Hirdetés

F1 2013 teszt - merre van a cél?

|

A Codemasters szériája minden szempontból elérte határait a jelenlegi generáción, de tud bármi újat mutatni egyáltalán?

Hirdetés

Nem lennék most a Codemasters. Most jutott el ugyanis az F1 sorozat arra a pontra, ahonnan már csak visszafelé vezet a pálya. Bárki, aki megveszi az F1 2013-at, ezt bizony a második percben érezni fogja: itt bizony mindent láttunk már, még akkor is, ha amit látunk, az szinte tökéletes. Nagy igazsága ez a jó játékoknak, és rettentő fura helyzetbe hozza a tesztelőt ilyenkor, mert nem igazán tudom eldönteni, hogyan is értékeljek. Engedjetek meg egy párhuzamot: Sebastian Vettel tökéletes versenyző. Jelen állás szerint nagyobb név lesz, mint Schumacher volt, és ezt csak magának köszönheti, elvitathatatlan tőle a tudása. Mégis kezdem nagyon megunni, különösen a mutatóujját! Mert az F1-et (és az F1 játékokat is) akkor szeretjük a legjobban, amikor valami szokatlan, valami különleges történik.

Ennek a sportnak a legnagyobb ellensége a kiszámíthatóság, a konstans vízszintes vonalak a telemetriában, a monoton száguldás. Ez pedig, ha jobban belegondoltok, egy paradoxon. A legnagyobb nevek szinte mind ilyenek voltak. Prost, Schumacher, Lauda. A konstans kiszámíthatóság bajnokai. Még szerencse, hogy néha jön egy Senna, egy Hunt, pilóták, akik éreznek is valamit a szokatlan vibrációkon és alulkormányzottságon túl. Amennyire része a kiszámíthatóság az F1 sikerének, legalább annyira ellensége is.

És ez bizony a játékban is így van. Miért vegyem meg ezt, hiszen megvan a tavalyi? Fizessek egy csomó pénzt csak azért, hogy kicsit másképp nézzenek ki az autók, hogy frissített csapatokkal, két-három új opcióval játszhassak? Vagy a klasszikus kocsikért érdemes? Ezek a kérdések merültek fel bennem is, és fognak felmerülni mindenkiben, akik ismerik és szeretik a sorozatot. És ezekre a kérdésekre próbálok választ adni a tesztben. Hogy mekkora sikerrel, majd kiderül.

Minden ugyanaz másképpen

A szokásos frissítéseken túl a játék alapja nem változott: itt az összes csapat és az összes pálya. Visszatér a young driver test a játék elején, majd elkezded építeni a karriered. Semmi újdonság, a jól bevált recept és rengeteg játékóra lesz előttünk, én személy szerint hosszú hetek alatt három szezont szoktam beletenni a játékba, mielőtt elkezdem megunni.

Idén valahogy sikerült elérni, hogy PS3-on a monacói pályán a 15-ös, 16-os kanyarnál (a medence kijáratánál) nem szaggat darabokra a játék, ami azért fontos, mert ez egyfajta grafikai apex a sorozat megjelenése óta. Itt minden játék eddig eldobta a framerate-et, és visszaesett 10-15 fps-re, de úgy tűnik, végre meglett a megoldás. Cserébe most Suzuka szaggat... Nyilván PC-n ez nem volt probléma korábban sem, mielőtt nekilódulnátok üzengetni.

A F1 2013-ban, ha nem karriert építünk és nem időeredményeket szeretnénk csiszolgatni, a Proving Grounds/Scenario Mode a mi részlegünk. Itt különböző nehézségű feladatokkal lehet megküzdeni némi izgalom reményében, bár sajnos ezt lényegesen jobban is kihasználhatták volna a készítők. Mert a feladatok jelentős része szinte ugyanaz: érd utol a csapattársadat, érj el pontszerző helyet, érd el az x. pozíciót. Én évek óta várnám, hogy klasszikus pillanatokat újraélhessünk, klasszikus feladatokat megpróbálhassunk. És erre most itt volt a lehetőség a történelmi kocsikkal, de valahogy nem maradt rá idő vagy lelkesedés.

Miért nem Classic a Classic?

