Hirdetés

Ragadozó Madarak kritika - Harley Quinn kapufasztikus elszabadulása

|

Szűk két órában megszületett és meg is halt a DC új szuperhősös alakulata.

Hirdetés

Se a Justice League, se az Öngyilkos osztag nem azt hozta, amit vártunk, de itt volt a lehetőség a DC előtt, hogy bizonyítsa, igenis tud mit kezdeni azzal, hogy egyszerre 4-5 fontos szereplő van a vásznon. Ez pedig nem könnyű feladat, főleg akkor, ha olyan az egyikük épp Harley Quinn, aki minden, csak nem visszafogott.

Hatalmas potenciál volt a Birds of Preyben, hiszen a film tele van izgalmas figurákkal. Ráadásul olyanokkal, akik nem is feltétlenül bírnak különleges képességekkel, így aztán tényleg a személyiségük, motivációjuk kell, hogy elvigye a mozit a hátán. Ebből sajnos az ég világon semmit nem kaptunk. Ha nem csináltunk volna egy videót a témában, fogalmam sem lenne, miért olyan izgalmas, és pontosan mit akar a rejtélyes Vadásznő, vagy hogy kicsoda is Fekete Maszk, azon kívül, hogy egy félbolond. Indulatos, kegyetlen, de közben kacagó-nevető karaktert alakítani persze nem könnyű, de Ewan McGregor gonosza még így is messze alulmúlta a várakozásaimat.

Annyi mindent el lehetett volna mesélni ebben a filmben, de Harley Quinn elnyomott mindent és mindenkit. Jokerrel való szakítása után a vállára veszi a várost, és a DC-nél egyértelműen az volt a terv, hogy egy nagyon erős női karaktert csinálnak belőle, csakhogy annyira rá fókuszált a kamera, hogy a többiek alig fértek bele a képbe. Úgy jöttem ki a moziból, hogy egyáltalán nem érdekel, mesélnek-e még róluk többet a jövőben. Margot Robbie persze most is hozzá az őrült libát, akit semmivel nem lehet kizökkenteni, de ez messze kevés ahhoz, hogy elvigye a hátán a filmet.

Az egybites dialógusok sem segítenek abban, hogy bármiféle kémia kialakuljon a karakterek között, a csapat pedig mire összeállna, már vége is a filmnek, ami sem zeneileg, sem látványban nem nyújt semmi különlegeset. Pedig látszik, hogy mindent a stílusnak akartak alárendelni. A Borderlands játékokhoz hasonlóan mutatják meg a karaktereket, kimerevített képekkel és vicces feliratokkal, minden csillogó és flitteres. Harley Quinn nemcsak főszereplő, hanem mesélő is egyben, ebből adódóan pedig a történetmesélés is csapongó, visszaugrunk kimaradt részekhez, de sem maga a sztori, sem ez a megoldás nem annyira izgalmas, hogy indokolja az egészet.

Én nagyon örülnék, ha lenne egy rendes lánycsapat, amiért izgulhatnak a szuperhős-rajongók, de nem a Birds of Prey lesz az, főleg nem jelenlegi formájában. Ilyen tehetséges színészgárdával és ekkora büdzsével jóval többet is ki lehetett volna hozni az alapanyagból. Lehetett volna ez a film fél órával hosszabb, hogy legyen idő bemutatni a karaktereket, izgalmasabbá tenni a köztük kialakuló kapcsolatokat. De inkább olyan volt az egész, mintha egy régi, selejtes flipperbe egyszerre belőttek volna több golyót, amik ideig-óráig pattognak, néha találkoznak, aztán végül együtt beesnek a lyukba, ahová igazából ők sem akartak bekerülni, de hát nem volt választásuk.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)