Hirdetés

Witcher történelem 2. - ez történik a Vaják: A Végzet Kardja kötetben

|

A Witcher világát bemutató cikksorozatunk második részében elmélyedünk a világban, jobban megismerjük a szereplőket, és meglátjuk, hogyan gabalyodik össze a végzetben Ríviai Geralt, Vengerbergi Yennefer és a cintrai hercegnő, Ciri.

Hirdetés

A sorozat korábbi részei:

Witcher történelem 1. - ez történik a Vaják: Az utolsó kívánság kötetben

Első cikkünkben a Vaják - Az utolsó kívánság című kötettel foglalkoztunk, mely egy betonbiztos alapot teremtett annak a világnak és azoknak a karaktereknek, kinek története a későbbiekben játékok, sorozatok és képregények alapjává válik. A második kötet a Vaják - A Végzet Kardja címet viseli, ami az előzőhöz hasonlóan novellákat tartalmaz, viszont a különálló történetek itt már jobban összekapcsolódnak, a szereplők közti viszonyokban kicsit jobban elmélyedünk. Ez lassabb sodrású, sok szempontól eseménytelenebb, viszont sokkal filozofikusabb, és a vaják egy olyan belső utat jár be benne, ami végül elvezet a regényfolyam kiindulópontjához. De ne rohanjunk ennyire előre, lássuk mit tartogat Geralt és az olvasók számára a A Végzet Kardja. 

Hirdetés

Az aranysárkány 

Geralt egy baziliszkusz levadászása után megismerkedik egy kóbor nemesemberrel, aki Borch, illetve Három Csóka néven mutatkozik be. Két Zerrikániából származó harcosnő jár testőrként a nyomában. A férfi meghívja a vajákot egy kiadós vacsorára, közben pedig Geralt foglalkozásáról érdeklődik, legfőképpen a sárkányok tekintetében. Geralt megpróbálja rövidre zárni a témát, lévén nem vadászik az említett pikkelyesekre, ezért Három Csóka inkább filozofikusabb kérdések, a Jó és a Rossz, a Rend és a Káosz erői felé tereli a társalgást. Ezekben szörnyvadászunk szintén nem hisz, semlegessége számára mindennél fontosabb. Szóba kerül a vajákok mutációja is, minek következtében elveszítik nemző képességüket. Az est végére kellemesen lerészegednek, majd a zerrikán lányokkal mulatják át az éjszakát. 

Másnap együtt folytatják útjukat, amíg fel nem tartóztatják őket a helyi uralkodó katonái, akik királyuk parancsára senkit nem engedhetnek tovább. A várakozók között összefutnak Kökörcsinnel is, a bárd beszámol nekik arról, hogy Niedamir király egy, a környéken feltűnt zöld sárkány nyomába eredt. A nemes vad hírére jó pár sárkányvadász csapódott az uralkodó kompániájához, köztük a Cinfridi Martalócok, Yarpen Zigrin és törp társai, egy lovag és egy varázslónő, bizonyos Vengerbergi Yennefer. A név hallatára Geralt megváltoztatja terveit és ő is a társaság nyomába ered, vele tart Kökörcsin, Három Csóka a zerrikánokkal és egy bizonyos Dorregaray nevű varázsló is. Az uralkodó körül összegyűlt kíséret meglehetősen szedett-vedett és mindenki magának akarja a sárkányt.

Yennefer meglehetősen neheztel Geraltra, mert az korábban egy éjjel megszökött tőle, és a vaják saját testi épsége érdekében inkább tartja tőle a távolságot.

