Civilization VI: Gathering Storm teszt - a magyarok fürdőitől ments meg, Uram!

|

A Civilization VI második kiegészítőjével végre a magyarok is bekerültek, de nem csak ez teszi érdekessé.

Sid Meier és csapata nem gondolta volna 1991-ben, hogy az általuk teremtett 4X stratégiai játéksorozatot még közel harminc évvel a megjelenése után is milliók fogják ismerni és elismerni. Kétség sem férhet hozzá, hogy ez az utóbbi évtizedek legjobb és legismertebb civilizációépítő játéka; hiába próbálkozik a konkurencia lemásolni a receptet, még csak a közelébe sem sikerül kerülniük.

Hirdetés

Globális éghajlatváltozás

Októberben lesz hároméves a Civilization VI, februárban menetrendszerűen megérkezett a második és nagy valószínűséggel az utolsó kiegészítője. Feltételezzük, hogy mostantól jó ideig nem kapunk komolyabb tartalmat, helyette inkább valami újdonsággal rukkolnak elő a fejlesztők. Nincs is ez ellen semmi kifogásunk, hiszen a Civilization nem az a játék, amelyben a grafikai csillogás fogja meg a stratégát, ezért akár évekig is megtartja vonzerejét, mi pedig ugyanolyan jól tudunk szórakozni bármelyik civilizációnk pátyolgatásával, mint a premier napján. A Gathering Storm kiegészítőhöz szükség lesz az alapjátékra, de a Rise and Fall kiegészítőre és a külön megvásárolható civilizációpakkokra nem kell beruháznunk.

A második kiegészítő intróját végignézve rögtön láthatjuk, hogy egy egészen komoly kihívással kell szembenéznie az emberiségnek, ez pedig nem más, mint a globális éghajlatváltozás. A természeti erők már a civilizációk hajnalán is próbára tették az emberiséget, gondoljunk csak Pompeii pusztulására. A városok alapításakor láthatjuk, milyen veszélyek leselkednek a közelben; a folyópartok mellett nagy eséllyel áradások tehetik tönkre épületeinket, de az aktív vulkánok közelében sem célszerű hosszú távra tervezni, sőt a tengerpartokon is számítanunk kell arra, hogy a megemelkedő tengerszint elmos néhány fontos fejlesztést. Minden rosszban van valami jó is, hiszen az áradások után vagy a termékeny vulkáni hamunak köszönhetően az adott területek jóval több élelmet adnak egy ideig. Az előbb említetteken túl találkozhatunk más természeti katasztrófákkal is: meglehetősen gyakori a szárazság és a hóvihar, de bizonyos területeken kialakulhatnak hurrikánok és tornádók is. Ahogy haladunk előre a történelemben, egyre sűrűbbek és pusztítóbbak lesznek ezek a katasztrófák, köszönhetően annak, hogy az ember kíméletet nem ismerve pusztítja környezetét.

Klímaegyezmény

A Gathering Storm két legfontosabb újítása a klímaváltozással és a diplomáciával áll összefüggésben. Természeti katasztrófák már az iparosodás előtt is előfordulhatnak, de a fosszilis üzemanyagok felfedezése után ugrásszerűen megnőtt a légkörbe juttatott széndioxid mennyisége. Ami nagyon nagy galibát okoz egy idő után. Az olaj és a szén felfedezése jótékony hatással van az iparra és a mezőgazdaságra, de szép lassan megfojtja az egész bolygót. A szó legszorosabb értelmében. Éppen ezért már a kőkorszakban nagyon észnél kell lennünk, hiszen bármilyen csábítónak tűnik a főváros melletti esőerdő kivágása, roppant ártalmas lehet ez a lépés a civilizációnkra nézve. A szén és az olaj első ránézésre áldásnak tűnik, hiszen felfedezésük után ezek biztosítják városaink energiaellátását. Megfelelő mennyiségű energia nélkül termelékenységünk csökken, lelassul a kutatás-fejlesztés, hátrányba kerülünk a többi civilizációval szemben. Alaposan mérlegelnünk kell tehát az előnyöket és a hátrányokat, hiszen semmi sem garantálja, hogy a szomszédos országok is visszafogják magukat, és nem égetik el tonnaszám a rendkívül szennyező kőszént az erőművekben. Alternatív megoldásként jól jöhet az urán felfedezése után atomreaktorokat építeni. Ez kimondottan tiszta energia, egyáltalán nem szennyezi a környezetet. Persze csak akkor, ha szépen karban tartjuk az atomreaktorokat, ellenkező esetben jön a reaktormag leolvadása és az atomszennyezés. Ez sem a legjobb, ráadásul el lehet képzelni a társadalmi és gazdasági hatásait annak, ha sugárfertőzött lesz a fővárosunk nagy része. A valódi megoldást a tudomány jelenti, okos emberek napcellákat, szélfarmokat és duzzasztógátakat fognak építeni, ezek használatával szép lassan megállíthatjuk a globális éghajlatváltozást. Ehhez persze okos tervezés és fenntartható fejlődés kell, rövid távú, kapzsi és populista politikával csak súlyosbítjuk a helyzetet.

