Kid Loki, a tiszta lap
A 2010 novemberében, a Thor képregénysorozat 617. számában felbukkanó Kid Loki megpróbált egy teljesen más utat bejárni, mint elődje: gonosztevő helyett hős szeretett volna lenni, és számos hőstettel Thor és az egész világ előtt bizonyította, hogy tényleg képes is erre. Újjászületésekor a gyermek Loki idősebb, eredeti, gonosz lényével, illetve egészen pontosan annak esszenciájával együtt ébredt fel egy barlangban. Ikolnak elnevezett gonosz mását szarkává változtatta, és megpróbálta örökké távol tartani magától. Folyamatosan igyekezett a jó úton maradni, de önhibáján kívül egy sor olyan súlyos döntést kellett meghoznia, amik Thor potenciális halála és Asgard bukása felé görgették az eseményeket, noha a régi Lokival ellentétben Kid Lokinak ilyesmi egyáltalán nem állt szándékában.
Rengeteg próbatétel után végül az asgardiak megismerték, megkedvelték, és befogadták őt. Sajnos azonban a háttérből a szálakat végig Ikol mozgatta. Kid Lokit ugyanis úgy manipulálja, hogy az létrehozzon egy varázstárgyat, a Félelem Koronáját, melyet később a pokol ura, Mephisto birtokolt. Ezzel a varázseszközzel Mephisto kezében hihetetlen hatalom összpontosult, a korona pedig addig létezett, míg Kid Loki élt. A fiúnak, ki végig csak jót akart, nem volt más választása, feláldozta magát, hogy a korona megsemmisüljön. Ekkor született meg Ikol, egészen pontosan Kid Ikol, aki sokkal kevésbé volt már gonosz, mint az eredeti Loki.
Ikol átveszi az irányítást
Innentől fogva beszélhetünk tehát arról a Lokiról, avagy Ikolról, akinek kalandjait az elmúlt években, illetve a jelenleg is futó Marvel Comics kiadványokban olvashatjuk. Bár Ikol alapvetően elpusztította Kid Lokit, és gyakorlatilag ő a gonosz Loki megfelelője, azért mégsem velejéig romlott minden egyes történetben a csínytevés istenének ezen verziója. Ráébredt például arra, hogy ha meghalna és ismét újjászületne, akkor lehet, hogy egy még sokkal szörnyűbb énje törne előre, ezért inkább megpróbált korábbi bűneiért vezekelni, küldetéseket vállalt az asgardi mindenek anyjai, a Vasember által újjáépített Asgard, avagy immár Asgardia vezetőinek megbízatásából, akik minden sikeres misszió után megszabadították egy-egy korábbi bűnének terhétől.
Asgardia mindenek anyjairól most elég annyit tudni, hogy fogvatartottak egy másik, korábban még sosem látott Loki variánst, az öreg King Lokit, aki a távoli jövőből érkezett, ezért olyan információkkal rendelkezett, melyek segíthetik Asgardia fennmaradását. Valószínűleg ezen a ponton már senkit sem ér meglepetésként az, hogy King Lokinak mindeközben teljesen más tervei voltak: saját idővonalán másként zajlottak az események, őt sosem fogadták el az asgardiak, bármit is tett, ezért végül elhatározta, azzá válik, akinek mindig is látták őt, egy gonosz istenéggé, a hazugságok istenévé. Saját létezését csak úgy biztosíthatta, ha a fiatal Lokit is erre az útra térít át.
A történetek istene
Nem sokkal később Loki elveszítette a hazugság képességét, csak és kizárólag igazat mondhatott, a legkisebb füllentés sem hagyhatta el a száját. Nem túl meglepő módon ebben is King Loki keze volt. Az igazmondásra kényszerített Loki emiatt vallotta be Thornak, hogy mit tett Kid Lokival. Thor brutálisan megverte őt, majd Asgardiába vitte, hogy feleljen bűneiért. Mostohaanyja, Freyja pedig büntetésképpen száműzte mind a tíz világból. Miközben azonban az űr végtelenjében bolyongott, Loki összetalálkozott Odinnal, aki beismerte, hogy mindig is szerette őt, és visszaküldte fogadott fiát a Földre.
