Hirdetés

West of Dead teszt - volt egyszer egy igencsak komor vadnyugat

|

A West of Dead egy egészen különleges vadnyugati játék, ami egyben roguelike is, és az egyveleg kiválóan működik.

Hirdetés

Legyen szó játékról vagy filmről, a vadnyugati kalandok főhősei általában olyan figurák, akik mesterien bánnak a lőfegyverekkel, és gyakran rosszfiúkat üldöző fejvadászként vagy épp bankokat és gőzmozdonyokat fosztogató banditaként tevékenykednek. A West of Dead minden kétséget kizáróan magán viseli a témára jellemző stílusjegyeket, ám az alapvető kliséket elhajítva egészen komor kalandot tár elénk, főszerepben egy meglehetősen különös fickóval.

Túlvilági cowboy

A játékot elindítva hamar megismerjük főhősünket, William Masont, aki halála után sem igazán lel békére, ugyanis nem túl barátságos ábrázatú pisztolyhősként visszatérve kénytelen fejest ugrani Purgatory sötét és kifejezetten veszélyes világába. Karakterünk nagyjából úgy néz ki, mint egy poncsóba bújtatott Szellemlovas, és nem mellesleg Ron Perlman hangján szólal meg, szóval garantáltan menő arcról van szó. Őt irányítva fogunk végigszaladni a pályákon, miközben fegyvereinkkel szitává lőjük az utunkba kerülő rosszarcúakat, és próbálunk eljutni a kijárathoz.

A West of Dead roguelike alapokon nyugszik, amelyek kellően izgalmassá és változatossá teszik a meneteket. A szinteken császkálva véletlenszerűen találhatunk új, erősebb stukkereket, illetve lehetőségünk nyílik Mason tulajdonságainak fejlesztésére is. Ellenségeink legyőzése után kétféle nyersanyagot, vasat és "bűnt" vághatunk zsebre. Előbbiből cuccokat vásárolhatunk, ha összefutunk valahol a kereskedővel, míg utóbbiból a pályák közötti szusszanások során oldhatunk fel mindenféle jóságot. Nagyon fontos, hogy folyamatosan fejlesszük hősünket, mivel az egyre erősödő ellenfelek pillanatok alatt szétkaphatnak minket, ha túl gyengék vagyunk.

A fejlesztők egy pofonegyszerűen működő, ebből kifolyólag könnyen elsajátítható harcrendszerrel áldották meg a játékot. Az összecsapások valós időben zajlanak, és pillanatok alatt tüzet nyithatunk mindkét fegyverünkkel, feltéve persze, ha van töltény a tárakban. Az újratöltés ugyan automatikusan zajlik, de néhány stukker esetében időigényes folyamat, szóval ezzel is kalkulálnunk kell a csata hevében. Mason egyébként eléggé fürge, így egy megfelelően időzített vetődéssel simán ki tud térni a lövedékek elől, bizonyos objektumok közelében pedig automatikusan fedezékbe vonul. Ezeknek az apróságoknak köszönhetően a küzdelmek nem annyiból állnak, hogy futunk és lövünk, hanem taktikázhatunk, és a lőfegyverek használata mellett egyéb tárgyakat is segítségül hívhatunk. Összességében tehát a roguelike mechanikák teszik a dolgukat, és a harcok gyakran tartogatnak annyi kihívást, hogy ne legyen gyerekjáték átrohanni a pályákon. Főleg a későbbi szintek ellenfelei köphetnek bele a levesünkbe, hiszen néha elég egyetlen rossz lépés ahhoz, hogy elbukjuk az adott menetet. Nyilván bosszantó, amikor egy apróság miatt félbeszakad egy addig szuperül alakuló kaland, de ez a műfaj sajátossága, akár tetszik, akár nem, így ezt értelemszerűen nem róhatjuk fel a fejlesztőknek.

Valaki gyújtson már egy lámpást!

Térjünk is rá arra, miért érdemes adni egy esélyt a West of Deadnek, annak ellenére, hogy rengeteg hasonszőrű alkotással találkozhatunk manapság. Egyértelműen kiemeli a tömegből a játékot a stílusos látványvilága, amihez hangulatos fényeffektek társulnak. Alapvetően igencsak sötét helyszíneken bóklászunk majd, szóval jól jönnek az itt-ott fellelhető lámpások, amiket meggyújtva némi fényt hozhatunk a félhomályban úszó termekbe, és közben még ellenfeleinket is megbéníthatjuk rövid időre. A vadnyugati hangulatot pedig a háttérben felcsendülő zenék teszik teljessé, szóval a körítésért tényleg jár a virtuális pacsi a fejlesztőknek.

Sajnos ez a játék sem mentes a hibáktól, de a jó hír az, hogy nincsenek olyan negatívumok, amelyek komolyabban beárnyékolnák az amúgy szórakoztató játékmenetet. Az olykor megzavarodó mesterséges intelligencia eredményezhet furcsa szituációkat, hiszen előfordult például az, hogy egy-egy ellenség egyáltalán nem bántott, vagy éppen ide-oda ugrált egy fedezék két oldala között. Nyilván nem szép dolog kihasználni ezeket a problémákat, ám ha éppen nem áll jól a szénánk, akkor akár még örülhetünk is egy ilyen hiányosságnak. A West of Dead egy korrekt kaland, amibe érdemes belekóstolnia az összes roguelike-rajongónak, na meg persze azoknak is, akik kedvelik a sötétebb hangulatú westerneket.

Ügyfélszolgálati változás!
West of Dead
Remek hangulatával és roguelike játékmenetével a West of Dead kiváló példa arra, hogy némi kreativitással egészen egyedi vadnyugati játékot is lehet készíteni.
Ami tetszett
  • hangulatos látványvilág és zenék
  • Ron Perlman hangja
Ami nem tetszett
  • néha megzavarodik az MI
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)