Bármennyire is hasznos lenne, a világon továbbra sem létezik egységes szerzői jogi rendszer, így mindenhol más kritériumok alapján válik valakinek a művészi alkotása közkinccsé. Magyarországon például a mű szerzőjének halálát követő hetven év elteltével jár le a felhasználhatóság korlátozása, máshol - mondjuk az Egyesült Államokban - viszont a mű megjelenését veszik alapul.
Számos 1926-ban megjelent könyv, zene és film 2022-ben vált közkinccsé, ennek értelmében A.A. Milne klasszikusa, a Micimackó is szabadon felhasználható lett (persze az abból készült eddigi adaptációk nem). Nem is telt el sok idő, amíg bejelentették, hogy horrort faragnak a csacsi öreg medve kalandjaiból, és azóta beharangoztak már egy előzményt is hozzá.
Amerikában 2023. január elsejétől az 1927-ben megjelent filmek és könyvek szabadulnak meg a jogi béklyóktól. A Public Domain Review jelentése szerint ez azt jelenti, hogy Arthur Conan Doyle két utolsó Sherlock Holmes története (A fátyolos albérlő, A shoscombe-i kripta esete) is kikerül a szerzői jogi védelem alól, ezáltal pedig nem maradtak megkötések a karaktert illetően. Ezen kívül felhasználhatóvá válik Fritz Lang Metropolisa, Franz Kafka Amerikája, Virginia Woolf A világítótorony című regénye vagy éppen Waldemar Bonsels Maja, a méhecskéje.
Ami pedig a magyarokat illeti, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közleménye alapján 2023-tól már Molnár Ferenc munkái, így többek között A Pál utcai fiúk és a Liliom is közkinccsé válnak, ahogyan Kempelen Béla és Szász Gyula írásai, Kende Géza festményei, valamint Szerémi Gusztáv zeneművei is. Itt is érvényes azonban, hogy a feldolgozásokra nem érvényes a dolog, így A Pál utcai fiúk film- és musicalváltozatát továbbra is szerzői jog védi.