Bolygónkra visszatérve Loki szembetalálkozott jövőbeli öreg énjével, King Lokival, aki egy varázslatos tüzet bocsájtott rá, majd hirtelen abban a barlangban találta magát az eredeti Loki szellemével és Kid Lokival, ahol anno újjászületett. Itt két választást kínáltak fel neki: váljon újra azzá a gonosz istenséggé, aki egykor volt, vagy pusztítsa el saját magát, és mentse meg a világot attól, akivé válni fog. Nos, Loki egy harmadik út mellett döntött: rájött arra, hogy a hazugság nem több, mint egy kis történet. Egy történet, amit akárhányszor el lehet mondani, még változtatások mellett is. Ezért aztán látszólag elégett a lángok közt, ám nyolc hónappal később a történetek isteneként.
Nem sokáig teketóriázott, Asgardia felé vette az irányt, amit épp King Loki ostromolt szövetségeseivel. Az öreg király azonban hamar kereket oldott, amikor meglátta fiatal énjét. Loki tehát megmentette Asgardiát, sőt még a korábban említett kozmikus lényeket is kivonta az egyenletből, miután szembesítette őket azzal, hogy talán mégsem ők teremtették az isteneket, hanem az istenek teremtéstörténetei, mítoszai alapján jöttek létre ők maguk is. A kérdéstől megrémült kozmikus entitások visszahúzódtak a nagy semmibe, Loki előtt pedig immár nem más állt, mint a legyőzött, öreg King Loki, aki ráébredt arra, hogy az ő létezésének is vége, hiszen fiatalabb énje rálépett egy olyan semleges útra, amire ő sosem tudott.
A War of the Realms ismét egy olyan nagy, több képregénysorozaton átívelő történetszál, amit most csak érinteni fogunk: ebben a minisorozatban a sötételf Malekith próbálta meg leigázni a tíz világot. Tervei között az is szerepelt, hogy megöli Thor és Loki mostohaanyját Freyját - a képregényekben Thor anyja nem más, mint Gaea. Loki, aki ekkor Malekith szövetségesének adta ki magát, de igazából csak Freyja megbízásából épült be a sötételf irányította Sötét Tanácsba, egy igazán hajmersztő megoldással ált elő: leszúrta Freyját egy mérgező tőrrel, az élet és a halál közötti vékonyka mezsgyén tartva az istennőt. Mivel ebben az állapotban már nem jelentett semmiféle fenyegetést, ok sem volt arra, hogy végezzenek vele.
A semmi istene
Végül csak fény derült arra, hogy Loki nem a Sötét Tanács érdekei szerint mozgatja a szálakat, ezért vér szerinti apja, a jégóriások királya, Laufey fogta, és nemes egyszerűséggel lenyelte őt. Lokit keményebb fából faragták, mintsem hogy egy bélrendszeri kiruccanás nagyobb kárt tegyen benne: kivágta magát Heimdall kardjával apja gyomrából, megfordította a harc menetét, és segített Malekith legyőzésében. Nem mellékesen apja megölésével ő lett Jotunheim királya. Mindezek ellenére megfogadta, sosem válik olyanná, mint jövőbeli énje. A háború tehát végül Malekith bukásával zárult. Freyja és Odin ekkor rendezhették volna válságban lévő házasságukat, mivel a Mindenek Atyja lemondott a trónról Thor javára, de így sem jött nekik össze a dolog.
Zátonyra futott frigyek helyett evezzünk más vizekre, térjünk vissza Loki kalandjainak taglalásához. Ismételten a Földön kavarta meg kicsit a kulimászt a történetek istene, elindult ugyanis az amerikai elnökválasztáson, egy ideig átvette Doktor Strange szerepét, és ő lett a legfőbb varázsló, sőt még a Végtelen Köveket is megpróbálta összegyűjteni.
