Korábbi cikkek a témában:
- Konzolgenerációk 1. rész: 41 éves az első otthoni videojáték
- Konzolgenerációk 2. rész: a Pong, a Sportron és a többiek
- Konzolgenerációk 3. rész: az Atari színrelép
- Konzolgenerációk 4. rész: a Nintendo és a Sega versengése
- Konzolgenerációk 5. rész: beköszönt a 16 bites korszak
- Konzolgenerációk 6. rész: a Sony és a 3D esete
- Konzolgenerációk 7. rész: a Microsoft is ringbe száll
A játékkonzolok hetedik generációjának korszakára véglegesen kialakult a piacot uraló Nintendo–Sony–Microsoft trió. A gépekre jellemző a magas felbontású grafika (Full SD / HD / Full HD), a következő generációs optikai adattárolás (BluRay / HD-DVD), illetve a játékok mozdulatokkal – kontrollerrel vagy teljes testtel – való irányítása. Mindezek mellett jelen van még egy dolog, köszönhetően a szerintem némiképp álságos RoHS törekvésnek: a 3 LED / sárga LED probléma.
Microsoft Xbox 360
A gép fejlesztése a Classic Xbox szerény szereplése miatt már 2003-ban kezdődött. A Microsoft véresen komolyan vette a dolgot, februárban óriási szoftverfejlesztői konferenciát tartott, ahol az új gép támogatására toborzott cégeket. Ugyanebben a hónapban a Sega of America korábbi vezetőjét, Peter Moore-t is a céghez csábították. Augusztusban megkötötték a szerződést az ATI-val a grafikus chipek szállítására. A három magos PowerPC alapú processzor fejlesztése az IBM-nél folyt – szimultán a PS3 Cell processzorával.
Természetesen két külön gárda dolgozott a projekteken, a fejlesztők pedig szigorú titoktartás mellett rejtegették egymás elől a munkájukat.
A gép 2005 novemberében került az amerikai, decemberben pedig az európai és japán boltok polcaira. Első nekifutásra kétféle konfigurációt kínáltak: a Premium változat vezeték nélküli kontrollerrel, headsettel, 20 GB-os merevlemezzel és média-távirányítóval, a Core csomag vezetékes paddal, headset, merevlemez és távirányító nélkül volt kapható. A játékállások mentésére egy 256 MB-os memóriakártyát csomagoltak a géphez. A későbbiekben még számos változat volt kapható, ezek főképp a merevlemez méretében és a hozzáadott egyéb bundle tekintetében különböztek, és persze a gép elektronikáját folyamatosan fejlesztették a felmerülő meghibásodások miatt. Az időközben frissített operációs rendszer lehetővé tette, hogy a játékokat a gép merevlemezére másoljuk, és onnan futtassuk (a játéknak a DVD-olvasóban kellett lennie).
2010 nyarán érkezett a Slim változat. A jelenleg is kapható modell a főbb chipek gyártástechnológiájának javítása miatt kevesebb hőt termel, így a működése is halkabb. Beépített WiFi-vel, 5 db USB aljzattal és S/PDIF digitális hangkimenettel is rendelkezik. Az eredeti „penge” menürendszer sajnos áldozatul esett a Microsoft mindent „metrósító” stratégiájának, így kevésbé látványos, de a mobiltelefonok és Windows 8-as PC-k képernyő elrendezésére hajazó csempés kinézetet kapott. 2010 novemberében jött ki a korábban Project Natal néven futó Kinect, a kontroller nélkül, teljes testtel történő irányítást lehetővé tevő kütyü. A Guinness rekorder kiegészítő kettő hónap alatt 8 millió példányban kelt el.
Playstation 3
A Sony az Xbox 360-nak közel egy év előnyt adva 2006. november 11-én dobta piacra Japánban a Playstation 3-at. Az USA-beli boltok egy héttel később kezdték el árulni a masinát. Itt a legelső napon több incidens is történt a PS3-ra ácsingózókkal kapcsolatosan: volt verekedés, lövöldözés és fegyveres rablás is. Tiszta Amerika. Az európai debütálás 2007 márciusára tolódott, mivel a cégnek akadt némi problémája a Blu-ray meghajtók gyártásával.
A Playstation 3 lelke a zseniális Cell processzor, amit a Toshibával és az IBM-mel közösen fejlesztettek. A chipben a fő operatív processzormag mellett 7 kisebb mag dolgozik, ezekből egy a rendszer számára van fenntartva, így összességében 1+6 mag áll a programok rendelkezésére. A grafikát az Nvidia RSX chipje biztosítja, ami akár Full HD felbontású (és nem minőségű) megjelenítésre is képes. A rendszer és a grafikus vezérlő is 256 MB saját RAM-mal gazdálkodhat. A gépben beépített HDD, WiFi (kivéve a 20 GB modell), Bluetooth, gigabit LAN, multi kártyaolvasó, USB portok és HDMI 1.4 kimenet található. Merevlemez tekintetében 20 GB-tól egészen 320 GB-ig tart a skála.
A Sony a Classic Xbox japán elterjedésének egyik okaként felemlegetett bumszliságot valahogy nem akarta figyelembe venni, hiszen a gép meglepően nehéz, vaskos darab, bár leginkább a robusztusan elegáns jelző illik rá. A kontroller nagy vonalakban megmaradt a régi formánál, csak az L2-R2 gombok lettek valódi analóg mozgásúak. Kezdetben beépített rezgető nélküli Sixaxis padokat csomagoltak a gépek mellé, a DualShock 3 változatok csak 2008 szeptemberében érkeztek. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a PS3 padok mindegyike képes mozgásérzékelésre, de ezt a lehetőséget a fejlesztők nem igazán használták ki.
