Játékhoz elkél az erős videokártya, amiért ma már nem kell feltétlenül csillagászati összegeket kifizetnünk. Persze vonzó a 4K, az Ultra High Detail beállítás és a 100+ fps, de a valóságban a játékosok jelentős része azzal is megelégszik, ha a játék szépen néz ki 1080p-ben, nem akadozik, gyorsan tölt, a sebesség pedig nem csökken 30 fps alá.
A csodálatos gamer-PC
Létezik egy csodálatos, titokzatos és rettentően kritikus szövetség az interneten, amelynek tagjai szerényen Glorious PC Gaming Master Race-nek nevezik magukat. Csak az tartozhat ide, akinek megingathatatlan a hite a játékra termett számítógépekben. Persze mindez inkább hecc, nem kell túlságosan komolyan venni, azonban jól rávilágít, miért érdemes foglalkoznunk a 30-50 ezer forint közötti videokártyákkal. Az ok: napjainkban egy ilyen is elég ahhoz, hogy elérjük a játékkonzolok nyújtotta látványt otthoni PC-nken, sőt akár dupla akkora sebességgel, 30 helyett mindjárt 60 fps-ben. A választás ugyanakkor nem egyszerű, mert amellett, hogy fontos számunkra PC-nk kiegyensúlyozottsága, a megfelelő videokártyát is nehéz megtalálni. A játékmotorok válogatósak, az egyik GeForce-on, a másik Radeonon fut jobban, sőt néha egy-egy driverfrissítés képes a feje tetejére állítani az erősorrendet. Ez a csúcskategóriában kevésbé látványos, a 100+ fps sebességhez hozzáadott 5-10 százalékos gyorsulást észre sem vesszük mérés nélkül, azonban a belépőszinten élet-halál kérdése, hogy miként tudunk még néhány fps sebességet kicsikarni számítógépünkből.
A titkos hozzávaló
Csodálatos dolog a számítógép, mert sok mindenre használható, azonban ha játékról van szó, fontos odafigyelnünk a videokártyára: ez határozza meg, milyen részletességben, milyen sebességgel futtathatjuk kedvenc címeinket. 2017-ben minden a 4K-ról szól, de a reális elvárás inkább az, hogy 1080p-ben 30-60 fps-sel száguldjanak a játékok, és ehhez ne kelljen látványosan rontani a grafikán. Ez a látvány és sebesség néhány éve a 70-100 ezer forintos videokártyák privilégiuma volt, manapság azonban más a helyzet: a GPU-k erősebbek, a 4 GB VRAM általánossá vált, és az API-k is sokat fejlődtek (DirectX 12, Vulkan). A legfontosabb azonban az, hogy szelídültek az árak, így a 30-50 ezer forintos videokártyák is képesek a játékokat élvezhető sebességgel, teljes részletességben futtatni.
(Nem) minden a sebesség
Ebből is jól látszik, hogy a videokártyákat tekintve minden a teljesítményről, a sebességről szól. A belépőszinten azonban az ár is legalább annyira fontos, hiszen ahogy a mondás is tartja: nincs rossz videokártya, csak rosszul árazott. A 30-50 ezer forintos modellek gyártói ezért óvatosan egyensúlyoznak, nehogy túlságosan lebutítsák a GPU-t és a VRAM-ot, miközben annyira erősek se legyenek a kártyák, hogy értelmetlenné váljon a középkategória felsőbb szegmense.
Miután ilyen típust legtöbbször az otthoni, mindenes gépekbe választanak a felhasználók, az áron és a 3D-teljesítményen kívül a zajszint és a fogyasztás sem mellékes. A gyártók egyedi hűtései megbízhatóak, és a legtöbb közülük félig passzív működésű, így 2D-módban leállnak a ventilátorok. Az új generációs GPU-k fogyasztása miatt sem kell aggódnunk: a legtöbb kártya nem igényel kiegészítő tápcsatlakozót, illetve a terhelés függvényében dinamikusan csökkenti az órajeleket és a feszültségszinteket.
