Még meg sem jelent a The Legend of Zelda-sorozat legújabb darabja, máris kiszivárgott a játék és felkerült a különféle fájlcserélő oldalakra.

Újra elérhető az IsoHunt, ám a feltámadáshoz semmi köze az eredeti gárdának.

Ugye emlékeztek még, hogy a Megaupload főleg a warez miatt lett híres? Utódja komolyabb babérokra tör, Kim Dotcom pedig nem nyugszik.

A Mega fájlmegosztó indulása után Kim Dotcom merész reklámfogást vállalt be: komoly pénzt fizet annak, aki hibát talál a rendszerben.

Megint lehet vitatkozni azon, hogy kinek is van igaza, ebbe már bele sem mennénk, az viszont vicces, hogy a zeneipar akkor is képes fényezni magát, amikor láthatóan semmi eredménye nem lett a Pirate Bay elleni blokádnak.

Az ember nem is gondolná, hogy a Megaupload elleni hadjáratban porszem kerülhet a gépezetbe. De kerül.

Hollywood nem áll meg, nem adja fel, nem elég neki egy győzelem. Most éppen a Hotfile oldalát akarják minden áron bezáratni.

A MegaUploadnál történt letartóztatás és az oldal bezárása után a FileSonic nem várta meg, hogy ott is kopogtasson az FBI - saját magát korlátozta le.

Minden negyedik francia ellen folytathatnának eljárást a hatóságok, ha rendelkeznének a megfelelő kapacitással.

A különféle fájlcserélők, P2P programok korában bárki számára lehetővé vált, hogy néhány kattintással akár komplett filmeket, albumokat szerezzen be illegálisan. Ennek tükrében természetesen egyáltalán nem meglepő, hogy a különféle jogvédő szervezetek szélmalomharcot folytatnak a tartalommegosztók felszámolásáért.

Az Amerikai Szabadalmi Hivatal szerint a fájlcserélő oldalak veszélyeztetik a nemzetbiztonságot és ráadásul a gyerekeket is a bűnözés irányába lökik. – olvasható egy cikkben az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) honlapján.

A múlt héten a BitTorrent megszerezte a µTorrentet, egy másik, a BitTorrent szoftverprotokollját használó népszerű fájlcserélő alkalmazást, így felhasználóinak tábora 135 millióra nőhet.

A Kazaa fájlcserélő rendszer tulajdonosa és üzemeletetője, a Sharman Networks több mint 100 millió dollárt fizetett különböző kiadóknak és filmstúdióknak, valamint vállalta a szolgáltatás teljes legalizálását. A Sharman Networks a Sony BMG Music, az EMI Music, a Universal Music és a Warner Music zenekiadóknak, valamint további filmstúdióknak fizette ki a tetemes összeget, de nem elképzelhetetlen, hogy a zenei piac 20 százalékát uraló független jogtulajdonosok közül is jónéhányan részesedtek az összegből. A fénykorában a kiadók rémének számító Kazaa tulajdonosai a bíróságon kívüli megegyezés keretein belül vállalták a kártérítésként is felfogható díjak kifizetését. Tovább >>

A Warner Bros. Entertainment szerződést kötött a Gub a nevű videofeltöltő és -megosztó oldallal a stúdió által gyártott tartalmak szolgáltatására. A Guba vásárlói napi 1,79 dollárért kölcsönözhetnek filmet, régebbi alkotásokat 9,99; míg az újabbakat 19,99 dollárért vásárolhatjuk meg ugyanott. Az összes tartalom a Microsoft által kifejlesztett digital rights management (DRM) jogvédelmi eljárással védett. A megállapodás a legújabb jele annak, hogy Hollywood (legalábbis részben) végre készen áll az internetes oldalak bevonására, vagyis úgy tűnik, lassan elfogadják, hogy a videofeltöltőket eltörölni nem lehet - inkább ki kell őket használni. A múlt hónapban szintén a Warner adta tudtunkra, hogy a BitTorrent fájlcserélő eljárást használná az általa gyártott filmek és műsorok legálisan letölthető változatainak forgalmazásához. Emellett a Gubához hasonló oldalak, így például a YouTube és a Google Video is óriási népszerűségnek örvendenek. Tovább >>

Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetségének (RIAA) elnöke szerint az illegális zenei fájlcserélés terjedését sikerült megfékezni. "A probléma még nem szünt meg, de úgy hisszük, a legális digitális letöltések rohamos növekedése megállítja majd az illegális fájlcserélés népszerűségének növekedését." - mondta a RIAA elnök-vezérigazgatója, Mitch Bainwol. Ez igencsak optimista hozzáállás egy ilyen iparági képviselőtől, főleg annak fényében, hogy a Napster 1999-es megjelenése óta az audiólemezek eladásai 30%-ot estek. A RIAA talán azért ennyire optimista, mert ahány fájlcserélőt eddig be akart záratni, nagyrészt sikerrel meg is tette. Azonban egy megszűnésével két másik jelenik meg. Tovább >>