A Playstation 3 optikai adattárolásra saját fejlesztésű Blu-ray lemezeket használ, melyeknek tároló kapacitása 50 GB. A PS3 játékok mellett természetesen a Blu-ray filmeket is le tudja játszani, illetve a CD/DVD lemezekkel is megbirkózik. A saját lemezformátum használatának köszönhetően a gép másolásvédelmét a mai napig sem sikerült feltörni. 2009 szeptemberében érkezett a ráncfelvarrott Slim modell, ami kisebb és csendesebb volt elődjénél. Egy évvel később a Sony a Nintendo Wii sikerét meglovagolva piacra dobta a Move mozgásérzékelős kontrollert.
A Playstation 3 netes szolgáltatása a Playstation Network, ami a gép megjelenésekor már elérhető volt, a használata pedig alapvetően ingyenes. A cég a korábbi generációt képviselő PS2-t sem nyugdíjazta, hanem szimultán futtatta tovább a két gépet. Mindezek mellett a korai PS3-asok képesek voltak PS2 programok futtatására (a PSX játékok szoftveres emulációval futnak), amit konkrétan egy majdnem teljes PS2 elektronika beépítésével értek el. Ez nemcsak hogy jelentősen megdrágította a gép gyártását, de még bugos is volt. A későbbi költségcsökkentett modellekből ezt a szolgáltatást már kihagyták.
A PS3 legendához tartozik a szuperszámítógép projekt is. Több helyen is folytak kezdeményezések, hogy spéci Linux-disztribúciókkal képessé tegyenek több, egymásba felfűzött PS3 gépet az összedolgozásra. Az így elért számítási teljesítmény a projekthez felhasznált gépek árához képest megdöbbentően magas volt. Sajnos a Sony egy rendszerfrissítéssel letiltotta az idegen operációs rendszer futtatásának lehetőségét, és evvel ki is nyírta az ilyen irányú törekvéseket.
2012-ben újabb méretcsökkentés következett, az eredmény a Super Slim modell. Ez jelenleg is megvásárolható a legtöbb elektronikai áruházban és a kisebb konzolos boltokban.
Nintendo Wii
A Nintendo a Gamecube viszonylagos sikertelensége miatt törhette a fejét azon, hogy a következő generációs gépe milyen legyen – gondolnánk mi. Pedig a cég fejlesztői már 2001 körül elgondolkoztak egy „más” konzolon.
A Wii eléggé vegyes megítélésű masina. Bár ez a gép jelent meg a legkésőbb, a konkurenciához képest igencsak gyenge a hardvere. Egyes becslések szerint csak másfélszer erősebb a Gamecube-nál, és HD képet sem képes megjeleníteni. Cserébe a gép olcsón előállítható, és már a kezdetektől nyereségesen árulta a Nintendo.
A Wii legmerészebb húzása a mozgásérzékelős kontroller. Sokan csak néztek, hogy mi ez a butaság? Ki fog hadonászva játszani? Ki fogja ezt a gépet megvenni? Aztán volt nagy döbbenet, mert a Wii úgy fogyott, mintha ingyen adták volna. A netre felkerült videókban látszik, hogy nyugdíjas otthonokban, gyerek partikon, meg még ki tudja milyen helyeken tolják a gépet olyan felhasználók, akikre se a Sony, se az Microsoft nem számított vásárlóként! A Nintendónak sikerült egy igazi kazuár gépet alkotnia, amit óriási példányszámban adott el annak ellenére, hogy például DVD filmek lejátszására sem alkalmas.
A Wii kontrollere két darabból áll, a Wiimote-ból és a Nunchukból. A fő kontroller a Wiimote, ami egy minimalizált tévé-távirányítóhoz hasonlít, és sok játékhoz egymagában elegendő. A komolyabb játékokhoz a Wiimote-hoz kell csatlakoztatni a Nunchuk-ot, amin van egy kis analóg karocska és két vezérlőgomb. Mindkettő egységben van mozgásérzékelő szenzor, a Wiimote-ban pedig még egy kis hangszóró is.
A Nintendo Wii menüje tévéstúdió falára emlékeztet. Minden program, alkalmazás vagy akár online szolgáltatás egy-egy csatornaként jelenik meg. Az internetes szolgáltatások eléréséhez anno kicsit kamuzni kellett a lakhelyünkről, de utána majdnem mindent el lehetett érni, például fizetős játékokat vagy ingyenes demókat lehetett letölteni.
2007 decemberében került a boltokba a Balance Board / Wii Fit szett. A fehér deszkára ráállva az a testünk súlypontjának változtatását érzékelte – újabb kazuár felhasználók, például súlyproblémákkal küzdő háziasszonyok lettek Wii-tulajdonosok. 2009 novemberében érkezett a Wii Motion Plus. A Wiimote-hoz csatlakoztatható kis kiegészítő fejlesztett mozgásérzékelővel volt ellátva, aminek segítségével a gép pontosabban tudta lekövetni a játékos mozdulatait. 2010-ben jelent meg a Motion Plusszal egybeépített Wiimote, a Remote Plus.
A Nintendo 2012 novemberében indította útjára a nyolcadik generációs Wii U-t, de ez már egy másik történet. És természetesen erről is írunk majd részletesen, ahogy az Xbox One és a PlayStation 4, az Android és a Steam konzolok is sorra kerülnek - ha majd történelemként tekinthetünk vissza rájuk...
