Hirdetés

NFT: divatos hóbort vagy kiaknázatlan lehetőség?

|

Mint minden technológiai újításról, úgy a blokklánc-alapú NFT-kről is megállapíthatjuk, hogy csakis a felhasználókon múlik, hogy élnek az általa kínált lehetőséggel, vagy visszaélnek azzal.

Amit nem ismerünk, azt nem értjük, és amit nem értünk, attól ösztönösen tartunk. Így van ez az NFT-kkel, azaz a nem helyettesíthető tokenekkel is, amelyek 2021 folyamán szivárogtak be a köztudatba. Kezdetben jellemzően elképesztő összegeket megmozgató árverések, vagy jelentős anyagi károkkal járó átverések szereplőiként olvashattak róluk az érdeklődők, de idővel a jelenségről kedvezőbb képet festő történetek is átütötték a fősodratú média ingerküszöbét, mint amikor számos fülöp-szigeteki a koronavírus-járvány miatti lezárások következtében kieső jövedelmét az NFT-kre épülő videojátékok egyik legnépszerűbbike, az Axie Infinity segítségével pótolta.

Mi az NFT?

NFT voltaképp bármilyen formátumból készülhet a képektől a zeneműveken át a videókig, lemásolhatatlanságára a blokklánc által létrehozott egyedi azonosító a garancia, ez pedig az adatok manipulálását vagy meghamisítását elvileg lehetetlenné teszi, de legalábbis rendkívüli mértékben megnehezíti. De számos olyan dolgon is túladtak már, aminek az égadta világon semmi köze sincs a művészetnek, noha az NFT-k gyökere abban keresendő. Így kelt el a közelmúltban a világ első tweetje és SMS-e is, csak hogy a legismertebb példákat említsük.

Hirdetés

Fontos megjegyezni, hogy az adott digitális tartalom felett ily módon megszerzett tulajdonjog nem jelenti automatikusan azt, hogy a szerzői joggal is mi rendelkezünk, noha természetesen ez is átruházható, ám amíg ez nem történik meg, az alkotó ugyanazon mű alapján további NFT-ket hozhat létre, amelyek értelemszerűen szintén egyedinek számítanak az azonosítójuk miatt.

Természetüknél fogva az NFT-k tökéletesen illeszkednek a Web 3.0 koncepciójába, amely végtelenül leegyszerűsítve annyiban különbözik elődeitől felhasználói szemszögből nézve, hogy míg az 1.0 idején csupán fogyasztani tudtunk a tartalmat, a 2.0 idején pedig gyártani is, most már birtokolhatjuk.

Digitális műalkotásból milliárdos üzlet

Az első tulajdonképpeni NFT-t (nevezzük az egyszerűség kedvéért így, mert a non-fungible token fogalma csak később született meg) 2014-ben hozta létre Kevin McCoy és Anil Dash. A Quantum egy, a Namecoin blokklánchoz kötött rövid videó volt McCoy feleségéről, ami jelképes, mindössze 4 dolláros összegért cserélt gazdát McCoy és Dash között. Erre a történelmi pillanatra a New York-i kortárs New Museumban került sor egy konferencia keretében tartott élő előadás során, amivel Dashék azt demonstrálták, hogy a blokkláncon tárolt metaadatok révén egyedivé, nem helyettesíthetővé, és ezáltal pedig értékesíthetővé is varázsolható egy amúgy könnyedén sokszorosítható digitális műalkotás.

Performanszuk után még egy évet kellett várni arra, hogy megvalósuljon az első NFT-projekt, az Etheria, amelynek rajtja hogy, hogy nem az Ethereum első fejlesztői konferenciájával esett egybe. (Ebből nyilván könnyen kitalálható, hogy az Etheria melyik blokkláncra épül.) A korát megelőző digitális földárverést mindennek lehetett nevezni, csak sikeresnek nem, a történelem első decentralizált virtuális világában korlátozott számban eladásra kínált ingatlantulajdonok zöme sokáig vevő nélkül maradt. Ám ahogy már említettük, 2021-ben átszakadt a gát, és még a csapból is az NFT-k folytak, így pillanatok alatt elkapkodták a tokeneket.