Menni két tucat időmérő szintű kört egy verseny közepén, vagy megpróbálni mondjuk Lauda első versenyét a balesete után – megtapasztalni belülről, csökkentett látótérrel. Vagy túlélni azt a monacói versenyt, aminek a végén csak négyen maradtak a pályán 96-ban, mert mindenki más kiesett. És ha már Monaco: adják oda nekem Senna 84-es Toleman TG184-esét, és legyen a feladatom megfogni Prostot, mielőtt hernyó módon leinteti a versenyt. Szóval lenne itt potencia, de valahogy a motorhibákon, esőn és pontszerzésen túl nem sok izgalom vár. Viszont ezek nem hosszú dolgok, 10 perc alatt megvan a legtöbb, tehát könnyű/gyors játéknak ideális. Mindenki eldöntheti, mennyire hozza lázba egy ilyen jellegű feladatsor.

A GP módban pedig a szokásos versenyhétvégéket kapjuk, új mondatokkal , új animációkkal és végre az évek óta várt verseny közben működő mentéssel, ami rengeteg fejfájástól kímél meg minket. Így hirtelen nekiülhetünk egy teljes versenynek is, mert legrosszabb esetben lenyomjuk egy hét alatt. Minden este 5 kört. A grafika szép, a kezelhetőség jó, bár számomra kicsit nehezebb vezetni a kocsikat, mint tavaly, mintha kicsit idegesebben reagálna az apró mozdulatokra is minden autó, de ezt pár tucat kör után megszokjátok majd. Talán itt egy csepp visszalépést érzek, bár a fene tudja.

Belépés csak nagykorúaknak!

Elérkezünk ahhoz a ponthoz, ami miatt érdemes lehet megvenni a játékot, ez pedig a történelmi része az F1 2013-nak. Korábban nem ülhettünk virtuálisan bele azokba a kocsikba, melyeket évekig néztünk gyerekként vagy tiniként a 80-as, 90-es években. Személy szerint engem (saját fenti fanyalgásom ellenére) azonnal megvett a játék, amikor beülhettem Damon Hillként a 96-os Williamsbe, és végigmehettem azon a versenyen, amin kint voltam a valóságban is.

Illetve majdnem azon, mert a játék kicsit logikátlanul pakolgatja az ellenfeleket, de erről már tényleg nem írnék, legyen elég annyi, hogy néha olyanok ellen kell versenyezni, olyan kocsikkal, akik akkor és ott nem lehettek, de ezen átsiklunk, mert a vezetési élmény elviszi ezt a blokkot könnyedén. Figyelem: nem elég az alapjátékban lévő kocsipark, bizony a drágább verziót kell megvenni, a Classic Editiont.

Ugyanis a mai F1-es autók inkább emlékeztetnek egy vadászgép és PC szerelemgyermekére. Könnyű kezelni őket, tapadnak, mint állat, és ha tudsz velük bánni, olyan érzésed lehet, mintha sínen mennél velük. Na, ez 20 (pláne 30!) éve nem így volt, és ezt érezni is a játékban. Egy akkori pilótának legalább annyira meg kellett küzdeni az autóval, mint az ellenfelekkel. Hatalmas érzés, ahogy próbálod a pályán tartani a 86-os Lotus 98T-t, vagy megpróbálod bevenni azt a kanyart egy Williams FW 14B kormányába kapaszkodva, amit egy mai kocsival könnyedén megcsinálsz.

És ezen még az sem ront, hogy a készítők rátettek valami fura filtert a klasszikus pályákra, ezért minden sárga. Mintha akkor minden sárga lett volna?!? Értem én, hogy régen volt és az összes film megfakult, de most dokumentumfilmet szimulálunk vagy versenyt? Sebaj, ez legyen a legnagyobb baj! A klasszikus kontent tényleg magával ragadó. 

A végső kérdés

És akkor lassan el is értünk a nap kérdéséhez: megvegyem vagy ne? Erre a válaszom az, hogy ha mindent tudsz az F1-ről, és megdobban a szíved, amikor felállnak a kocsik a felvezető kör után a rácsra, majd a benzingőzös levegőben átfut hátul a zászlós fickó, akkor igen. A Classic Editiont. Csakis azt. Ez eddig a legteljesebb F1 játék. Ellenben ha „csak” szereted az autóversenyeket, és élvezed az F1-et, esetleg valahonnan megvolt mondjuk a 2011 korábban, és elvoltál vele, akkor is érdemes egy próbakört futnod. Pláne, ha számodra sokkal látványosabbak az újítások, mint azoknak, akik ezeket a játékokat eszik-isszák két-három éve.

Ügyfélszolgálati változás!
Ami tetszett
Ami nem tetszett
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)