Útközben több szereplőnek is megered a nyelve, ezekből a diskurzusokból kiderül, hogy a sárkányvadászatba mindenki más-más indítékkal vágott bele, Geralt az egyetlen, aki kifejezett cél nélkül érkezett, mivel ő az egész életét céltalannak érzi. Egy ingatag hídhoz érve pusztító kőomlás lepi meg a társaságot, mely a Niedamir király kíséretének jó részét megsemmisíti, Három Csókának is nyoma vész, de a sárkányvadászok közül mindenki megússza. Legnagyobb meglepetésükre, nem messze a baleset helyszínétől egy sárkány vár rájuk, de nem az üldözött zöld, hanem arany színben pompázó, melyhez foghatóról csak a legendák szólnak. Még inkább eltátják a szájukat ámulatukban, amikor a tűzokádó megszólal, elmondja, hogy Villentretenmerthnek hívják és párbajra hívja a csoport tagjait.

Eyck kiáll a hüllővel, viszont csúfosan alulmarad, miután a Martalócok és a törpök a saját kezükbe veszik az ügyet. Geralt megérzéseire hallgatva a sárkány védelmére kelne, azonban Yennefer megakadályozza ebben. Végül mindketten egy kocsi kerekéhez kötve végzik, mivel nem bírnak a túlerővel. Az aranysárkány és a hozzá csatlakozott zerrikán harcoslányok nélkülük is legyőzik a vadászokat, majd kiszabadítják őket.

Mint kiderül, Villentretenmerth igazából Három Csóka, egy alakváltásra képes sárkány, aki fajtársát megmenteni érkezett, fizetségül azonban annak fiókáját kérte. Lényegében ő a szörnyek vajákja, aki az emberektől védelmezi őket. Elmondja, hogy mutánsként ő is terméketlen, ahogy Geralt, de a kis sárkány reményt és célt ad neki, és általa tovább élhet. 

A szerelem kínjai

Yennefer és Geralt egy Aedd Gynvael nevű városkában tartózkodnak, amit a férfi meglehetősen utál, hiszen a letelepedett életmód nem igazán fekszik neki. Egy a helyi kanálisban eltöltött éjszaka után, ahol egy zeugllal kellett végeznie, éppen kiadós fürdőt vesz, közben pedig el is mondja a Yennefernek, hogy szeretné már maga mögött hagyni ezt a települést. A nő figyelmen kívül hagyja panaszait, mivel elmondása szerint még sok a tennivalója itt, mellesleg az is maradásra bírja, hogy viszonyt folytat a helyi varázslóval, Istreddel. 

Másnap a vaják felveszi a fizetségét az elvégzett munkáért, majd egy kis lézengés után az unalom és az Aedd Gynvael iránt érzett ellenszenv annyira magával ragadja, hogy felkeresi Istreddet, társalgásuk minden, csak nem szívélyes. Kiderül, hogy a varázsló és Yennefer már nagyon régóta folytatják viszonyukat, ami meglehetősen nyitott, de Istredd nemrég felajánlotta a nőnek, hogy feleségül veszi, aki azonban erre nem adott választ, mivel Geralt is fontos számára. Mindkét férfi azt szeretné, ha a másik továbbállna, viszont erre természetesen egyikük sem hajlandó, így kölcsönösen sértegetik egymást mielőtt elválnának.

Hazaérve Geralt felajánlja a Yennefernek, hogy nem áll a szerelme útjába, mire az lehordja, hogy pont az a gondja, hogy mindkettejüket ugyanannyira szereti és nem tud dönteni. A vaják a szobában észrevesz két mágiával teremtett vércsét, amikről a varázslónő nem árulja el, hogy mire szándékozik használni őket. 

A következő napon Geralt céltalanul lézeng az utcán, mikor egyszer csak az ásatáson találja magát, ahol Istredd dolgozik. Mindketten megértették: amíg a másik életben van, addig sohasem lehetnek biztosak abban, hogy Yennefer végleg velük marad. Halálig tartó párbajra hívják egymást, az  összecsapás időpontját másnap reggelre tűzik ki. Azzal is tisztában vannak, hogy a tőlélőnek el kell menekülnie Yennefer haragja elől, ám miután a nő lecsillapodik, visszatérhet hozzá. A szörnyvadász a kocsmában tölti az estét, mivel nem szándékozik visszamenni a varázslónővel megosztott szobájába. Másnap reggel a mindketten megjelennek, a párbaj helyszínén - Istredd vállán egy vércse ül. Mikor a vaják rákérdez, elmondja, hogy a madár egy levelet hozott neki Yennefertől, aki elhagyta, mivel nem tud a két férfi között választani. Geralt ennek hallatára sarkon fordul, és elindul a fogadóba; tudja, hogy a másik vércse ott vár rá egy ugyanilyen levéllel. 

