Hirdetés

ŰrDongó kritika - kicsi a bogárhátú, de erős

|

A Transformers: Az utolsó lovag után a stúdió benyomta a féket, visszagurult kicsit és új utak felé indult. Ennek pedig a mozinézők csak örülhetnek.

Hirdetés

Nem is olyan rég még hatalmas terveket dédelgetett a Transformers sorozat kapcsán a Paramount Pictures. Írói agytrösztjük temérdek film alapötletét dobta össze, ezekkel pedig szépen tele is pakolták az elkövetkező évek mozis naptárait. Aztán jött a Transformers: Az utolsó lovag, ami nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon jóval az elvárások alatt teljesített. Eget rengető buktáról persze így sem beszélhetünk, hiszen a 217 millió dollárból készült film azért összekapart 605 milliót, de azért ez az 1,1 milliárd dollár felett teljesítő Transformers 3 vagy Transformers: A kihalás kora mellett bizony elég karcsú. Annak rendje s módja szerint félre is tették tervezési fázisnál járó projekteket, a következő számozott részt teljesen törölték a naptárból, és mindent az Űrdongó (bocsánat, ŰrDongó) spin-offra tettek fel. Jelentem, ez a merész húzás tökéletesen bejött nekik. 

Az ŰrDongó sztorija 1987-ben indul, ekkora érkezik meg a Cybertron bolygón tomboló polgárháború egyik menekültjeként bolygónkra mindenki kedvenc sárga transformere. Űrdongó hamar összeakad a katonasággal, illetve Burns ügynökkel (John Cena), nem sokkal később viszont már az aktuális főszereplőnk, Charlie Watson (Hailee Steinfeld) első saját autója lesz belőle. Ismerős felütés, ugye? Elég hasonló volt az első Transformers mozi startja is, itt azonban valahogy minden sokkal letisztultabb, egyszerűbb, vagy csak simán jobban működik. Charlie egy tipikus lázadó kamasz, aki alapvetően sincs túlzottan könnyen kezelhető korban, de egy személyes tragédia is van természetesen a háttérben, szóval adott egy maximálisan zárkózott tinédzser, valódi barátok nélkül. A lány legközelebbi társainak a '80-as évek legendás nótái tekinthetőek, amik tökéletesen passzolnak a filmhez. Ugyancsak remekül illik ehhez a retro vonalhoz a transformerek külleme is. Ezúttal dobták az eddig látott futurisztikus vonalat, és az eredeti, G1-es kinézetekhez nyúltak vissza (így festettek az autobotok és álcák először játékfiguraként, illetve a klasszikus Marvel képregényekben is így ábrázolták őket).

A film nem rohan, az akció nagyjából a játékidő elejére és legvégére koncentrálódik, közötte pedig nem sajnálják az időt Charlie és Űrdongó ismerkedésére, kapcsolatuk kibontakozására. Itt tényleg érthető, hogyan válik baráttá ember és gép, és bár nem kell hatalmas mögöttes tartalomra és körmönfont megfejtésre számítani, azért remek látni, hogy humoros (de semmiképp sem kellemetlen), illetve valóban izgalmas jelenetek sorozata is alkotható egy Transformers mozit anélkül, hogy percenként felrobbanna valami, egész városok dőlnének romba, vagy épp egy hormonzavaros minirobot kezdene el fiatal lányokat zaklatni - bocsánat, hogy feltéptem ezeket a sebeket, de nem feledhetjük el, hogy a széria járt már ilyen mélységekben is. 

A már említett pazar zenei felhozatal szerves részét képezi a filmnek, de itt a spoilerek elkerülése végett nem szeretnék konkrétabban fogalmazni. Lényeg a lényeg: a dalok kiválasztásáért duplán jár a piros pont, ha láttátok már az ŰrDongót, akkor pontosan érteni fogjátok, hogy miért. A látványra sem lehet egyetlen rossz szavunk sem, de ez nem is csoda, azért ilyen téren mindig keményen odatették magukat a Transformers mozik alkotói. Bár ahogy az már szóba került, nincs a filmben túlzottan sok harcjelenet, de amikor megy a bunyó, akkor annak minden pillanata a vászonra szegezi az ember tekintetét. 

Az ŰrDongó végérvényben egy kellemes kikapcsolódás, de messze nem olyan mozi, mint a sorozat előző részei. Ezúttal nem kell "kikapcsolni az agyatokat", ha szórakozni akartok, nem nézi a film szellemi fogyatékosnak a nézőit. Egyedül talán egy kompetens gonosz hiányzott (illetve Cena karakterét faragták kisbaltával), de egy ilyen újrakezdés esetén az első felvonásnak még elnézhető, hogy csak pár nevesincs álcát kaptunk. Kíváncsian várom, merre folytatódik majd a franchise, hiszen ez a soft-rebootnak is betudható váltás a legjobb dolog, ami 2007 óta történt a járművekké alakuló robotokkal.

John Cenát nem feltétlenül erőltetném (a kőarcú katonát mondjuk bármikor tudja hozni, ez nem vitás), de Hailee Steinfeldet nagyon szeretném újabb Transformers filmekben látni, idétlenség és műmájerség nélkül iskolázta le a korábbi főszereplőket. Bocs Shia LaBeouf és Mark Wahlberg, ez a csaj sokkal jobb robotszelídítő nálatok. 

YouTube-csatornánkra természetesen még a héten érkezik egy spoilermentes, első benyomásainkat tartalmazó rövidebb videó, illetve egy hosszabb spoileres kibeszélő is. Ha nem akartok ezekről lemaradni, akkor mindenképp iratkozzatok fel: 

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)