Ha már egyszer videokártya-vásárlásra adtuk a fejünket, akkor se spóroljunk túl görcsösen, ha csak a belépőszinten nézelődünk. Néhány ezer forintot mindenképpen megér például egy nagyobb, csendesebb hűtés, amelyhez általában gyári tuningot is kapunk. Ezek a kártyák magasabb órajelen hajtott GPU-t és VRAM-ot kapnak, így akár 10-15 százalékkal nagyobb teljesítményre képesek, márpedig ekkora gyorsulás ebben a kategóriában hatalmas kincsnek számít.
Egy másik szempontot is érdemes számításba venni vásárláskor. Ez nem más, mint a hozzáadott extra. Az olcsó kártyáknál túl sokat nem szabad várni, de gyakran futhatunk bele olyan akciókba, amelyek keretében értékes extra szoftvert vagy hardvert kapunk videokártyánk mellé. Például egy egyszerűbb gameregeret, egérpadot vagy USB 3.0-s kulcsot kaphatunk, máskor pedig egy-egy AAA játék beváltókódja jár VGA-nk mellé.
Turbó nélkül: Asus RoG Strix GeForce GTX 1050 2 GB OC
A belépőszintű videokártyák piaca erősen árérzékeny, ezért a gyártók minden trükköt bevetnek, hogy hangzatos elnevezésű, dögös kinézetű kártyákat készítsenek pár ezer forinttal olcsóbban a felsőbb kategóriánál. Ehhez ideális az Nvidia GeForce GTX 1050-es chipje, amely Pascal alapokra épül, sőt gyártási neve is ugyanaz (GP107), mint a teljes értékű GTX 1050 Ti-nek, azonban egy számítási blokkot letiltottak benne, így utóbbi 768 CUDA-shaderével szemben csak 640 darabot állít csatasorba, valamint a textúrázóegységek száma is nyolccal kevesebb - egyébként a két GPU és a két kártya azonos. Tesztünkre szándékosan a 2 GB-os verziót kértük, így kiderülhet, mennyi teljesítményt vesztünk, ha spórolás címen a 8-10 ezer forinttal olcsóbb, szimpla GTX 1050-et választjuk.
A RoG Strix megjelenése erőt sugall: meglehetősen robusztus darab, köszönhetően a kétventilátoros, hatalmas hűtésnek. Természetesen ez is félpasszív módban dolgozik, és alaposan túlméretezték a gyengébb GPU miatt, ezért vállalkozó kedvű tulajdonosok bátran tuningolhatják. Ehhez egy fém hátlap is került a kártyára, így egyértelmű, hogy az Asus valamelyik nagyobb típusról emelte át a komplett dizájnt és hűtést - erre enged következtetni a hattűs kiegészítő tápcsatlakozó is (az Asus GTX 1050 Ti-n nincs ilyen).
Habár meggyengítették a GP107-es GPU-t, és a VRAM is csupán 2 GB-os, ez egy vérbeli RoG modell, és mint ilyen, agresszív, 100 MHz-nél is nagyobb órajelemeléssel dolgozik, ami meg is látszik a teljesítményen. A legtöbb játékban eléri a GTX 1050 Ti teljesítményét, de akadt olyan is, ahol elfogyott a szufla (Doom) és a VRAM (Unigine). 1080p-s felbontás mellett a 30 fps sebességet hozza a GTX 1050, de olykor belassulhatnak a játékok, ezért elképzelhető, hogy néhány effektet (például élsimítás, árnyékok) szerényebbre kell vennünk. A hűtés óriási, ezért meg sem kottyan számára a feladat, de kis gépházban gondunk lehet az elhelyezésével.
Takarékos, mégis erős: Asus Expedition GeForce 1050 Ti 4G
Tavaly ősszel minden külföldi teszt a GeForce GTX 1050 Ti-ről áradozott: ajándék áron kínált 1080p-hez elegendő teljesítményt, azonban mi a tesztünk során nem tudtunk annyira lelkesedni a kártyáért, mégpedig az elszállt hazai árazás miatt. Akkoriban ugyanis egy árban volt kapható a nála sokkal erősebb Radeon RX 470-nel, azóta viszont eltelt fél év, és ez sokat segített abban, hogy most már mi is jobban értékeljük az olcsóbb modellt.
