Hirdetés

Az új Assassin's Creed játékoknak már tényleg semmi közük a sorozathoz?

|

Az Assassin's Creed Valhalla bejelentését követően ismét felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a Ubisoft már csak beleerőlteti az új részeket a szériába, hiszen már nem is az aszaszinok és templomosok örök ellentétével foglalkozunk. Nos, ez hatalmas tévedés.

Hirdetés

Végre kiderült, hogy az ókori Egyiptom, és a hellén korszak után a vikingek vannak soron, vagyis a 9. század második felébe repít bennünket vissza a Ubisoft, az Assassin's Creed Valhalla pedig Norvégia, majd a játék túlnyomó részében az angolszász területek bemutatására koncentrál. A 2017-es Assassin's Creed Origins megjelenése óta két folyamatosan visszatérő váddal kell szembenéznie a megújult sorozatnak: a régi veteránok egy részének nem tetszik az átalakított játékmenet és harcrendszer, másoknak pedig a túlzottan nagy időbeli visszaugrás böki a csőrét, konkrétan az, hogy a Hassan-i Sabbāh által alapított levantei aszaszin testvériség működését megelőző időszakot tárják fel a játékok, elvégre ekkor még "nem voltak aszaszinok és templomosok sem". Nos, korábban valóban más néven illették mindkét csoportot, de a valóság az, hogy időszámításunk előtt 75 ezer évvel jött létre a két szemben álló fél, mivel hiába nevezik Assassin's Creednek a szériát, ez a történet messze nem csak az aszaszinokról (és a templomosokról) szól. Ássunk tehát mélyre az AC lore-ban, és járjunk után, "miről is szól valójában" az Assassin's Creed sorozat. 

Hirdetés

Ádámnál és Évánál kezdődött minden

Említettem, hogy egyeseknek az nem tetszik, hogy változott a játékmenet, átalakult a harcrendszer, és megjelent a masszívan szerepjátékos irány. Ez személyes ízlés kérdése, szóval ezen a vonalon kár is lenne vitába szállni bárkivel, hiszen vannak, akik az eredeti mechanizmusokat szerették (bár sokan épp azért panaszkodtak, mert szerintük elfáradt a széria, megújulásra volt szükség, és pont ezért is született meg az Origins), mások pedig az új keretrendszert imádják. Azon viszont szerintem bőven megéri elmélkedni kicsit, hogy valóban csak "beleerőlteti" a sorozatba az új címeket a Ubisoft, vagy ezek az epizódok is szerves részét képezik a nagy egésznek, magának a lore-nak, és egyúttal képesek építeni is azt. Szerintem bizony pontosan ez utóbbi a helyzet. 

Az Assassin's Creed játékok világában az emberiség egy mesterségesen kreált faj. Az isu nevezetű nép már jóval előttünk itt élt a Földön, és ők maguk teremtették meg az embereket nemes egyszerűséggel azért, hogy szolgákhoz jussanak - erre valamikor az isu időszámítás szerint 1923 és 2296 között került sor, ami átváltva az időszámításunk előtt 75 383 és 75 010 közötti időszakra tehető. Az emberek istenként tisztelték az isukat, és többségük beletörődött abba a sorsba, hogy szolgák és katonák lehetnek csupán, akik lesik teremtőik minden kívánságát.

Két isu-ember hibrid, Ádám és Éva azonban másképp gondolkozott; egy Éden Almájával (Apple of Eden) a birtokukban megszöktek Édenből, és az emberiség lázadásának vezetőivé váltak, egyúttal ők lettek az első proto-aszaszinok.

Tudjátok az Éden Almái azok a hatalmas erőknek parancsoló varázstárgyak, amik gyakran visszatérnek a játékokban, a templomosok és az aszaszinok is ezeket hajkurásszák. Ugyanekkor, vagyis nagyjából időszámításunk előtt 75 000 környékén fiuk, Káin megölte testvérét Ábelt azért, hogy megszerezze az Éden Almáját. Káin vált ezt követően annak a csoportnak a vezetőjévé, amelyeket később templomosokként ismerünk, a vörös templomos kereszt is az ő szimbóluma - ekkor még Káin gyermekei volt a kompánia neve, de a játékokból tudjuk, hogy később belőlük lett az Ősök rendje, a Kozmosz kultusza, majd a sokszor emlegetett templomosok, végül pedig az Abstergo nevezetű óriásvállalat. 

Ugorjunk gyorsan vissza a régmúltba: Ádám és Éva hadat üzent az isuknak, az ebből kibontakozott hatalmas háború végeztével viszont nem lehetett győztest hirdetni, hiszen időközben bekövetkezett a Nagy Katasztrófa, mely során megfordult a Föld mágneses mezejének polaritása, így a bolygó ki volt téve a Nap halálos sugárzásának. Még hetekkel a katasztrófa után is lángokban állt az egész planéta, folyamatosak voltak az óriási földrengések. Az isu faj teljes egésze kipusztult ekkor, az emberek között viszont akadtak túlélők, akiknek nulláról kellett ismét felépíteniük egy új civilizációt, és benépesíteniük a bolygót. Érdekesség egyébként, hogy az Assassin's Creed játékok első jelenkori szálának főhőse, Desmond Miles is Ádám egyik leszármazottja volt. 

