Hirdetés

F1 2019 teszt - senki sem az F1-ben kezdi

|

Ebben az évben a F2-vel is kibővítették a Codemasters aktuális Forma-1-es játékát, de ennyi újdonság vajon elég a sikerhez?

Hirdetés

Tíz éve már, hogy a Codemasters megszerezte a Forma-1 játékok elkészítésének jogait. Voltak részek, amelyekre nem szívesen emlékszünk vissza, de 2016 óta évről évre egyre többet, jobbat kapunk; a fejlődés, ha nem is mindig látványos, minden alkalommal határozottan érezhető. Az F1 2019 a sorozat eddigi legjobbja, vezetési élményben és tartalomban is olyat kínál, amivel minden F1-rajongó elégedett lehet.

Hirdetés

Kicsiben kell kezdeni

Idén elsősorban a motorháztető alatt változtattak ezt-azt, a játékot tartalom tekintetében csak a Formula-2-es bajnoksággal bővítették, de ez is nagy öröm. A karriermódban alig kap szerepet (erről később), viszont ettől függetlenül lenyomhatunk egy teljes szezont az F1 előszobájának számító szériában, ahol mindenki ugyanolyan, Dallara F2 típusú autókkal versenyez, és szinte csak a pilóták képességein múlik a siker. A megjelenéskor még a 2018-as felhozatallal találkozhatunk, de a csapat ígért egy ingyenes frissítést, amely a 2019-es állapotokhoz igazítja az F2-t - mire ezt olvassátok, talán már meg is jelent.

A Forma-1-nek szerves része a drámázás, az elmúlt években talán még jobban, mint ezelőtt bármikor. A Ferrari és a Mercedes, különösen Vettel és Hamilton párharca nemcsak a pályán, de azon kívül is zajlik. Gondoljunk csak arra, amikor a kanadai futamon egy vitatható versenybírói döntés következtében hiába ért előbb célba a német versenyző, a győzelem végül a brité lett, a verseny után előbbi nemes egyszerűséggel áthelyezte a saját kocsija - üres helye - elé az első helyezett tábláját, a másodikét pedig átrakta Hamiltonéhoz. A sportágban számos olyan helyzet adódhat, amikor egy apróságon múlik a siker, és ilyenkor nem mindenki tudja magában tartani a feszültséget. Tökéletes alap ez ahhoz, hogy a FIFA The Journey-módjához hasonló sztorimód készüljön, és úgy tűnik, ebbe az irányba tettek lépéseket idén a sorozat karriermódjával. A Formula-2-ből indulunk; kiválaszthatjuk, mely csapathoz szeretnénk csatlakozni, ahogy azt is, hogy melyik F1-es istállóban képzeljük el a jövőnket, és korábbi döntésünket a kiszemelt csapatok figyelembe veszik, amikor eljön az idő, hogy szerződjünk velük. A preferált istállók tiszteletét jobban kiérdemeljük, csábítóbb ajánlatokat kapunk tőlük. Az F2-ben három drámai helyzetben kell helytállnunk; még csak nem is teljes versenyeket megyünk, mindössze néhány kört, egy óra sem kell, hogy kategóriát lépjünk és az F1-ben találjuk magunkat. Közben átvezetők során megismerkedünk a velünk egyforma színekben versenyző Lukas Weberrel, valamint nagyképű riválisunkkal, Devon Butlerrel, akik később velünk együtt csatlakoznak a Forma-1 mezőnyéhez. Mindketten kétdimenziós karakterek, de legalább tesznek róla, hogy még inkább bizonyítani akarjunk. A pályán kívül nem látjuk már őket, csak e-mailekben küldött interjúrészleteket böngészve olvashatjuk el, mit gondolnak rólunk, egymásról. A szabadedzéseket és -versenyeket követően ismét találkozhatunk a tavaly bemutatott, bájos Claire-rel, aki mindenféle kérdéseket feltesz nekünk, reagálva a koccanásokra, a rivalizálásokra, a pályán történt eseményekre. Válaszainknak megfelelően változik megítélésünk: viselkedhetünk jó sportemberként vagy showmanként is; néhány csapat ezt, mások azt díjazzák. Ráfért volna még némi változatosság, de legalább úgy voltam vele, ahogy a valódi pilóták is érezhetnek: válaszoltam ugyan a kérdésekre, de szívem szerint csak mentem volna tovább. A versenyhétvégék zárultával fakultatívan részt vehetünk levezetésképp bemutatókon, amelyek során klasszikus F1-es autókat vezethetünk. Autónkat

gondosan gyűjtögetett kutatási pontok elköltésével fejleszthetjük, viszont aki nem akar az elsőre nehezen átlátható fejlesztési fán lépegetni, kérheti mindig a gép tanácsát arról, mit érdemes javítani.

