A Z generáció tagjai - a 21. század digitális gyermekei - a legkülönbözőbb szoftverek, alkalmazások és mobilapplikációk használatával nőttek fel, így ők jóval nyitottabbak a technológia mélyebb megismerése iránt, mint az idősebb korosztály. Magabiztos programozói tudással nagy IT cégeknél már kezdőként is komoly összegeket lehet keresni - a fiatalok számára pedig ez igen komoly motiváció lehet egy szakma elsajátításakor.
Fejlesztő akarok lenni, hogyan induljak neki?
Első körben tisztázni kell, hogy melyik terület érdekel. A frontend-, backend - vagy fullstack-, mobilszoftver-, beágyazottszoftver-fejlesztés más és más képességet és tudást igényel.
A frontend (FE) fejlesztő a felhasználói felületért (UI) felel; ez az a környezet, amellyel a felhasználók találkoznak. Az ő feladata a designer által készített vizuális elemeket beépíteni. Munkájához a HTML, CSS, és JavaScript nyelvekre, továbbá olyan keretrendszerekre is szüksége lesz, mint az Angular vagy Bootstrap.
A backend (BE) fejlesztő a szerveroldali fejlesztésekért felel, vagyis azért, hogy a weboldal hogyan működik és biztosítja a kommunikációt a végpontok között, továbbá optimalizálja a biztonságot, és teljesítményhatékonyságot is. Ma már a weboldalak túlnyomó többsége nem statikus, hanem dinamikus, ezért a BE fejlesztőnek olyan adatbázisok nyelvén is kell értenie, mint SQL vagy PHP. A legelterjedtebb programnyelvek, amelyeket a backend fejlesztők használnak: Java, Python és C/C++.
A full-stack (FS) fejlesztő valamilyen webes keretrendszer használatával - általában Java, Python vagy C# nyelven képes front-, vagy backend területen dolgozni. Feladata a tervezés, a tesztelés és az implementáció. Egy jó FS fejlesztőnek megalapozott tudásra van szüksége FE és BE területen, ezért érdemes pár évet külön-külön mindkettővel mélyrehatóan foglalkozni, hogy utána magabiztosan alkalmazza őket a munkája során.
A mobilszoftver-fejlesztés is egy igazán izgalmas terület, megkülönböztetünk Android és iOS operációs rendszert. Nyelvtudás szerint előbbinél Java, utóbbinál Swift szükséges. Fejlesztésük más logikát igényel, mint egy webes applikációé: számításba kell venni az app időtartamát, a programnak kezelnie kell a különböző képernyőfelbontásokat, értesítéseket, és figyelembe kell vennie a hardveres és szoftveres különbségeket is.
A beágyazott szoftverek fejlesztőinek feladata az úgynevezett célfeladatot ellátó mechanikus vagy elektronikus eszközök programozása (drónok, robotok, autók, repülők komponensei). Villamosmérnök vagy más mérnöki végzettség és informatikai tudás elengedhetetlen a munkakör betöltéséhez, ezekhez a szakmákhoz ugyanakkor szinte mindig kapcsolódik áramkörtervezés is, ezért valamilyen tervezőszoftver (például CAD) ismerete is elvárás. Az itt használt C/C++ programnyelv elsajátítása a széleskörű IT-szakismeretek birtokában már szinte gyerekjátéknak tűnik majd.
Rendben, de melyiket hasznosíthatom a legjobban?
Ahhoz, hogy valaki igazán jó fejlesztő lehessen, a kódolás mellett jól kell tudnia kommunikálni, emellett a csapatban való együttműködésre és alkalmazkodókészségre is nagy szükség van. Az IT-szektor ma folyamatosan változik, ezért egyetlen programnyelv ismerete kevés ahhoz, hogy valaki programozói karriert építsen.
Aki kezdőként biztos munkahelyet szeretne magának, annak érdemes legalább két nyelven magabiztosan kódolnia. A Java, C#-ot vagy a Javascript már egy jó induló alapnak számít, ugyanis jelenleg Magyarországon az állást kínáló cégek zömében ezeket a programnyelveket használják.
Ha felkeltették az érdeklődésedet az egyetemi informatikai képzések és pályaválasztás előtt állsz, akkor látogass el a programozdajovod.hu, illetve a felvi.hu weboldalakra és tudj meg többet ezekről a szakokról!