Az Asus egy egyedi hűtésű alaptípust küldött tesztünkre, amely az Expedition fantázianevet kapta, és jelentősen kisebb méretű, mint egy Republic of Gamers kiadás. A két ventilátorral hidegen tartott hűtés elvisel némi órajelemelést - ezt nem alkalmazta gyárilag az Asus -, de arra figyelnünk kell, hogy nincs kiegészítő tápcsatlakozó, így lehetőségeink korlátozottak. Természetesen nem maradt ki a félpasszív működés, tehát 2D-módban és kis terhelés alatt a ventilátorok lekapcsolnak, és teljesen némán működik GTX 1050 Ti videokártyánk.
A tesztünkre kért VGA-k közül ez volt a legdrágább, cserébe sebessége ennek a legjobb, még tuning nélkül is. Profitál a 4 GB fedélzeti memóriából, miáltal a legújabb játékok is élvezhető sebességgel futnak, magas részletességgel. Full HD felbontásig nyugodt szívvel ajánlható a GTX 1050 Ti, e-sportban például 120 fps feletti sebességre számíthatunk, viszont 1080p-nél feljebb, WQHD-ban, illetve extrém grafikai beállításokkal (például Nvidia HairWorks, DirectX 12 speciális effektek, Dynamic Super Resolution) már gondunk lesz. Az Asus Expedition GTX 1050 Ti kártyája csendes, nem néz ki rosszul, azonban az órajelemeléshez hiányzik a kiegészítő tápcsatlakozó, a sebességhez a gyári tuning, és a látványt is megdobhatná néhány RGB LED.
Megéri becserkészni: Gigabyte Radeon RX 460 WindForce OC 4 GB
Egyéves kártya a Radeon RX 460, sőt már felbukkant a piacon ráncfelvarráson átesett, RX 560-as utódja is, mégis érdemes fontolóra venni egy ilyen VGA beszerzését. A piacon eltöltött hosszú idő ugyanis nagyon jó hatással volt árára, miközben az AMD az elmúlt időszakban rengeteget javított a teljesítményen, köszönhetően a ReLive drivercsomagnak. Ezúttal a Polaris 11-es, Baffin kódnevű GPU-val van dolgunk, amely természetesen 14 nanométeren készült, így a fogyasztás nem okozhat problémát kisebb tápegységgel sem. A grafikus chipben 896 shader és 56 textúrázó dolgozik, amelyhez 4 GB-nyi GDDR5 videomemória kapcsolódik a kategóriában megszokott, 128 bit szélességű adatbuszon.
A Gigabyte kártyája vonzó RX 460-as modell a kínálatban: elsőként pimaszul alacsony árán akadt meg a szemünk, majd a tetszetős WindForce 2X dizájnon. A két ventilátor félpasszív módban dolgozik, és hatékonyan hűti a GPU-t, valamint a 4 GB fedélzeti memóriát. A gyártó ugyan nem szerelt kiegészítő tápcsatlakozót a kártya végére, de azért egy kis gyári tuningnak nem tudott ellenállni, igaz, a referencia 1200 MHz-es GPU-órajelhez mindössze 12 MHz-et adott hozzá. Sajnos ennél látványosan többet mi sem tudunk elérni (az 1300 MHz nagyjából reális), mert a PCIe-foglalat csak 75 wattot képes leadni a kártyának.
A mérések során nem sokkal maradt el a GTX 1050/Ti-ktől az RX 460, vagyis 1080p-ben szinte minden játékot szépen futtat, ráadásul Polaris Vulkan és DX12 alatt is rendkívül jól teljesít. A fogyasztás szintén barátságos, ahogy a zajszint sem bántó, sőt szinte hang nélkül dolgozik a WindForce.
