Hirdetés

F1 2018 teszt - autók, amiket damilon húznak

|

Az idei epizód az elmúlt évek legjobb F1-feldolgozása lett, még újságírói kérdésekre is válaszolhatunk benne.

Hirdetés

Nem véletlen, hogy a Forma-1-et száguldó cirkusznak nevezik szerte a világon, hiszen a versenysorozat messze túlmutat bármilyen autósportos esemény ismertségén és költségvetésén. Habár nem mozgatja meg mindenkinek a fantáziáját, aki imádja a száguldó gépjárműveket, százmilliók vasárnapját kötik le a futamok. És ha már ilyen hatalmas népszerűségnek örvend, akkor természetesen ott a helye a videojátékok világában is, ahol mindannyiunk szerencséjére a Codemasters kezében van a licenc; náluk elég jól értenek ahhoz, hogyan kell minőségi terméket letenni a felhasználók elé. Jó, előfordult már az is, hogy ők is hibáztak, de lényegesen kevesebbszer, mint egyéb csapatok például a WRC sorozat viszonylatában. A kérdés csak az, hogy ha már az F1 2017-ben is igencsak magasra tették a mércét, akkor idén lehet-e olyan mértékű fejlesztéseket beletenni, amelyek elhitetik a közönséggel, hogy nem csupán ráncfelvarrás történt, hanem valóban új játékot kapnak.

Kisebb-nagyobb újdonságok

Egyrészről szerencséje van a Codemastersnek, hiszen a versenysorozat bő három évtized után éppen jelentős átalakuláson megy keresztül, amiből sikerült néhány dolgot a játékba is beemelni, és igen, ebből a leglátványosabb a szakmát és a rajongókat egyaránt megosztó, "halo" nevezetű fejvédő, amely sokak szerint felesleges butaság, hiszen takarja a látómező egy részét, és nehezíti a kijutást az összeroncsolt járműből. Ugyanakkor tény, hogy Charles Leclerc buksiját valószínűleg megmentette a belgáknál, hiszen helyette a keretet találta el Alonso autójának kereke. Mindenesetre azt a fejlesztők is sejtették, hogy a játékosokat zavarja a halo, ezért opcionálisan eltüntethető a monitorról akkor, ha a pilóta szemszögéből bámuljuk az eseményeket. Márpedig események vannak bőven, akár verseny közben, akár azok előtt és után, mivel bekerült a játékba az interjú, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a riporter kérdez, mi pedig eldöntjük, hogy a felbukkanó verziók közül melyik válasszal kívánunk élni. A dolognak nem csupán mókafaktora van, ugyanis ezek alapján változik a csapat hangulata és a nagyközönség megítélése is. Mondhatjuk például, hogy azért lettünk utolsók, mert nagyon pattogott az autó, de ha folyton szapuljuk az interjúkban a csapat egyes tagjait, akkor az lesz a vége, hogy elvágják a fékfolyadék csövét, és meghalunk. Jó, ezt túlzás, de így legalább érthető, hogy nagyjából miként is kell az egészet elképzelni. Változott az autók beállításának módja, ami annyit tesz, hogy akadtak az előző résszel szemben kritikák, miszerint nem mindenkinek mutogattak robbantott ábrákat a kiságyban elalvás előtt, így most könnyebben bütykölhetnek azok, akik nem szeretik ezt a fajta babrálást, ugyanakkor a mérnök lelkületűek mégis ki tudják használni a lehetőségeket.

