Hirdetés

James Bond 007: A Quantum csendje - Filmkritika

|

Bond, James Bond alias Daniel Craig ismét visszatér, hogy egy gátlástalan francia üzletember sötét üzelmeit leleplezze. Felráztak, vagy csak kevertek minket?

Hirdetés

A nyers modorú, gyilkos, jéghideg tekintetű Daniel Craig-féle James Bond 007 másodszorra is magára ölti szmokingját, hogy leleplezze azt a szervezetet, aki a Casino Royale-ban szerelme halálát okozta. Sokkal több akció, és egy érdekes, bár elég kusza, kissé rosszul megvágott forgatókönyv, illetve sztori az új film főbb jellemzői.


Ez a Bond most sem viccel

Kezdem megszokni Craig alakítását, aki tényleg jól hozza a kegyetlen, jéghideg, villámgyorsan ölő titkos ügynök figuráját. Bár az tény, hogy Craig halálosan komolyan veszi szerepét: még csak meg sem próbál sármőrködni, poénkodni (amikor pedig nagy ritkán bevállalja ezeket, akkor kicsit kilóg a lóláb), viszont a Fleming által kiagyalt karakternek egyfajta sötétebb, kegyetlenebb verzióját továbbra is jól alakítja. Lehet szeretni, vagy nem szeretni, de Craig, illetve a film készítői ezen a téren nem változtattak semmit: Craig most is egy brutális, irgalmat nem ismerő, céltudatos, hidegszívű Bond, vodka-martini és szuper-kütyük nélkül. Majdnem teljesen hiányzik belőle a régi Bondok eleganciája és rafinériája, szóval, aki azokat szerette, az ezúttal is csalódni fog.

Nyers eksön

A Quantum csendjének akciórészei továbbra is nélkülöznek mindenféle szuper-technikai adalékot: Bond pusztán fegyvereivel és ökleivel érvényesül, nincs itt semmilyen lézeróra, vagy tollba rejtett mini-rakéta. Ez bizonyos szempontból elfogadható is lenne (bár épp ettől nem igazán Bond ez az új Bond, de hát ez már egy régi vita...), a gond csak annyi, hogy az új rendező és operatőr szaggató kameramozgásokkal, illetve túl gyors vágásokkal dolgozik, így a Bourne-filmekhez való hasonlóság még hangsúlyosabb. Az akciójelenetek egyébként ezúttal sokkal dominánsabb részei a filmnek, mint a Casino Royale-ben, és a túl gyors vágásokat leszámítva azért nagyszerű eleganciával, rendkívül jól ki vannak dolgozva.

Mr. Bond, hol is tartottunk?

A Quantum csendjének sztorija alapvetően izgalmas és jól kidolgozott lenne,hiszen érdekes, rendkívül aktuális témákat feszeget (a legfontosabb nyersanyag például a víz, és a főgonosz, a körmönfont Dominic Greene is „környezetvédelemben utazó", a globális felmelegedés miatt aggódó üzletember álcáját ölti magára. A történet egyébként rendkívül szorosan kötődik a Casino Royale-hoz, olyannyira, hogy bizonyos fontos részletek nem is lesznek igazán világosak azok számára, akik nem látták az előző filmet, ami azért meglepő újdonságnak számít a Bond filmek történetében, hiszen eddig mindegyik darab teljesen különálló volt. Aki tehát a Quantum csendjét meg akarja nézni, az mindenképpen szerezze meg valahonnan a Casino Royale DVD-jét. Sajnos azonban még a CR ismerete is kevés ahhoz, hogy a túlságosan kusza, helyenként összecsapott, máshol érezhetően megvágott forgatókönyv hiányosságait feledtetni tudja. Bizonyos fontosabb figurák sorsa egyszerűen „feledésbe merül", a Quantum nevű szervezetről nem igazán tudunk meg semmit, illetve a „végső összecsapás" is kicsit kiábrándító. Érezhető, és valahol érthető, hogy a film készítői apait-anyait beleadnak abba, hogy semmiképpen se hasonlítson a klisék és megszokott fordulatok tekintetében a film a korábbi megszokott Bondokhoz, és ez dicséretes is, de időnként talán túllőnek a célon, illetve épp emiatt (is) veszíti el a második film is a bondos stílusjegyeit.

Két csaj, két haver, egy gonosz

Craig tehát most sem változott, de mi a helyzet a többi karakterrel? A szokásos Bond nők között először is újra üdvözölhetjük Olga Kurylenkót, aki a Hitman és a Max Payne óta immár harmadszor játszik hasonló szerepben: ezúttal egy bolíviai titkos ügynöknőt alakít, aki persze Bond mellé kerül. Olga sokat fejlődött a három film alatt: ez a femme fatale figurája tényleg egész meggyőző. Annál idegesítőbb viszont Gemma Arterton, alias „Strawberry Fields" ügynöknő: színészi teljesítmény tekintetében az egyik leggyengébb Bond girl, akit valaha is láttam, nőként pedig sótlan és unalmas. A „haveroknál" kellemes meglepetés Giancarlo Gianni, aki másodszor is visszatér Mathis ügynökként: hiteles, emberi figurája remek ellentéte a hideg és kegyetlen Bondnak. Jeffrey Wright is otthonosabban mozog már Felix Leiter, az amerikai ügynök szerepében. Mathieu Amalric is kellő rutinnal jelenik meg a porondon, mint a cinikus, gátlástalan Dominic Greene, bár a forgatókönyv sajnos nem ad neki kellő terepet, így az ő figurája egy fokkal azért gyengébb Le Chiffre-éhez képest, de erről nem a tehetséges francia színész tehet.

 

 

007 will be back
A Quantum csendje a jobb Bond filmek közé tartozik, de sajnos a sztori hiányosságai miatt mégsem kiemelkedő. Az mindenesetre látszik, hogy az új irányvonalon szemernyit sem változtatnak Barbara Broccoli-ék, úgyhogy annak lesz bejövős ez a film, akinek a Casino Royal is „royal flöss" volt...

80%

Kritikák, filmes érdekességek, magyar szinkron és hazai filmkultúra - a Puliwood a te oldalad is!

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)