Általában elég bizonytalanok az iparági pletykák, ezért ezekből csak sok kérdőjellel lehet cikket írni - márciusban mégis akadt egy pletyka, amelyet máris készpénznek vesznek, és amely eléggé felforgatta a szaksajtót. A Kotaku dobta be a témát a köztudatba március 18-án, amikor megírta, hogy bennfentes forrásaik szerint a Sony új PlayStationön dolgozik, a PS4 továbbfejlesztett verzióján. A hírt követő napokban még több kotakus forrás megerősítette, hogy a cég mérnökei pimpelik a PS4-et, és a Eurogamer saját forrásai is egyöntetűen állították, hogy valóban készül a sajtóban csak PlayStation 4.5-ként és PS4K-ként is emlegetett gép. Ami felvet egy sor kérdést.
Jöhetne lassan egy új PlayStation
Például azt, hogy mi szükség egyáltalán új PS4-re, amikor a mostaniban még annyi kraft van - hiszen még négy éve sincs, hogy megjelent. Ez a játékosoknak nem tűnik soknak, hiszen többen még csak most nyergeltek át az új konzolgenerációra, illetve az első valamirevaló nextgen játékok is csak tavaly jöttek ki. Persze, hiszen egy jobb A kategóriás játék évekig készül, igazából még csak most kezdenek beérni a PS4-re (és Xbox One-ra) készült címek. Egy hardvergyártó cégnek viszont ez sok idő, ő úgy gondolkozik, hogy "már majdnem négy éve", hogy a PS4 debütált. És a tervezett PS4.5-öt (vagy nevezzük bárhogy) nem holnap fogják megjelentetni, hanem a spekulációk szerint jövőre, de az is lehet, hogy csak 2018-ban - ilyen célokkal viszont már illendő, hogy készüljenek az első prototípusok.
Gyorsan tegyük hozzá ehhez, hogy a Sony nem kommentálta a Kotaku és más lapok értesüléseit, nem cáfolt és nem erősített meg semmit, de ha visszatekintünk a PlayStation és nagy riválisa, az Xbox múltjára, tulajdonképpen az lenne meglepő, ha nem készülne már egy újabb konzol. Az első PlayStation 1994-ben jelent meg Japánban (nyugaton csak 1995-ben), a PlayStation 2 pedig 2000-ben, vagyis hat év múlva (nyugaton öt év). Aztán jött a PS3 2006-ban - újabb hat év, végül a PS4 2013 őszén, hét év múlva. Az figyelhető meg, hogy egyre nagyobb idő telt el két modell között, és ugyanezt látjuk az Xbox háza táján: az Xbox 360 2005-ben jelent meg, csupán négy évvel az első Xbox után, az Xbox One viszont 2013-ban, tehát nyolc évet kellett rá várni.
A PS3 és az Xbox 360 életciklusát legalább egy évtizedre lőtték be; előbbinek csak tavaly fejezték be a gyártását, utóbbit pedig a Microsoft még idén is támogatja. Viszont a PS3 és az Xbox 360 is azért lehetett ilyen sokáig virgonc, mert menet közben új, korszerűbb modellek jelentek meg a gépekből (Xbox 360 S és PS3 Slim), illetve olyan kiegészítők, amelyekkel ki lehetett terjeszteni a konzol lehetőségeit (Kinect, PS Eye, Move). A pletykákban megszellőztetett PS4.5 valószínűleg hasonló, a termékciklus közepén jelentkező modell lenne.
Régi idők procija
Viszont ha minden igaz, a PS4.5 nem valamilyen külső hardverrel (mint a Move) okosítaná a gépet, hanem az egész vasat újragondolják. A források szerint az egyik hívószó a 4K, ez a 1080p-nél nagyjából négyszer több pixelt tartalmazó szuperfelbontás. A PS4 most is képes 4K-s képet és videót megjeleníteni, de 4K felbontással nem futnak játékok - sőt, az 1080p sem magától értetődő még manapság sem. Nyilván a 4K felbontású játékok elég nagyot szólnának, ha lenne vas, amin elfutnának (nem véletlenül nevezi a sajtó PS4K-nak is az állítólagos készülő modellt).