A karriermód hozza az elvárhatót, de egyfelől lehetett volna hosszabb a Formula-2-es felvezetés, másrészt jobban ráfeküdhettek volna a történetmesélésre, hogy igazán átadhassuk magunkat az élménynek. Tudjuk be ezt most az időhiánynak (eleve hamarabb jelent meg a játék, mint szokott), és reménykedjünk, hogy jövőre teljes gőzzel ebbe az irányba fejlesztenek, történetalapúvá teszik a karriermódot fordulatokkal, drámai pillanatokkal, mert ha van sportág, amihez egy ilyen kvázi sztorimód illik, az ez.

Az éjszaka fényei

Sokszor ködös, hogy mi változott egyes játékokban, amikor a fejlesztők technikai újításokat emlegetnek, de itt most egyértelmű, hogyan tették jobbá a korábbi rendszereket. Az éjszakai versenyek bevilágítása teljesen megváltozott, rengeteget javult, a lámpákból jól láthatóan szűrődik ki a fény, ami megtörik a szálló homokon és poron, a járművek festésén, az abroncsokon. Egészen más élmény, mint amilyen eddig volt, és határozottan sokkal jobb.

Az autók kezelhetősége kapcsán nagy változást nem érzékeltem, de ez nem is baj, a vezetési modellel korábban sem volt gond. Talán annyit módosítottak, hogy könnyebben kifordulhatunk, ha egy kanyar után túl hamar akarunk gyorsítani, vagy rosszul hajtunk rá a rázókőre. Az MI még mindig meglepően okos, nem erőszakoskodik, enged, ha engednie kell, igyekszik kerülni az ütközéseket, ha nem provokáljuk. Kivéve Monacóban, de az eleve egy olyan pálya, ahol nehéz elkerülni a koccanásokat.

Az online módra nagy hangsúlyt fektettek, ami nem meglepő, mivel már évek óta fut az e-sport-liga, amelynek állását egyébként a főmenüben, egy külön menüpontban követhetjük, ahol visszanézhetjük a korábbi futamokat is, és láthatjuk a versenynaptárat. Akinek a gépi ellenfelek már nem nyújtanak elegendő kihívást, online akár kitalált csapatok színeiben is pályára léphet, de természetesen beállhat az F1 pilótáinak helyére is. A festések egy része csak valódi pénzért oldható fel, és a dizájnt alapvetően nem módosíthatjuk, kizárólag a színeket, de lassan csak eljutunk oda, hogy nem csupán saját versenyzővel, hanem saját csapattal vehetünk részt a száguldó cirkuszban. A rangsorolatlan és rangsorolt módok mellett ligákban is indulhatunk, ekkor adott időpontokban kell a gép elé ülnünk és versenyeznünk, valamint heti kihívások várnak bennünket. Az online élmény többnyire azonos azzal, amit offline élhetünk át, csak érdemes készülni arra, hogy a versenyzők nem elhanyagolható hányada agresszív idióta, illetve a csapatrádión jellemzően túl későn szólnak, ha valamiért a boxutca felé kell vennünk az irányt.

Az autók boxutcás viselkedésén sokat lehetne még javítani (nevetségesen elnagyolt a mozgásuk), de ezen, valamint a karriermód sztorimóddá alakításán (esetleg a Formula-E autók behozatalán) kívül nincs más kívánságom, határozottan elégedett vagyok az idei Forma-1 játékkal, évek óta nem tudtak így beszippantani a sorozat részei. Nagy reményekkel várjuk a 2020-as felvonást, és reméljük, a generációváltás (várhatóan az F1 2021 lesz a első, amely már az új Xboxra és PlayStationre is megjelenik) nem hoz majd visszalépést, ahogy a 2015-ös rész esetében tette.

F1 2019
Na még egy kört!
Ami tetszett
  • Fantasztikus versenyzési élmény
  • Örülünk az F2 hozzáadásának
Ami nem tetszett
  • A karriermód lehetne még jobb
  • Rövid az F2-es felvezetés
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)