Míg 2018-ban még mindössze 41 millió dollár értékben cseréltek gazdát a digitális vagyontárgyak, és 2020 folyamán sem haladta meg forgalmuk a 250 millió dollárt, tavaly már tényleg beindult az üzlet, és meg sem állt addig, amíg el nem érte a három évvel korábbi érték ezerszeresét, azaz a 41 milliárd dollárt. Nem véletlenül választotta a Collins angol szótár 2021-ben az NFT-t az év szavának.

Miután milliárdokról van szó, törvényszerű volt, hogy az NFT-k előbb-utóbb felkeltik mindazok figyelmét, akik az etikátlan, sőt a törvénytelen húzásoktól sem riadnak vissza a gyors pénzkereseti lehetőségek reményében, így a spekulánsoktól a szimpla csalókon át a kiberbűnözőkig sokan igyekeznek hasznot húzni a nem helyettesíthető tokenekből. A módszerek sokfélék: próbálkoznak adathalászattal, csaló weboldalakkal, kriptotárca elleni támadással, mímelt supportal a Discordon, de arra is akadnak példák szép számmal, amikor valaki a sajátjaként adta el egy másik személy illegálisan lemásolt műalkotását. Ezek szinte mindegyikében az a közös, hogy az áldozatok hiszékenysége, figyelmetlensége, óvatlansága és tájékozatlansága a kulcs a kifosztásukhoz.

NFT a játékokban

Miközben a porcelánboltban elefántként viselkedő Ubisoft kivételével minden nagyobb kiadó még csak mérlegeli, hogy valamiképp összekapcsolja játékaival a nem helyettesíthető vagyontárgyakat, vagy egyenesen elzárkózik tőle, addig szép csöndben (majd 2021-től már egyre zajosabban) kiépült a blokkláncalapú játékok piaca. A korai fecskék között találjuk a 2017-es CryptoKittiest, az egyszerű mobiljátékból jövedelmező metaverzummá alakított The Sandboxot, illetve a cikkünk elején már említett Axie Infinity-t. Ezek annak köszönhetik sikerüket, hogy érdekeltté teszik a felhasználókat a virtuális világok fenntartásában és folyamatos bővítésében. A play-to-earn üzleti modell tehát összeköti a kellemeset a hasznossal, hiszen a free-to-play játékokkal ellentétben nemcsak pénzköltésre ösztönöz, hanem egyúttal lehetővé teszi, hogy pénzt keressünk, miközben játszunk.

Beszélgetnél velünk erről a hírről?

Lennél a GameStar közösség tagja? Gyere a GameStar Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!

Mindez elméletben csábítóan hangzik, ám a beszállási költség sokakat elriaszthat attól, hogy szerencsét próbáljon valamely virtuális világban, és esetleg így tegyen szert jövedelemre tanulmányai mellett, vagy amíg épp két állás között van. Itt jön viszont képbe az a megoldás, amit az AEY Metaverse Guildhez hasonló decentralizált szervezetek kínálnak. Lényegében kölcsönadják a guild által birtokolt NFT-ket az új játékosoknak, akiknek így nem kell semmiféle anyagi kockázatot vállalniuk, és a digitális vagyontárgyak használatával játszva keresnek kriptovalutát. Ráadásul az összeg nagyobbik hányada, 70 százaléka náluk marad.

Amennyiben kíváncsi vagy a play to earn játékok világára, és a hozzájuk kapcsolódó pénzkereseti lehetőségekre, érdemes ellátogatnod az AMG DAO weboldalára, ahol részletesen megismerheted a guild működését. Csatlakozhatsz továbbá a Discord-szerverükhöz is, itt közvetlenül a tagokhoz fordulhatsz kérdéseiddel.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)