A másik visszatérő momentum, hogy a PS4-et általában erősebbé szeretnék tuningolni, hogy jobban tartsa a lépést a PC-kkel. A chipgyártás egyik fontos mérőszáma, hogy hány nanométeres a gyártástechnológia - vagyis hogy hány nanométeres lapkákra zsúfolják az integrált áramköröket. Minél kevesebb nanométer, annál több áramkör fér a prociba, és annál gyorsabb lesz - nagyjából ennyit érdemes tudnia erről a laikusnak. 2005-ben, az Xbox 360 megjelenésekor a 90 nanométeres gyártástechnológia volt a legmodernebb, de a PS4 2013-as premierjekor már a 28 nanométeres technológia kezdett elterjedni, így 28 nm-es chipek kerültek a Sony új konzoljába is. Igen ám, de a fejlődés nem állt meg: az Intel és az AMD már a 14 és a 16 nanométeres gyártástechnológiával készült központi egységeknél tart, és nyilván ezek hamarabb bekerülnek majd a kurrens PC-kbe, mint az új konzolokba. És könnyebben tarthatná a lépést egy konzol, ha egy bikább, modernebb CPU-val (vagy akár grafikus processzorral, GPU-val) felszerelt modell jelenne meg belőle.
Ugyan, kinek kell 4K?
Persze csak találgatni lehet, hogy a PS4.5-ben milyen súllyal kap majd szerepet a 4K, és mennyire lesz inkább csak általánosságban egy erősebb gép. A Eurogamer szerint az a valószínű, hogy egy fejlettebb, de nem forradalmi PS4 fog érkezni, amelyben nem a 4K kapja a főszerepet. Emellett több érv is szól, mindenekelőtt a 4K játékok kérdése. Mert hiába van szuper, natív 4K-ra képes konzolunk, ha nincs rá játékunk - márpedig egy 4K játékot elkészíteni több munka és erőforrás, ha a fejlesztők tényleg ki akarják használni a szuperfelbontásban rejlő lehetőségeket. És ne felejtsük el azokat a felméréseket sem, amelyekről nagyjából egy éve mi is beszámoltunk, és amelyek szerint a játékosok a 60 fps hiányát sokkal jobban érzik, mint az 1080p-ét.
Egy natív 4K-t lejátszó gépet konzolméretben összehozni a Eurogamer szerint már önmagában is nehéz elképzelni, mert a processzorok mellett ehhez egyéb alkatrészeket - például a memóriát - is fejleszteni kellene, illetve csökkenteni a méretüket. De még ha ez a bravúr össze is jönne, elég kétséges, hogy hamar özönleni kezdenének a 1080p-re tényleg látványosan ráverő és üzletileg is sikeres 4K játékok. Márpedig ha nincs kontent, a vas is felesleges - ezt megtanulhatták a 3D-tévék tulajdonosai is. A 3D pár éve nagy buzzword volt a tévépiacon, de aztán az derült ki, hogy valójában nincs nagy kereslet a drágán előállított 3D tartalomra - és valami hasonló tanulság kezd körvonalazódni egyelőre a 4K-val kapcsolatban is.
És akkor még ott a kompatibilitás kérdése. Nyilván a régi PS4-tulajdonosok nem örülnének neki, ha egyszer csak nem tudnának játszani a platform csúcsjátékaival, mert azok csak az erősebb modellen futnának - illetve a Sonynak sem lenne jó, ha hagyná, hogy a piaca ilyen törésvonalak mentén osztódjon szét. Mindez tehát amellett szól, hogy a készülő PS4.5 egy erősebb gép legyen, amely támogat esetleg néhány új szabványt, és az sem kizárt, hogy pár dollárral drágább is, mint az alapmodell, de alapvetően nem szakad el a PS4-től. Aztán persze lehet, hogy nem így lesz. Elvégre arról a cégről van szó, amely hordozható tévét és hordozható lemezjátszót csinált - a Sony szeret kísérletezni.
A Sony E3 2016-os konferenciáján valószínűleg kiderül minden, addig is olvassátok el az összes pletykát, amit hallottunk a PlayStation 4K-ról.