Világ politikusai egyesüljetek

A klímaváltozás mellett a másik nagy újdonság a világkongresszus megjelenése lesz. A középkor után minden harmincadik körben összeülnek a világ vezető politikusai, hogy olyan dolgokról döntsenek, mint a luxuscikkek megadóztatása, a kereskedelmi utak kibővítése vagy bizonyos nyersanyagok felhasználásának korlátozása. Ehhez kapcsolódik a vadonatúj diplomáciai győzelem (10 diplomáciapont begyűjtése után mi győzünk a játékban) és az új fizetőeszköz, a politikai tőke. Ezzel akár kereskedhetünk is, és elegendőt összegyűjtve megvehetjük a többi vezető szavazatát a sorsdöntő üléseken. Elsőre izgalmasan hangzik, de olyan nagyon nem voltam tőle elájulva; semmilyen befolyásunk sincs arra, hogy milyen témákban szavazhatunk az adott kongresszuson. Diplomáciai győzelmet elég nehéz elérni; talán még az új svéd civilizációval van erre a legnagyobb esélyünk, de ne legyenek illúzióink ezzel kapcsolatban, a jó öreg agresszív diplomáciának nincs párja.

 

Illusztris társaság

A Rise and Fall kiegészítőhöz hasonlóan most is nyolc új nemzetet és kilenc új vezetőt kapunk. A Civilization játékok történelmében először egyazon vezetője lesz két nációnak: Akvitániai Eleonóra, aki egyszerre parancsol az angoloknak és a franciáknak. Ahogy említettem, nyolc vadonatúj népcsoportot ismerhetünk meg az új kiegészítőben. A magyarok mellett megjelennek a törökök, a kanadaiak, az inkák, a maorik, a föníciaiak, a svédek és a malik. Minden új nemzet kapott egy karizmatikus vezetőt, nekünk az igazságos Mátyás király jutott. Kimondottan tetszett a részletekre való odafigyelés: Mátyás király főként hódító hadvezérként állja meg a helyét a játékban, olyan egységeknek parancsol, mint a fekete sereg vagy a huszárlovasság. Kapunk egy egyedi csodát is, ez nem más, mint az Országház, amelynek építése közben a Szózat dallamai csendülnek fel. Mindegyik néppel más taktikát kell alkalmaznunk, folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy egyensúlyba hozzuk az adott náció erősségeit a környezeti adottságokkal. A kanadaiak extra bónuszt kapnak a sarkvidéki területek meghódítása után, de a hajunkra kenhetjük ezt, ha nem alapítunk városokat a havas területeken. A nagy újításokon kívül számos új építészeti és természeti csodát, egyedi egységet és technológiát kapunk.

A második kiegészítő jól sikerült, de a Rise and Fall egy kicsivel jobban tetszett. A világkongresszus unalmassá válik a sokadik esemény után, ennél sokkal izgalmasabb módja is van a győzelemnek. Meggyőződésem, hogy a gép még most is csal néha, egészen egyszerűen olyan tempóban fejlesztenek a szomszédok, hogy csak kapkodom a fejem. Kimondottan idegesítő a barbárok támadása: békés magyar civilizációmat modern, tankelhárító löveggel felszerelt barbár hadosztályok támadták meg. Mondanom sem kell, hogy a fekete sereg lovasrohama fabatkát sem ért ellenük. Az összes megtakarításom arra ment el, hogy megtisztítsam a határvidéket a fosztogatóktól, és kijavítsam az általuk okozott károkat az infrastruktúrában. Közben meg azok a piszok görögök a sunyi Periklész vezetésével behúzták a kulturális győzelmet. Legközelebb előbb ütök, és csak azután játszom a diplomatát.

Civilization VI: Gathering Storm

Ez a kör lesz a végső.
PRO
  • Magyarok
  • Globális éghajlatváltozás
  • Zenei anyagok
Kontra
  • Unalmas világkongresszus
  • Gyengébb az előző kiegészítőnél
  • Még mindig csal a gép
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)