Noha immár felsorakoztak az RX 560-as, 1024 shaderrel szerelt Radeonok is, mi még figyelmetekbe ajánljuk az RX 460-at, amelyen fejlett a GPU, kielégítő a teljesítmény, a 35 ezer forintos ár pedig olyan csábító, hogy hasztalan ellenállni. Ez bizony egy jó vétel.
Csak amennyi szükséges: MSI Radeon RX 550 Aero ITX 2 GB OC
Lehet, hogy sokakat meglep a tény, de igaz, hogy nem a vadonatúj AAA címek a legnépszerűbbek, amelyekhez bivalyerős hardver vagy a legújabb konzol szükséges. A legtöbben manapság kompetitív, főleg többjátékos programokkal játszanak, amelyekben számít ugyan a grafika, de motorjukat a sebességre fókuszálva írták meg, hogy gyenge-közepes gépen is rendben fussanak, és így minél szélesebb réteghez érjenek el. Az új, RX400-as előd nélküli Radeon RX 550 bejelentése nagy port kavart, mert égető szükség volt a piacon egy ilyen, kifejezetten az e-sporthoz igazított teljesítményű videokártyára, amely ráadásul fillérekbe kerül. Ahogy méréseinkből és a kártya negyedik helyezéséből is jól látszik, az RX 550 nem dönt meg egyetlen sebességrekordot sem, egyvalamiben azonban nagyon jó: olcsó. Pontosabban olcsó lehetne, mert hiába a hasonlóan teljesítő Nvidia GT 1030, valószínűleg az újdonság hatása miatt még túlságosan felülárazott.
Az MSI Radeon RX 550-es kártyája miniatűr, ám a nyáklapot hűtő fedi, hogy teljes terhelés alatt is alacsony zajszintet élvezhessünk. A mindössze 101 négyzetmilliméteres chipbe 512 shaderprocesszor és 32 textúrázó került, vagyis jelentősen gyengébb, mint akár az RX 460. A kicsit felhúzott, 1,2 GHz-es órajel nem rossz, és a 2 GB, 128 biten kapcsolódó GDDR5 VRAM is elegendő ehhez a teljesítményhez. Létezik a kártyából 4 GB-os verzió is, de ezt a gyenge GPU nem tudná kihasználni.
Az összehasonlítás kedvéért az RX 550-en is a szokásos Ultra Quality beállításokat használtuk 1080p felbontásban, azonban a kártyát nem erre tervezték. Dota 2, League of Legends és CS:GO alatt kell jól szerepelnie, és ezekben nem is hagy cserben: 1080p-ben, maximális beállításokkal sikerült 100-120 fps-t elérnünk minden esetben, ami nagy szó egy ilyen kicsi és (remélhetőleg hamarosan) olcsó kártyától.
A nevető ötödik
Az utóbbi néhány hónapban fenekestül felfordult a videokártya-piac, köszönhetően a digitális valutát bányászó felhasználóknak. A crypto currency-bányászat jelentős pénzbevételi forrással csábítja a vállalkozókedvűeket, de ehhez komoly hardverre, azon belül is rengeteg videokártyára van szükség. A GPU-k ugyanis kifejezetten jól teljesítenek ezen a téren, azonban ahhoz, hogy nagyobb értéket bányásszon valaki, erős, közép- felső kategóriás videokártyára van szükség. Ezek a kártyák lapunk leadásakor is hiánycikkek, áruk pedig egyes esetekben megduplázódott két hónap leforgása alatt.
Mindez azonban nem érinti a vizsgált 30-50 ezer forintos ársávot, a tesztből éppen hogy kimaradt, ötödik helyezettet pedig egyáltalán nem, ugyanis ez a mezőny legolcsóbb tagja. Az Nvidia GeForce GT 1030-ról van szó, amely a leggyengébb Pascal GPU-ra épül. A GP108 Pascal-alapú, és 14 nm-en készül, ám mindössze 384 CUDA-shader dolgozik, benne nyolc RoP-pal és 24 textúrázóval. A fedélzeti memóriánál is a végletekig csökkentette a kiadásokat az Nvidia, így a 2 GB VRAM alacsony órajelen dolgozik, és mindössze 64 bit széles buszon kapcsolódik a GPU-hoz. Papíron tehát nagyon gyenge kártyának tűnik a GT 1030, ám ennek köszönhető az is, hogy mindössze 30 wattos a TDP, és passzív hűtés is elegendő a hidegen tartáshoz.