Hétvégéről hétvégére

A jól ismert versenyhétvégék és a saját magunk által barkácsolt bajnokságok mellett sokan a karriernek ugranak neki, ami annyit tesz, hogy ilyenkor mi magunk generáljuk a versenyzőnket, persze nem olyan részletességgel, mint ahogy a Skyrimban tehettük, de a lényeg, hogy zöldfülűként csöppenünk a rengeteg dollármilliót felemésztő és elosztó versenyek világába. Amennyiben kiválasztottuk a számunkra megfelelő csapatot, és megköttetett a szerződés, nincs más dolgunk, mint okos és gyors vezetéssel leiskolázni a világot. Amennyiben valamelyik egyszerűbb istállóhoz szerződtünk, csekélyebb elvárásokat támasztanak felénk, míg az ismertebb csapatok nem érik be részsikerekkel, hiszen nekik a legjobb pilótára van szükségük. Mindez szépen megjelenik a karrierben, hiszen minél sikeresebbek vagyunk, annál jobban simizik a buksinkat, és kapkodnak értünk, ellenben ha a baumgartneri teljesítmény környékére vagy az alá megyünk, még a pályára sem fognak beengedni. Apropó, itt érdemes megemlíteni, hogy bár Malajzia kikerült az autózható területek listájából, helyette duplán vigasztalódhatunk, hiszen megkapjuk a Hockenheimringet, valamint a francia Paul Ricard-t, ahol lehet taposni rendesen, hiszen a jelenlegi szűk hat kilométeres csíkot bő másfél perc alatt autózta körbe a legjobb időt jegyző Valtteri Bottas. De ne csak a jelent boncolgassuk, hanem figyeljünk oda a múltra is, hiszen kapunk néhány frankó veterán gépet a sportág eltérő éráiból, ami leginkább azért jó, mert míg a jelenben csak apróbb különbségek akadnak az egyes istállók autói között, addig a különböző korok versenyjárműi erősen eltérő fizikát is képviselnek.

Jó-jó, de lehetne, hogy végre gázt adunk?

Most, hogy ilyen alaposan kiveséztük a körítést, ideje felpörgetni a fordulatszámot, és megnézni, mi újság a pályán. Szokás szerint igyekeztek a fejlesztők úgy belőni a fizikát, hogy a játékosok a lehető legszélesebb spektrumát tudják megszólítani, így mindössze néhány kattintással elérhetjük, hogy soha ne csússzunk meg, és ne pörögjünk ki, míg az összes segítségnek búcsút mondva gyakori vendégei leszünk a kavicságynak és a gumifalnak. Ám ha megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelő beállításokat, hamar elkap a versenyláz, tekintve, hogy a hangok nagyon ott vannak, a kőfelverődések, a porfelhők, az időjárási effektek is csinosak, de ami az autós játékoknál a legfontosabb, könnyen ráhangolódhatunk a körökre, és ez segít a beleélésben. Amikor már betéve tudjuk mind a 21 pálya vonalvezetését, a zsigereinkben vannak a féktávok, és végre sikerült a mérnököknek frankón belőniük a beállításokat, rájövünk, hogy a Codemasters nem véletlenül számít éllovasnak ebben a szegmensben (is). Arcunkon ott van a pislogást nélkülöző koncentráció, kezünk elszántan szorítja a kormányt, és villámgyors mozdulatokkal pakoljuk a sebességeket fel és le, miközben hisszük, hogy a mögöttünk csúcson üvöltő motor nem csupán egy digitális karaktert repít a cél felé, hanem mi magunkat. A gépi ellenfelek is egészen jó partnerek a buliban, hiszen sokat fejlődtek, de valamiért kissé agresszívak lettek, így bár tény, hogy akár még zavarba is hozhatók, többször előfordul, hogy kilöknek, vagy belénk jönnek.

Itt egy pici olajfolt

Tény, hogy az F1 2018 bitang módon jó játék lett, de nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy bizonyos részei egyszerűen évek óta ugyanazok, így nem tapasztalunk megújulást sem a menüben, sem az egyes videós részek szövegeiben, sőt az örömmámort is már vagy három éve bámuljuk. Fontos lehet még, hogy továbbra sem kapott a játék VR-támogatást, bár sokan az előző résznél is méltatlankodtak már emiatt. De talán majd jövőre.

F1 2018
Ez most elég jól sikerült.
Ami tetszett
  • Remek versenyhangulat
  • Apró, de jelentős újítások
  • Könnyű ráhangolódni
Ami nem tetszett
  • Egyes elemek évek óta ugyanolyanok
  • Néha kiszámíthatatlan az MI
  • Nincs VR-támogatás
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)