A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon nemrég végre-valahára tényleg bemutatkozott a Denis Villeneuve-féle Dűne, a film pedig a jelek szerint nem is lehetne megosztóbb. Az alapmű tekintetében viszont ez nem is biztos, hogy akkora baj.
Frank Herbert A Dűnéje nem egy könnyed délután olvasmány, a Hugo- és a Nebula-díjas író művét politikai, szociológiai és ökológiai szálak szövik keresztül és kasul, egy igazán komplex alkotás, amit egyáltalán nem egyszerű filmre vinni - ezt bizonyították a korábbi próbálkozások is. Az, hogy nem mindenkinek tetszik a Villeneuve-féle Dűne, egyáltalán nem gond önmagában.
Az viszont nagy baj lehet, ha a nézőket is megosztja a film, ha ugyanis a Dűne bukik, akkor sosem készül el a folytatás, pedig a most mozikba kerülő film csak az eredeti regény első felét dolgozza fel. Ebben az esetben tehát kimaradnánk a második szeletből. Reméljük, nem így lesz, de lássuk a konkrét véleményeket.
A Variety szerzője, Owen Gleiberman azt emelte ki, hogy szerint az első két Star Wars mozi, A sötét lovag, és a Mad Max is olyan filmek, melyeknél a világépítés és a történetmesélés is csillagos ötöst érdemel. A Szárnyas fejvadász is egy csodálatos film, világépítés terén viszont nem remekel. A Dűne pedig épp, hogy világépítésből kapna tőle ötből öt csillagot, történetmesélés szempontjából viszont csak ennek felét tudná kiosztani, szóval a narratívával voltak komoly gondjai. David Ehrlich, az Indiewire publicistája még keményebben fogalmazott. Szerinte olyan monumentális a film, hogy a díszletektől még maga a rendező sem látta meg a Dűne nagyságát, és Villeneuve szem elől téveszti azt, amiért Frank Herbert regénye korszakalkotó volt.
Többeknek azzal volt gondja, hogy a film csak felvezetés a második epizódhoz, ez pedig otthagyja a nyomát a mozin. Az Enterntainment Weekly írója, Leah Greenblatt szerint a rajongók élvezni fogják a Dűnét, de a laikusoknak nem teljesen lesz világos, mit is láttak. David Rooney a The Hollywood Reporteren arról írt, hogy ez most csak egy kötelezően letudandó feladat volt, ami csak előkészítette a lényeges dolgokat (vagyis a második filmet).
A Vanity Fairben megjelent cikkében Richard Lawson azt írta, Villeneuve kijavította az 1984-es David Lynch-féle adaptáció hibáit, és tényleg tisztelettel bánik Herbert regényével, mégis megtörik a feladat súlya alatt.
Mások viszont áradoztak a Dűnéről. A The Independent írója, Clarisse Loughrey például Peter Jackson A Gyűrűk Ura-trilógiájához mérte Villeneuve Dűnéjét, szerinte a film grandiózus érzelmi töltete egyszerűen lehengerli az érzékeket. A GameSpot sem cicózott, itt Michael Rougeau simán odavéste kritikája végére a 10/10-es értékelést. Ő egyébként a remek színészgárdát emelte ki külön.
A Twitteren kifejezetten a pozitív vélemények vannak többségben, szóval az is simán elképzelhető, hogy bár az újságírók nagyobb részének elvárásaihoz nem tud felérni a Dűne, a mozinézők mégis szeretni fogják. Bevételi szempontból, és a folytatás tekintetében az utóbbi sokkal fontosabb.