A Warner Bros. lehet az első olyan nagy filmstúdió, amely interneten terjesztené filmjeit és televíziós műsorait a BitTorrent által kifejlesztett fájlcserélő P2P technológián keresztül, ami egyébként melegágya az illegális kalózfilmeknek is. Az előzetes információk szerint már idén nyáron beindulhat a szolgáltatás, egyelőre ismeretlen árazás mellett. Várhatóan azonban a tévéműsorok egy dollár, míg a filmek a bolti DVD-khez közeli áron tölthetők majd le. A stúdió további tervei között szerepel az is, hogy olyan anyagokat kínálnak fel letöltésre, amelyeket később kiírhat DVD-re a felhasználó - bár ebben az esetben a másolat kizárólag azon a gépen játszható le, amelyen keresztül az anyagot letöltötték, hagyományos DVD lejátszókban tehát nem. A megállapodás célja, hogy az illegális letöltéseket kereső felhasználókat "átnevelje" a legális tartalmak letöltésére P2P hálózaton keresztül úgy, hogy megfizethető áron kínálják a legalitást, jó minőségben. "Ha a fájlcserélőt használók 10-15 százalékát rá tudjuk venni arra, hogy elkezdjenek legálisan letölteni, az óriási hatással lenne az egész iparág, sőt a gazdaság számára is. A folyamatot csak elkezdeni nehéz." - mondta Kevin Tsujihara, a Warner Bros. Home Entertainment csoportjának elnöke. A BitTorrent egy úgynevezett "file swarming" technológiát alkalmazza annak érdekében, hogy a letölteni kívánt fájlt ne egy központi szerverről, hanem több forrásból szerezze be. A nagy fájlt tehát feldarabolja apró részekre, s azokat több, ugyancsak BitTorrentet (vagy valamelyik hasonló programot) használó letöltőtől tölti egyszerre, levéve ezzel a terhet a központi szerver válláról. A stúdiók már tavaly november óta tárgyalnak hasonló megállapodásokról annak érdekében, hogy csökkentsék a kalózkodás nagyságát. Egyelőre annyit értek el, hogy a BitTorrent saját weboldaláról eltávolította az illegális tartalmakra mutató linkeket. A stúdiók abban reménykednek, hogy méltányos árpolitikával elősegíthetik a legalitást, a felhasználók jelentős része ugyanis inkább fizetne valamennyit, hogy teljesen biztonságos, kifogástalan minőségű és vírusoktól mentes tartalmakat töltsön le. A fájlcserélő hálózaton keresztüli disztribúció tehát sokka hatékonyabb a hagyományos szerverről történő letöltéshez képest. Első esetben ugyanis minél többen kezdik el vagy fejezik be a letöltést, annál gyorsabban tudják mások is letölteni azt úgy, hogy közben a központi szerver terhelése nem változik. Optimális esetben és gyors kapcsolat esetén akár tíz percnél rövidebb idő alatt tölthető le egy teljes mozifilm. Persze ez a stúdió számítása, és nem éppen a hazai internetkapcsolatok sebességét veszi figyelembe.

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

Miközben folyamatosan dúlnak a harcok a filmstúdiók, érdekképviseletek és a különböző illegális tartalmakat kínáló fájlcserélők között, a világ egyik, ha nem a legnagyobb online kereskedelmi köpontja, az Amazon.com komoly tárgyalásokba kezdett a nagyobb filmstúdiókkal egy közös filmletöltő szolgáltatás beindításáról. Pár hónapja hallani olyan pletykákat, melyek szerint az Apple által még 2004-ben elindított iTunes zeneletöltő központnak is riválist szeretne állítani az Amazon, de ha a mostani tervek megvalósulhatnak, úgy a legtöbb TV csatorna által sugárzott különféle sorozatok, és műsorok, valamint a nagyobb filmstúdiók által készített mozifilmek mind letölthetővé válnának az oldalról. A vállalat szóvivője a múlt héten cáfolta ezeket az értesüléseket. Ennek ellenére több forrás is azt állítja, hogy bizony már igen közel állnak a megállapodáshoz olyan stúdiókkal, mint a Paramount Pictures, a Universal Studios, és a Warner Bros., bár ezek szóvivői is igyekeztek cáfolni a felvetést. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben az Amazon lényegesen többet fordít piaci kutatásra és fejlesztésre. Pénzügyi elemzők szerint a leghelyesebb lépés, ha minél előbb belépnek a digitális letöltések piacára, amely jelenleg jóval nagyobb árréssel kecsegtet, mint a hagyományos bolti, vagy akár online, de mégis fizikai árusítás. A vállalat a legutóbbi negyedévben 57%-kal növelte technológiai és tartalmi beruházásait. Az Amazon.com tulajdonában lévő IMDB internetes filmes adatbázis február folyamán 15 millió egyéni látogatót szolgált ki - egyes források szerint ezt az oldalt használnák fel a filmes letöltések népszerűsítésére. A nagyobb filmstúdiók már partnerkapcsolatban állnak a Movielink szolgáltatással, ám az a letöltött filmeket csak "kölcsönzés" gyanánt árusítja, vagyis azokat tárolni, lemezre kiírni nem szabad, illetve nem lehet. Az Amazon, állítása szerint 55 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis igencsak logikus lépés lenne tárolható változatban is kínálni TV műsorokat, illetve mozifilmeket.