Végül mindezek dacára borzasztóan elkezdett unatkozni. Fárasztotta az ücsörgés Jotunheim trónján, ezért rá akart jönni, hogy mit tartogathat még neki a sors, várnak-e rá valamiféle izgalmak. Thor elvezette őt a Halls of All-Knowingbe, azaz a Mindentudás Könyvtárába, ahol megmutatta neki "Loki könyvét". Az egyetlen kötetet, amely tartalmazta mostohafivére múltját, jelenét és jövőjét, ebből pedig kiderült, hogy Loki hosszú és békés életet fog élni, nem lesz többé sem a gonoszság, sem a káosz, sem a csínytevés, sem pedig a történetek isten. Tulajdonképpen nem más vár rá, mint hogy őbelőle váljék a semmi istene. És ez Lokinak egyáltalán nem tetszett.
A kitaszítottak istene
Szomorúságát látva két kozmikus lény, a Marvel absztrakt entitásait vezető Eternity-nek gyermekei, Now és Then, vagyis Most és Akkor, elvitték őt minden realitás szülőbölcsőjébe, a House of Ideas nevezetű helyre. Egyáltalán nem véletlen, hogy a House of Ideas egyben a Marvel Comics közismert elnevezése is: ebben a könyvtárban minden már elmesélt Marvel történet, gyakorlatilag minden képregény megtalálható. Temérdek könyve van például Pókembernek és Rozsomáknak, akárcsak Thornak. Az itt levezetett okfejtés tulajdonképpen az egész Marvel univerzum legdurvább meta eszmefuttatása. Teljesen fiktív alapokra helyezik a valóságot, és azt veszik alapvetésnek, hogy a hősök számtalan emberöltőnyi kalanddal rendelkeznek mindaddig, míg azok kötetekbe vannak foglalva. Egyúttal megmagyarázzák, hogy miként tartózkodhatnak egyszerre több helyen is a képregényes karakterek a nagy crossover események során, miközben saját képregénysorozatukban épp teljesen más sztori fut, illetve kifejtik azt is, hogy miért jutott egyes szereplőknek számtalan saját kiadvány, míg másoknak alig néhány.
Loki révbe ért: bűneiért vezekelt, elnyerte testvére szeretetét és tiszteletét, sőt még király is vált belőle. Mégis többre vágyott, jóval több kalandra és izgalomra. Egyezséget kötött tehát Eternity gyermekeivel, akik alaposan kibővítették a könyvtár Lokira vonatkozó szekcióját. Mégsem alakult minden terv szerint. A Marvel képregényes univerzum összes hőse kötött már hasonló egyezséget Eternity gyermekeivel, ezért lett egy csomó saját kalandjuk, azaz képregényük, de egyikük sem emlékezett erre. Loki viszont kivétel volt. Ő pontosan emlékezett arra, mi zajlott le a House of Ideas falain belül, így azzal a tudattal kellett továbbélnie, hogy nem ő alakítja az eseményeket, amelyeknek részese, azok mind meg vannak írva valahol egy nagy könyvben. Ezzel párhuzamosan azonban Lokiban tudatosult még valami: ő mindvégig nem a hazugság, a csínytevés, a történetek vagy épp a semmi istene volt, hanem a kitaszítottaké.
Jelenleg idáig ismerjük Loki történetét, ami garantáltan hosszú és kalandos folytatást kap, hála az előbb taglalt egyezségnek. A képregényes, illetve a mozifilmes Loki természetesen két teljesen különböző karakter, de sok az átfedés kettejük között, ezért simán elképzelhető, hogy a Loki tévésorozatban, vagy az MCU távlati tervei között több olyan részlet is megtalálható lesz, ami a karakter képregényes múltjából merítkezik. Mivel Loki útját nagyon tehetséges írók egyengették, csak reménykedni lehet abban, hogy így történik.
