Hirdetés

Út a Konamitól a Sony karjaiba (3. rész) - Hideo Kojima és a kétezres évek

|

Új cikksorozatunk aktuális részében tovább ismerkedünk Hideo Kojima pályafutásával és próbálunk magyarázatot adni az őt körülvevő kultuszra.

Hirdetés

A cikksorozat korábbi részei: 

Út a Konamitól a Sony karjaiba (1.rész) - Hideo Kojima és a nyolcvanas évek
Út a Konamitól a Sony karjaiba (2.rész) - Hideo Kojima és a kilencvenes évek

Az ezredforduló előtti három-négy esztendő a japán játékfejlesztés egyik legdiadalmasabb időszaka volt - PlayStationre is kis túlzással havonta érkeztek olyan játékok, amelyekből máig tartó sorozatok nőtték ki magukat. A Resident Evil és a Gran Turismo, a Tekkenek és az Ace Combatok, a Square szinte teljes felhozatala mind-mind feledhetetlen élményeket kínált, és elképesztő sikereket értek el. Ennek az időszaknak az egyik legfényesebben ragyogó csillaga volt az első Metal Gear Solid is, amely 1998 végén látott napvilágot (Európában csak '99-ben). A Hideo Kojima által őrült részletekbe menően kidolgozott játék azonnali és átütő sikert aratott, annak ellenére is, hogy korábban sosem látott játékmenete és komplex története miatt sem a cég, sem a dizájner nem reménykedett még az egymilliós eladás elérésében sem.

Hirdetés
Hirdetés

A Metal Gear Solid végül összesen hatmillió példányban fogyott el, és ennek megfelelően a Konami elkezdte fejni a kibertehenet: Japánban egy Integral alcímmel felruházott új verzió jelent meg, amely az angol szinkronon túl közel 300 új VR-missziót is tartalmazott - az ezeket tartalmazó lemez Európában végül Special Missions névvel jelent meg. Ma már kevesen emlékeznek rá, de az első Metal Gear Solid kijött PC-re is, mégpedig a Microsoft kiadásában - a program e verziója sok remek pillanata ellenére borzalmas programhibáiról maradt emlékezetes azon kevesek számára, akik próbát tettek vele.

Folytassa, mester!

E verziókkal azonban Kojimának nem sok dolga akadt: a váratlan gigantikus siker hatására ugyanis a dizájner felülbírálta korábbi terveit, és egy közvetlen folytatás elkészítése mellett döntött. E program, a Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty különleges alkotás lett - játékmenete szinte tökéletes továbbgondolása az előd receptjének, másrészt viszont egy megosztó narratívájú mű, amelynek zsenialitását sokan csak ma, közel két évtizeddel később ismerik fel.

Hirdetés

Miközben mindenki a 2001-es E3-on bemutatott lenyűgöző trailert nézte, illetve a demó alapján a lelkendező előzeteseket írta, senki sem tudta, hogy minden idők legnagyobb játékipari átverésének vagyunk tanúi. A játék megjelenése előttről származó összes videó és kép a játék első fejezetéből származott ugyanis, ahol továbbra is Solid Snake kommandózott, ezúttal egy hatalmas tankerhajó fedélzetén. Néhány elképesztő PS2-es technikai erődemonstrációval és egy nagyszerű főellenféllel később, a kudarcba fulladt akciót követően azonban a végleges játék folytatódott - és ekkor már egy teljesen új főszereplőnk volt.

Aki nem volt ott, az valószínűleg nem tudja átérezni, hogy mekkora csavar, milyen hihetetlen pillanat Raiden megjelenése: a fejlesztők a három évet felölelő fejlesztés során mindvégig titokban tudták tartani, miről is fog szólni igazából a játék, és hogy ki lesz annak központi alakja.

Bár a játékmenet nem alakult át gyökeresen, az új környezet, az új lehetőségek, no meg a stílusosságának köszönhetően még ma is tökéletesen befogadható látványvilág miatt könnyű volt lelkesedni a játékért. A kritikusok és a játékosok egy részének azonban nem vette be a gyomra a sztorit - nem akarom most lelőni az utolsó órák elképesztő eseményeit, és ezek mindegyikét sem akarom védeni, de tény, hogy a dezinformáció erejének, az internet manipulációjának hatását játék még nem mutatta be hatékonyabban. És bár 2001-ben - a Facebook, a YouTube és a Twitter előtt - nehéz volt elfogadni, hogy Kojima agyából nem hagymázas technórémálmok ömlenek minden logika nélkül, ma inkább valóra vált jóslatnak tűnik a Metal Gear Solid 2 lezárása.