A nagyjából 23-25 ezer forintért beszerezhető kártya 3D-s teljesítménye azonban nem is olyan csapnivaló, a viszonylag magas GPU-órajelnek és turbómódnak köszönhetően szinte minden játék futtatható rajta 720p-ben, közepes részletességgel, az e-sportok pedig 720p-ben stabilan hozzák a 30-60 fps-es mutatót. Tesztmezőnyünkbe helyezve valahol az RX 550 környékén teljesít a GT 1030, amivel ugyan sereghajtó, azonban ehhez mérten olcsó is. Aki ennél nagyobb teljesítményre vágyik, annak érdemes mindjárt inkább az RX 460-ra vagy a GTX 1050-re váltania.
Összegzés
Sokan azzal hessegetik el egy gamer-PC építésének ötletét, hogy az drága mulatság. A legdrágább komponens egy ilyen konfigurációban a videokártya, és ez jelenleg is így van, azonban már elérhető 30-50 ezer forintos áron is, és aki rá tud szánni ennyit egy dedikált VGA-ra, jó játékélményt nyer vele. Ezek a belépőszintű modellek elérték azt a teljesítményszintet, amiért egy-két éve még 70-100 ezer forintot kellett kifizetnünk, így az 1080p felbontás és a maximális részletesség sem túlzott elvárás.
Egy hajszálnyival 30 ezer forint alatt kapható a Radeon RX 550, a hétvégi kocajátékosok és szűk büdzsével gazdálkodó e-sportolók megváltója. A Polaris-alapú GPU jól teljesít még így megnyirbálva, mindössze 2 GB VRAM-mal is, de senki se várjon tőle csodát: az RX 550 a kis hardverigényű, gyors játékokhoz készült, az AAA címeket inkább 720p-ben futtassuk. Jó vételnek számít majd tesztalanyunk, de ehhez jelenlegi árának 5-8 ezer forintot csökkennie kell, hogy szintbe kerüljön a GT 1030-al. Az RX 460 hatalmas előnye, hogy nem mai darab, ezért nem is drága. A Gigabyte modellje csendes, és gyári tuninggal bír, ezért ennyi pénzért ez az egyik legjobb választás belépőszinten, ugyanakkor hamarosan átveheti helyét a némiképp feljavított RX 560.
(Katt a képre a nagyobb méretért)
Óriási kártya a RoG GTX 1050, pedig a GPU egészen szerény, és a VRAM is csak 2 GB-os. A gyengített Pascal GPU teljesítménye sajnos nem éri el a gondtalan 1080p szintjét, a kártya többször is kifogy a szuszból, de ezen sokat javít az agresszív gyári tuning. Annyival azért nem gyorsabb az RX 460-nál, mint amennyivel drágább nála.
A teszt legerősebb indulója az Asus GTX 1050 Ti, ami egyértelműen kiderül a mérési eredményekből, de sajnos az árból is - habár ez utóbbi sokat szelídült a fél évvel ezelőtti megjelenés óta. A GTX 1050 Ti-vel minden játékot játszhatunk 1080p-ben magas (de nem mindig maximális) részletesség mellett, a soron következő címekkel azonban már adódhatnak sebességgondok. Az Asus kártyája pont ideális méretű és teljesítményű hűtéssel dolgozik, a GTX 1050 Ti-k közül pedig ez az egyik legolcsóbb modell.
Kihagytunk valamit? Ti másképp látjátok? Ajánlanátok egymásnak valamit? Kommentben lehet mindent, örömmel várjuk a tippeket.
