Közületek csak kevesen gondolnák, hogy mekkora mennyiségű szervezés, egyeztetés, hajtépés és megevett Xanax áll egy olyan közös rendezvény lebonyolítása mögött, mint amilyenen tegnap volt szerencséje részt venni a GSO közösségének (már aki vette a fáradságot és jelentkezett persze). Ám hála az égnek tegnap este már mindannyian nyugodtan hencseregtünk ágyainkban, hiszen Veletek közösen egy igen jól sikerült Gamer filmvetítésen lazíthattunk.
A hét közepén jött a parancs: minden GS arcnak este hétkor tornasorban sorakozó az Arena Cinema City aulájában, ahol közösen fogadjuk a több százas tömegekben érkező olvasókat, illetve akiket még magukkal hoznak. Ezt követően legkésőbb nyolckor teljes menetfelszerelésben (kóla, popcorn, tortilla) vonulás a 7-es moziterembe, Gamer filmvetítésre.
Így is volt. A biztonság kedvéért mi valamivel hét előtt már hadműveletileg sikeresen bevettünk egy üresen hagyott aulai kanapét, és programfüzetek bősz tanulmányozásával az elkövetkezendő hetek kulturális hadijáratán kezdtünk dolgozni. Az újságírásnak sajnos megvan az a hátránya, hogy az olvasók általában tudják, kiket kell keresni a stábból, ám ugyanez fordítva már nem állja meg a helyét. Persze a díványon ülve azért halványan ott motoszkált, hogy ennek a tömegnek a jó része szabadideje egy részében biztosan a GSO-n betyárkodik, de mindenkihez odamenni és kérdezősködni túl nagy vállalkozásnak tűnt. Helyette ők találtak meg minket. Elsőként egy fiatalember, barátságos mosollyal az arcán lépett elénk. Be se kellett mutatkoznunk, helyette ő maga árulta el, hogy matthew95-höz volt szerencsénk személyesen. Egy rövid szóváltás után hamar egyetértettünk abban, hogy mindjárt este hét, és rajtunk kívül más GS arcot még egyikünk sem látott.
Ekkor már a hatalmas, főként álldogáló tömeg komoly fenyegetést jelentett nehezen megszerzett ülőhelyünkre, így az első bajtársak megérkezéséig el sem hagytuk bázisunkat.
Igaz, erre sem kellett sokat várni. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a szervezetlen tömeg pillanatok alatt hosszú sorokba rendeződött, aminek a végén mindenki Juditja, Matteóval az oldalán épp kezdi a regisztrációt és a jegyek kiosztását. A két fronton vívott beiratkozásnak köszönhetően a hosszú sor úgy tűnt el, mint ahogyan összeállt, így egyesek egyből a büfé majd a moziterem vették az irányt, míg mások a GS Team ekkor tájt érkező maradék tagjait rohanták le.
Végül beköszöntött a nyolc óra, így lassan mindenki átszivárgott a 7-es terembe, amit szépen meg is töltöttünk. Ám még mielőtt elkezdődött volna a vérfürdő és a kebelkiállítás (a filmre gondolok), a jó öreg Duncan mikrofont ragadott és intézett néhány bátorító szót a megjelentekhez. Sajnos egy szomorú kötelezettségnek is eleget kellett tennie, mivel drága jó főszerkesztőnk, I. mazur megha... megha... megha... meghatározatlan időre Londonba utazott játszani. Ne is kérdezzétek, hogy mivel (mármint játszani), mert senki orrára nem kötötte azt. Bár van egy sejtésem, hogy nem a Táltos Paripám 3 miatt vette nyakába a világot.
Nem kenyerem lespoilerezni a Gamer filmet. Aki nem volt ott, majd megnézi ha mindenütt vetítik. Aki ott volt, az tudja mit látott. Összeesküvés, világhatalom, rabszolgaság, újkeletű MMO, akció, vér, mellek... Talán a film legnagyobb tanulságával nem lövöm le a poént: mindig figyelj a pingre! Szerintem nem volt egy rossz film a Gamer. Főleg nekünk, akik nem csak értettük, hanem megértettük.
Végül az elmaradhatatlan, ám mindig fájdalmas búcsú Tőletek és egymástól; az ott megjelent régi és még régebbi GameStar tagoktól, majd a nagy hajó hazafelé. Mi csak megköszönni tudjuk nektek ezt az estét, hogy rengetegen eljöttetek és ismét volt kivel ünnepelni. Újabb tíz év múlva ugyanitt? Aki valahogy lemaradt, az se búsuljon! Hamarosan itt a Budapest Game Show, ahol ismét fantasztikus programokkal várunk benneteket a Papp László Sportarénában. Sziasztok!
További képek a közös mozizásról a galériában.