Novigradi kalandok 

Néha a vajákok is kénytelenek feltölteni készleteiket, új ruhát és felszerelést vásárolni maguknak, éppen ezért tér be Geralt Novigradba, az Északi Királyságok talán legnagyobb városába. Az egyik utcán belefut kökörcsinbe, aki felajánlja, hogy látogassanak meg egy fogadót. Itt találkoznak Kökörcsin régi ismerősével, a félszerzet Dainty Biberveldt kereskedővel. Miközben vele társalognak, betoppan egy másik félszerzet, aki kicsit koszosabb és csapzottabb, de ugyanúgy Dainty Biberveldt. Mielőtt feleszmélnének a meglepetésből, a mellettük ülő megpróbál kereket oldani, azonban Geralt megakadályozza. Miután megkötözi egy ezüstlánccal kiderül, hogy egy Dudu nevű dopplerrel reggeliztek, aki képes arra, hogy lemásolja a vele nagyjából egyméretű lények alakját, és személyiségét. Az igazi Dainty előadja, hogy lovakat hozott eladni a vásárba, de az úton leütötte valaki, mire magához tért már sehol nem voltak a jószágok.

Ahogy az sejthető, Dudu volt a tolvaj, aki felvette a kereskedő alakját, és az ő nevében adta el a lovakat, majd mindenféle kacatot vett a pénzen. Pont akkor, amikor beállít a adószedő, hogy begyűjtse az eladásokból származó járulékokat, a doppler megszökik. Geralt, Kökörcsin és Dainty tehát egy jókora adóssággal a nyakukban próbálják megtervezni a következő lépést, amikor bekerítik őket. A férfiak a templomőrséghez tartoznak, amit a véreskezű Chapelle, a város kémfőnöke, egyben az Örök Tűz rendjének feje vezet - róla megannyi rémhír kering, és jó pár ember megkínzása és megölése szárad a lelkén. Ő is figyelmezteti a társaságot, hogy rendezzék adóügyeiket, továbbá egyértelművé teszi, hogy jobb, ha kiderítik, merre jár a doppler.

Novigradban az ember a haszna után fizet adót, Dainty tehát azt javasolja, menjenek el a bankárához, Vimme Vivaldi törphöz, aki talán tud nekik segíteni. A bankban jó pár dologra fény derül, ugyanis Dudu szintén a törpön keresztül intézi a kereskedést. Vivaldi elárulja, az elsőre haszontalannak tűnő kacatok után komoly haszonra tehetnek szert, lévén a világban zajló felkelések és lázadások miatt, hirtelen mindegyikre megnőtt a kereslet. Emellett azt is megtudják, hogy merre bujkál az ál-Dainty, így elindulnak a felkutatására.

A város nagy piacán bukkannak rá és egy komolyabb felfordulást okozó üldözés után sikerül is kézre keríteniük. Ekkor toppan be a helyszínre Chapelle, aki a jelek szerint jól ismeri Dudu dopplert. Az igazi kémfőnök már évekkel ezelőtt meghalt, az alakját pedig egy másik doppler vette át, aki segíti fajtársainak boldogulni Novigradban. Dainty felismeri, hogy az őt kifosztó doppler igazából remek üzleti érzékkel bír, így innentől Dudut az unokatestvéreként mutatja be, és megengedi neki, hogy ilyen formában, kettejük vállalkozásának novigradi képviselője legyen.

Cikkünk még nem ért véget, a következő oldalon folytatódik! 

Oldalak: 1 2

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)