Az Éden Almái fontos szerepet töltöttek be az emberi történelem számos korszakában, többek között olyan uralkodók is ezeknek varázstárgyaknak a birtokában vezették nemzetüket, mint I. Erzsébet, Bonaparte Napóleon, vagy épp Adolf Hitler.

Min megy a perpatvar már 75 ezer éve?

Jóval több húzódik meg tehát az egész Assassin's Creed széria hátterében, mint konkrétan az aszaszinok és a templomosok szembenállása. Az Origins és az Odyssey pedig különösen sokat tett azért, hogy jobban megismerhetjük a múltat, és többet tudjunk meg az isukról, mint eddig valaha - az utóbbi játék The Fate of Atlantis DLC-jében még konkrétan találkozhattunk is több isuval.

De mi is a nagy szembenállás oka, miben gondolkodnak másképp az aszaszinok és templomosok, illetve mindkét csoport elődei? Nos, az aszaszin rend szerint előbb vagy utóbbi az emberiség képes lesz létrehozni egy utópiát akkor, ha szépen lassan elsajátítja a tolerancia és a kölcsönös megértés eszméit. Ezzel szemben a templomosok úgy gondolják, hogy az emberiség kódoltan hajlamos arra, hogy bűnbe essen, korrupttá váljon, éppen ezért elméletük szerint csak és kizárólag akkor van lehetőség egy békés világ megteremtésére, ha az embereket valaki (nyilván ők) az uralma alá hajtja, és bárányként terelgeti őket. Valljuk azért be, nem is hangzik ez igazából akkora baromságnak, teljesen őszintén könnyebb elképzelni egy irányított, de békés világot, mint egy tolerancián alapuló utópiát, bármennyire is szomorú ez a következtetés. 

Királyok gyilkosai

Az Ádám és Éva által alapított proto-aszaszin rend arra esküdött fel, hogy történjék bármi, megvédik az emberiség szabadságát. Leszármazottaik így érthető módon kerültek szembe folyamatosan az adott történelmi korszak legnagyobb uralkodóival. I.e. 465-ben a később Dariusként ismert proto-aszaszin, Artabanus ezért ölte meg a perzsa Xerxest (ez volt az első olyan gyilkosság, amit dokumentáltan az ikonikus rejtett pengével követtek el). A peloponnészoszi háborút sem kerülték el az aszaszinok és templomosok elődeinek összecsapásai (jól tudjuk ezt az Assassin's Creed Odyssey-ből), később pedig például Nagy Sándorral is egy proto-aszaszin, név szerint Iltani végzett méreggel. 

Iltani mellett egyébként már az Assassin's Creed 2-ben tudomást szerezhettünk sok, az ősi időkben ténykedő aszaszinról, elvégre a Domenico Auditore által épített Sanctuaryben ott sorakozott a mongol Qulan Gal, a perzsa Darius, a kínai Wei Yu, valamint Altaïr Ibn-La'Ahad, Amunet (Aya), Iltani és a római Leonius szobra is.

I.e. 210-ben Qin Shi Huang kínai császárral is egy aszaszin lándzsája végzett, i.e. 47 körül pedig már Bayek és Aya története, vagyis az Assassin's Creed cselekménye zajlott. Ők alapították meg ugyebár a Hidden Ones proto-aszaszin csoportot, ami minden korábbinál szervezettebb egységet biztosított magának a rendnek. Aya volt az első, aki megmártotta pengéjét Julius Caesarban, majd később Kleopátrának is ő adta át a méreggel teli fiolát. Az ókor nagy uralkodói közül tehát nem kevesen vesztek oda aszaszinok keze által.

Az aszaszinok és templomosok (egyszerűbb folyamatosan ezen a két néven illetni őket) soha véget nem érő háborúja nyilván a középkor folyamán is változatlan intenzitással dübörgött. Az Assassin's Creed: Last Descendants regényekből már tudtuk, hogy mindebből a vikingek sem maradtak ki, most pedig az új játék, vagyis az Assassin's Creed Valhalla kifejezetten az Anglia földjére betörő és ott letelepedő viking csapatok, valamint Alfréd wessexi király köré építi fel a narratívát. 

A végső megfejtés tényleg csak annyi, hogy próbáljunk meg nagyobb léptékben gondolkodni. Több mint 75 ezer évnyi kaland vár elmesélésre ebben a világban, ezért felesleges meglepődni azon, hogy az Assassin's Creed játékok nem csak az utóbbi ezer évre koncentrálnak. Miközben pedig folyamatosan egyre többet tudunk meg a régi korokról és egyúttal az isu nép történetéről is, újra kezd kibontakozni egy érdekes jelenkori szál. Új főhősnőnk, Layla Hassan sztoriját viszi tovább a Valhalla is, tehát az Origins-Odyssey-Valhalla hármas egyfajta trilógiaként is értelmezhető. A fejlesztők egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy ha csak fele annyira sikeres is lesz a Valhalla, mint az Odyssey volt, akkor nem akarnak itt megállni, bőven van még mesélni valójuk. Ígéretük szerint azonban nem csak az utolsó három rész fog szorosan összekapcsolódni, a 2020 végén érkező új epizód számtalan utalást és kapcsolódási pontot tartalmaz majd a korábbi Assassin's Creed játékok tekintetében is. Ennek pedig azok fognak a legjobban örülni, akik tudják, hogy milyen kierjedt és részletes háttértörténettel büszkélkedhet az egész sorozat.  

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)