Scythe: Digital Edition teszt - ha a barátaid nem érnek rá

|

Vajon a népszerű társasjáték digitális változata tud olyan élvezetes lenni, mint az eredeti? Tesztünkből kiderül.

Nem könnyű dolog rendszeresen összerántani a baráti társaságot, hogy leüljünk társasjátékozni. Tudom, mert olyan dobozok ülnek a polcomon, amelyeket az elmúlt egy évben legfeljebb két alkalommal vettünk elő. A Tabletopia virtuális megoldásai után egyre több játékból készül teljes értékű digitális változat, de az az igazság, hogy ezek soha nem fognak tudni versenyezni a valódi élménnyel. Persze nem is ez a cél.

Hirdetés

Ez még mindig egy társasjáték…

Ebben a cikkben nem feltétlenül magával a Scythe-tal, inkább a digitális kiadás sajátosságaival foglalkoznék. Aki aktívan mozog társasjátékos körökben, annak bizonyára nem kell bemutatni az alapot, hiszen nincs olyan beszélgetés, amelynek során ne említené meg valaki mint a világ legjobb játékát. A nagyon sokrétű játékmenet nem fogja váratlanul érni a PC-s közösséget, hiszen gyakorlatilag egy 4X stratégiát kapunk, amelyben a terület felfedezése, a terjeszkedés, a zónák kizsákmányolása és az ellenséges frakciók opcionális megsemmisítése lesz a célunk. Persze rengeteg különböző győzelmi feltétel van, így akár a harc nélkül is kikerülhetünk győztesen egy-egy körből.

A fejlesztők egyetlen célja az volt, hogy a lehető legpontosabban ültessék át a játékot virtuális környezetbe, mindenféle sallangok nélkül. Nincsenek harci animációk és különböző terepviszonyok, csak a sík tábla és az azon álló figurák, épületek és nyersanyagok. Ennek köszönhetően az állás mindig jól átlátható, bár bevallom, kellett egy kis idő, mire megszoktam a kezelőfelületet. Ami a papíralapú karakterlapokon jól működik, az a letisztult hotbarokhoz szokott szememet egy kicsit bántotta az első néhány órában, de aztán megtanulja az ember, hogy mi hol található, és egész könnyen lehet navigálni.

… társaság nélkül

Sajnos hatalmas játékosbázis még nincs, így ne számíts arra, hogy folyamatosan valódi ellenfelek ellen játszol majd, de ez nem is probléma. A mesterséges intelligencia kifejezetten jól teszi a dolgát, és még ha nem is a legváltozatosabb stratégiákkal áll elő, kemény ellenfélnek számít. Azt sem bántam, hogy játékostársaim nem a saját körükben kezdtek el olvasgatni és a következő lépésen gondolkozni, így sokkal gyorsabban le lehet pörgetni egész meneteket. Persze ha valaki valódi többjátékos élményre vágyik, arra is van lehetőség, sőt a Play&Go játékmódnak köszönhetően nemcsak egyben tolhatunk le meccseket, hanem elég, ha néhány óránként visszanézünk, és cselekszünk. Nem a legdinamikusabb játékélmény, de ha valaki csak így tudja csillapítani azt a viszkető érzést, amit a Scythe hiánya okoz, hát lelke rajta.

A Scythe: Digital Edition nem képes tökéletesen helyettesíteni a táblás változatot, de nem is ez a célja. Egy asztal körül ülni a haverokkal, leverni a másik figuráját a tábláról, ráborítani a mogyorót a kártyákra még mindig szerves részei a társasjátékozásnak, ezek nélkül valahogy nem olyan az egész élmény. Ha viszont valaki fejlődni szeretne az egyébként nem egyszerű Scythe-ban, új stratégiákat begyakorolni, mechanikákat kiismerni, vagy csak le akar pörgetni egy meccset öt óra helyett kettő alatt, akkor annak érdemes lehet kipróbálni a digitális kiadást, hiszen a játékmenetet tökéletesen szimulálja a társasjátékozás időhúzó, negatív oldala nélkül.

Scythe: Digital Edition

Társasjáték, de közben mégsem.
PRO
  • Tökéletesen lemásolt játékmenet
  • Nincsenek fölösleges sallangok
  • Kemény botok
Kontra
  • Nagyon kevesen játsszák
  • Szokni kell a kezelőfelületet
  • Lehetne olcsóbb
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)