"Riders on the Storm" - annyira nehéz nem énekelve mondani, ugye? Volt egyszer egy generáció, akinek egy Need for Speed és Snoop Dogg kellett ahhoz, hogy megtanulja a The Doors nevét.
Ez volt az a generáció, amelyik még nem utált automatikusan mindent, amihez köze volt az Electronic Arts-nak, hanem örült, hogy lyuk van sejhaján és egyáltalán játszhat videojátékokkal.
A Need for Speed Underground 2 volt az első és egyetlen versenyjáték, amibe egészségtelen mennyiségű órát sikerült belepakolnom, de azt sem feltétlenül versenyzéssel, hanem a kocsim szépítgetésével töltöttem. Imádtam, hogy kiélhettem a kreativitásomat és indokolatlanul bugyikék autókkal szánthattam a betont. A testreszabásnál szinte teljesen szabad kezet kaptál, emlékszem volt egy olyan Pimp My Ride epizód is, amiben Xzibit az egyik srác kocsiját a játékbeli autója alapján turbózta fel. Itt is van.
Az Underground 2-ben valahogy minden összejött, a látványtól a nevetségesen szórakoztató fizikán keresztül egészen a zenékig, de azt hiszem, hogy a legjobban a szabadságot élveztem. Persze azóta sem tudom úgy meghallgatni a Riders on the Stormot, hogy ne ez jusson róla eszembe.
A Need for Speed sorozat jelenleg jól megérdemelt kényszerpihenőjét élvezi, de hamarosan visszatér és remélhetőleg újra képes lesz felnőni azokhoz az epizódokhoz, amik miatt sok millió játékos szeretett bele a sorozatba.
Ti szerettétek az Underground 2-t?
A Hőskori leletek annak az időnek állít emléket, amikor még egy kicsit egyszerűbb volt játékosnak lenni - vagyis inkább máshogy volt bonyolult. Ha egyikünknek eszébe jut valami egy régi kedvenc játékával kapcsolatban, belefutunk egy régi trailerbe vagy zenébe, ami valamelyik klasszikusra emlékeztet minket vagy csak megosztanánk veletek valamit a játékosmúltunkból, akkor azt mind ebben az új rovatban fogjuk megtenni.
