Az EA Sports ernyő alatt sokféle sport játékadaptációja megfér, az viszont kár lenne vitatni, hogy egyes szériáknak több, másoknap pedig jóval kevesebb figyelmet szánnak az illetékesek. Fájdalmasan hosszú ideje ül a kispadon az NHL sorozat, aminek sem a fejlesztés terén, sem pedig a promócióban nem adnak sokat a mannából. A hűséges rajongók persze így is megveszik az aktuális részeket, de rajtuk kívül nem nagyon mutatkozott igény arra, hogy bevonjanak esetleg friss játékosokat is.
Az NHL 23 esetében azonban végre-valahára elmondható, hogy szintet tudott lépni a játék, és érdemessé vált arra, hogy azok is vessenek rá egy kósza pillantást, akik már hosszú ideje elengedték a sorozatk ezét, vagy sosem éreztek késztetést arra, hogy megragadják azt.
Csinos korisok
A fejlődés elsősorban technikai téren érhető tetten. Ezerszer szebb a játék, mint a tavalyi epizód, most először tényleg úgy fest az NHL, mint egy next-gen játék, Xbox Series X-en és PlayStation 5-ön egészen gyönyörű a jég, rendesen ki vannak dolgozva a játékosok, a mezek, helyén vannak az animációk és a hangok is. Kidomborodnak a dinamikában is a változások, egy-egy keményebb támadás vagy idegtépő védekezés esetén, ehhez szükség volt apró, de fontos változtatásokra az irányításban - ami persze ezen felül érintetlen maradt.
A közönség él, reagál a meccs eseményeire, a lelátókon temérdek apró részlet teszi életszerűvé a hangulatot. Ezek önmagukban mind-mind apróságok csupán, együtt viszont kulcsfontosságú szerepük lehet abban, hogy az ember 2022-ben is bele tudjon merülni abba a sportjátékba, amiben régen csak pár pixel kergette egymást. Nagyon lassan sikerült csak a kori audiovizuális igényeihez felérni az NHL franchise-nak, de most mi tényleg csak örüljünk annak, hogy ezen a téren beért a várakozás.
De mivel is játsszak?
Játékmódok terén vannak bizony szomorúbb hírek, a Be a Pro módhoz például konkrétan semennyire sem nyúltak hozzá, ha valaki kifejezetten ezt szereti a szériában, akkor semmiféle újdonságra sem számíthat. A kisebb módok (mint például az NHL Threes) is érintetlen. A fókusz ezúttal teljesen a franchise módra került, ahol sokkal nagyobb szabadságot kapunk, mint korábban bármikor, keresztül-kasul átszabhatjuk az itteni alapvetéseket, ez erre fogékonyak biztosan élvezik majd az itt történő szöszölést.
Női csapatokból is van egy csomó, a csajok felbukkannak a kártyagyűjtögetős HUT módban is, és érdemes rájuk figyelni, mert elég nagy segítségére lehetnek a csapatnak, nagyon erős női játékosok kártyái közül válogathatunk. Elsőre furán hangzik, hogy együtt, egy csapatban hokiznak a fiúk és a lányok, de ezen hamar túl lehet lendülni, főleg, ha bevágjuk az első nagy gólokat mondjuk Sarah Nurse-t irányítva. A különböző kihívásoknak és fejleszthető kártyáknak hála gyakorlatilag végtelen időt bele lehet pakolni ebbe a módba akár online, akár offline játékban.
Csodálatos lenne, ha egyszer legalább fele annyi törődést kapna egy új NHL rész, mint a FIFA (hamarosan már EA Sports FC) vagy a Madden, de erről kár is álmodni. Örüljünk inkább annak, hogy idén végre tényleg úgy néz ki a játék, mint egy ebben a generációban megjelent cím, finomhangolták picit az irányítást, és nem az süt az egész NHL 23-ról, hogy csak túl akar lenni az EA Sports a kiadásán, úgysem érdekel a játék senkit, csak azt a pár unatkozó fanatikust, aki nyaranta az EA Playen nem akar sorba állni az új FIFA és Madden miatt, és hajlandó két kirakott fémhordón nyomogatni inkább az NHL-t - nem viccelek, Kaci tényleg így számolt be a Los Angeles-i viszonyokról pár évvel ezelőtt.
