Az Oscar-átadókon rendszeresen előfordulnak olyan filmek, amelyek valóságos díjesővel zárják a gálát, és előfordulnak olyan váratlan sikernek bizonyuló alkotások is, amelyek még a szakmabelieket is alaposan meglepik a sikerükkel. Mindkét szempontnak megfelel az elmúlt év, de talán évtized legszürreálisabb filmje, a Minden, mindenhol, mindenkor című film, amely az IMDB-adatlapja alapján akciókomédiának tekinthető, azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy ennél furcsább filmből csak nagyon kevés készült, ha készült egyáltalán.
Bár a történet nem mindenkinek fogja elnyerni a tetszését, tagadhatatlan, hogy a film főszerepében Michelle Yeoh egészen lenyűgöző alakitást nyújt, de legalább ilyen erős Ke Huy Quan és Jamie Lee Curtis színészi munkája is, nem véletlen, hogy ők ketten is egy-egy Oscar-díjjal zárhatták a tegnapi díjátadót.
A Minden, mindenhol, mindenkor összesen hét díjat kapott, bemutatója óta pedig körülbelül 108 millió dollárt hozott a készítők konyhájára. Ez pedig egészen kivételes teljesítmény egy független filmtől, amelynek egy ázsiai-amerikai bevándorló a főszereplője. Olyannyira, hogy legutóbb másfél évtizede volt példa hasonlóra, amikor a Dev Patel főszereplésével forgatott Gettómilliomos stábja mehetett haza nyolc Oscarral.
Az olvasóban ezen a ponton felmerülhetett már a kérdés, hogy ha utóbbi film egy szoborral többet kapott, akkor miért a túlzónak tűnő cím? Különösen annak fényében, hogy A Gyűrűk Ura: A király visszatér és a Titanic 11-11, Az angol beteg 9, a Schindler listája, a Szerelmes Shakespeare és a Farkasokkal táncoló pedig egyaránt 7-7 Oscar-díjat kapott.
A válasz pedig, hogy - amint arra a Slashfilm cikke is rámutatott - ez volt az első olyan alkotás, amely a hétből hat Oscar-díjat a "fontos" kategóriákban tudott elvinni. A hollywoodi zsargonban "above the line", azaz "a vonal feletti" díjnak számít, amit a főbb szereplők, írók, rendezők és producerek kapnak meg. Ez persze nem feltétlenül fair a stáb többi tagjára nézve, ettől függetlenül a szakma - és a nézők - ezeket a díjakat jegyzik meg leginkább.
Ebben a tekintetben pedig a Minden, mindenhol, mindenkor az elmúlt 95 év legnagyobb sikerének tekinthető, ugyanis még egyetlen film sem tudott hat ilyen fontos kategóriában győzedelmeskedni. Az olyan klasszikusok, mint az Elfújta a szél, a Bárányok hallgatnak, vagy a Száll a kakukk fészkére is "csupán" öt főbb kategóriában bizonyult győztesnek.
A Minden, mindenhol, mindenkor viszont a legjobb film, a legjobb eredeti forgatókönyv, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő, a legjobb női mellékszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő díját is elvitte a többiek elől. Ráadásul hetediknek a legjobb vágás Oscar-díja is az övék, pontosabban Paul Rogersé, ami a film struktúráját elnézve abszolút megérdemelt győzelemnek tekinthető.