Hirdetés

Folytassa, még egyszer!

Noha Kojima többször is tett olyan nyilatkozatokat a játék sajtóturnéja során, hogy ezzel a maga részéről lezárta a szériát, hétmillió eladott példány, két kibővített verzió és egy újabb, hajszálnyival igényesebb PC-s port után a Konami vezetősége rávette a dizájnert egy újabb epizód elkészítésére. Bár a játéktervezőnek biztos volt néhány álmatlan éjszakája e döntés miatt, a 2004-ben megjelent Metal Gear Solid 3: Snake Eater ismeretében azt mondom, mi, játékosok egész biztosan jól jártunk. Cseppet sem véletlen ugyanis, hogy ez a program rendszeresen feltűnik a minden idők legjobb játékait soroló listákon.

Mivel a második rész eseményeinek folytatásához nem volt ötlete, Kojima az ellenkező irányba ment: a Snake Eater 1964-ben, a hidegháború csúcsán játszódik, ami a környezeten át az arzenálunkig mindenre kiterjed. A szovjet vadonban játszódó kaland sokkal kevésbé modern: a frontvonalak mögött hősünk csak magára támaszkodhat, akár sérülése meggyógyításáról, akár a táplálkozás megoldásáról van szó. A terepruha menedzselése, a remek közelharci rendszer és az azóta sem sokszor felülmúlt főellenfelek méltán tették legendássá a játékot - a The End becenevű mesterlövész ellen vívott küzdelem és annak millió lehetősége számomra azóta is a videojátékok egyik csúcspontját jelenti.

Hirdetés

Kojima a játék diadalmas megjelenését követően hivatalosan is bejelentette, hogy a jövőben nem vesz részt közvetlenül a sorozat alakításában - az immár PlayStation 3-ra tervezett Metal Gear Solid 4 fejlesztését is egy ifjú titánra, Murata Sujóra bízta. Persze ma már tudjuk: Kojima végül társrendezőként, íróként és dizájnerként is részt vett a játék elkészültében. Hogy miért a váltás?

A halálos fenyegetések miatt. Mind Kojima, mind az akkor már Kojima Productions néven futó saját stúdiója annyi gyilkossági és robbantási fenyegetést kapott a sorozat másra bízása miatt, hogy egyszerűen nem láttak más kiutat.

Hirdetés

Sose hagyja abba!

A Guns of the Patriots alcímet viselő rész sok késést követően 2008-ban jelent meg. És ha azt mondtam, hogy a PS1-korszak a japán játékfejlesztés egyik diadalmenete, hát azt is be kell ismerni, hogy a PS3-éra a japán stúdiók leggyászosabb hardvergenerációja volt - minden, az első bekezdésben felhozott széria gyászosan teljesített ezekben az években. A Metal Gear Solid 4 sem sikerült tökéletesen, és a mai napig nem tudni, hogy mi siklott félre. A végül napvilágot látott játék ugyan gyönyörű volt, és érzelmes lezárást adott a játéksorozatnak, nem lehetett nem észrevenni, hogy mekkora lyukak tátonganak a játékban. Feltehetően ez az időszak volt az első törés a Konami és Kojima kapcsolatában - a technikai nehézségekkel teli fejlesztésnek vélhetően az azonnali bevételekre éhes cégvezetés vetett véget, és muszáj volt kiadni a játékot, akkor is, ha harmadik fejezetéből mindössze két jelenet volt csak készen. Ha a játék kap még egy (pár) évet, egész biztosan más lenne ma a megítélése.

A kétezres éveket Hideo Kojima tehát néhány produceri mellékmunka mellett kizárólag a Metal Gear Solid sorozattal töltötte - nem véletlen, hogy a negyedik rész megjelenését követően is megkaptuk: a széria lezárult, és Kojima stúdiója a jövőben valami egészen mással fog foglalkozni.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)