondani. Az biztos, hogy sem a gombokat, sem a karokat nem fogjuk véletlenül lenyomni, úgyhogy nem jelent majd különösebb nehézséget átszokni rájuk.
Oké, hogy Edge, de élesben mit tud?
A kontrollert négy játékkal próbálhattuk ki, melyek közül az első a Call of Duty: Modern Warfare II volt. A ravaszút hosszának korábban már kitárgyalt változtatásán túl a két hátsó gomb előnye is itt volt a leglátványosabb: egyértelmű könnyebbséget jelent, ha ugráshoz vagy hasaláshoz nem kell a célzás rovására levenni jobb hüvelykujjunkat a jobb analóg karról. A Gran Turismo 7-ben a kézi váltás tehető gyorsabbá és biztonságosabbá a hátsó gombok használatával, a FIFA 23 esetében pedig… nos, az én FIFA-képességeimen még a DualSense Edge sem segít, de egy nálam hozzáértőbb biztosan el tudná mondani, hogy melyik csel vagy passz esetében tapasztalt javulást. Ami pedig a God of War: Ragnarököt illeti, inkább bele sem kezdek: aki játszott már vele, az jól tudja, hogy milyen sokféle elvadult kombó áll rendelkezésre, úgyhogy ott aztán a végtelenségig lehet kísérletezni, hogy melyik gombkiosztással tehető hatásosabbá és komfortosabbá az ellenfelek aprítása.
Ami a szoftveres beállításokat illeti, a teljesen átalakítható gombkiosztáson túl meggyőző részletességgel változtatható a két ravaszgomb és az analóg karok érzékenysége, különös tekintettel a karok holtjátékára. Bár ezzel elsősorban a különböző játékok egyedi irányítási karakterisztikáját tudjuk saját igényeinkre szabni, nem mellékes szempont az sem, hogy a holttér növelésével szoftveresen is kiiktatható egy enyhébb drifting. Harminc vezérlőprofilt menthetünk el a PlayStation 5-re, ezek közül választhatjuk ki azt a hármat, amelyiket a kontroller funkciógombjával elérhető gyorsválasztó opciói közé szánunk.
Mit rejt még a doboz?
A dobozban található még egy fonott töltőkábel, zárható csatlakozóházzal, mellyel biztosíthatjuk, hogy még a legnagyobb durvulás közben se szakadjon meg a töltés. Emellett találunk két normál és két magasított kart, íves és tompa kupakkal, melyek a hátsó gombokhoz hasonlóan, mágnessel csattinthatók be a helyükre, úgyhogy cserélgetésük pofonegyszerű. Végül van még a dobozban egy üres hely is, ami elsőre talán kissé zavarba ejtő: nos, oda egy extra karmodult tehetünk, ha úgy döntenénk, hogy meghúzzuk a védelem utolsó vonalát is a drifting elleni küzdelemben. A két analóg kar ugyanis külön-külön, teljes mechanikájával együtt, 10-11 ezer forintért önmagában is megvásárolható karmodul formájában csücsül a kontrollerben. A fedlapot felpattintva egyszerűen kihúzhatók, ami egyrészt a tisztítást is megkönnyíti, másrészt, ha épp tétmeccs közben törne be a gyász, de van nálunk tartalék, akkor a csere Forma 1-es szerelőcsapatokat megszégyenítő módon, másodpercek alatt is letudható.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
Biztosabbat nyilván csak egy hosszabb és alaposabb teszt után tudunk majd mondani, de az eddigi tapasztalatok alapján a DualSense Edge a PlayStation 5 eleve kiváló kontrollerének okosan, meggyőzően továbbgondolt nagytesója lett. Az árán persze lehet pillázni, de ha összevetjük az Xbox Elite kontrollerének csomagjaival, illetve a dobozban található és szoftveresen rendelkezésre álló extrákkal, nem kétséges, hogy védhető. Az biztos, hogy akiknek fontosak az általa kínált prémium lehetőségek, azok nem fogják megbánni, ha beruháznak rá.
Ha inkább videón néznétek az élményt, akkor ide kattintva nézhetitek meg próbakörünket.
