Ott állsz a folyosón, tudod, hogy annak túlsó végén egy bossharc vár rád, mégsem indulsz meg magabiztosan a főellenség felé. Úgy érzed, hogy valami még hiányzik. Még egy erős varázstárgy? Még egy-két szintlépést bónuszai? Legyen szó a Diablo-sorozat tagjairól, valamelyik Dark Souls epizódról, vagy bármelyik játékról, amiben RPG-elemek kaptak helyet, rengeteg kalandban folyamodhatunk a grindolás módszeréhez.
Már a népszerű Dungeons & Dragons 1975-ös videojáték-feldolgozása, az egyetemisták által fejlesztett dnd is megadta a lehetőséget, hogy a játékosok egyszerűbb feladatokat teljesítsenek egymás után többször, akár a végtelenségig, hogy ennek jutalmait a későbbi kihívások könnyebb teljesítésére fordíthassák.
A grind azóta is velünk maradt, de sokszor egészen más céllal. Az MMORPG-k készítői játékbeli gazdaságuk kiegyensúlyozásához, és az egyes kiegészítők élettartamának megnövelése érdekében tettek elénk repetitív feladatokat, de ezzel még lenyűgözőbbé varázsolták barátaink és guildtársaink előtt a legnagyobb kihívásokon keresztül megszerzett fegyvereket, mountokat, és titulusokat.
A Minecraft aztán egy egész műfajt tett sokkal népszerűbbé, ahol akár túlélőjátékokban, akár különböző munkákat (egy farm vezetésétől a kamionozásig majdnem bármit) szimuláló alkotásokban szereztünk nyersanyagokat és pénzt, hogy jobb felszereléshez juthassunk, melynek segítségével nagyobb kihívásokkal is boldogulunk, hogy aztán… még jobb felszerelést szerezhessünk, és a körforgás folytatódjon. Később pedig, ahogy egyre több játék váltott freemium üzleti modellre, a grind abban is sokaknak segített, hogy ingyen, vagy kevesebb pénz befizetésével élvezzenek egy-egy játékot, ami főleg a fiatal, saját bevétellel nem, de szabadidővel annál inkább rendelkező gamereknek segített.
Egy ideje hasznot is húzhatsz belőle
Több játék arra is lehetőséget ad a játékosainak, hogy ők maguk is közvetlen, pénzben kimutatható profitra váltsák a grind jutalmait, és az MMORPG-k szürkepiacait követően például a Diablo III úttörőként próbálta meg a játékon belül eladhatóvá tenni az értékes kincseket. Ezt a rendszert a Valve új szintre emelte, lehetővé téve a Team Fortress 2, majd a Counter-Strike: Global Offensive kozmetikai tárgyainak valódi pénzért történő értékesítését is. Az olyan egyedi módosítókon keresztül, mint a skinekre ragasztható matricák, vagy a fegyverrel megszerzett killeket számon tartó StatTrak ráadásul extra értéket kaptak egyes tárgyak, így egy digitális AK-47-es egyszer százötvenezer dollárért (azaz ötvenegymillió forintnál is nagyobb összegért) cserélt gazdát.
Vállalkozó kedvű gamerek és játékfejlesztők ezt a koncepciót igyekeznek még izgalmasabbá tenni egy új üzleti modell, a play-to-earn meghonosításával. Az ezt alkalmazó játékok a mostanában rendkívüli hype-ban részesülő technológia, a blokklánc segítségével arra is lehetőséget nyújtanak a játékosaiknak, hogy valódi pénzt keressenek, miközben jól érzik magukat. A játékbeli jutalmak között ugyanis ott vannak az adott platform fizetőeszközeinek számító tokenek, amikből a blokkláncon található NFT-ként is működő játékbeli tárgyakat vehetsz, de van, hogy ezeket a cuccokat (pl. egy autó alkatrészeit, vagy csatára fogható lényeket) is megszerezheted a játékban.
A megszerzett kriptovalutádat, illetve NFT-idet pedig később sokféleképpen felhasználhatod: játszhatsz tovább, megpróbálhatsz velük kereskedni, hogy így növeld az értéküket, vagy akár a konkrét blokklánc határain kívülre lépve kriptovalutákra válthatod őket. Végül mindig ott a lehetőség, hogy valódi pénzre, tehát mondjuk dollárra, vagy forintra váltsd a játékod jutalmát. Így nem meglepő, hogy többek fejében megfordult a lehetőség, hogy pénzkereseti forrásként is tekintsenek erre a műfajra.
Jól hangzik, hogy szállhatok be?
Mivel a play-to-earn játékokhoz szükséges NFT-k nem csupán játékbeli tárgyak, hanem egyben a kriptovaluta egyfajta bányászatának eszközei is, a fejlesztők általában nem adják oda őket a játékosoknak, csak azért, mert belépnek. Ez akár komoly korlátot is jelenthet sokak számára, ugyanis egy vadiúj AAA játék árának többszörösét érő befektetésről is szó lehet, a legelterjedtebb pay-to-earn játék, az Axie Infinity elkezdéséhez például alaphangon nagyjából harmincötezer forintra lenne szükséged, ezért pedig tényleg csak a leggyengébb játékbeli lényeket tudnád megvenni, amik a játékot rendkívül nehézzé tennék.
Erre kínálnak alternatívát a játékosok olyan csoportjai, mint amilyen az AEY Metaverse Guild, vagy AMG, akik olyan közösségeket szerveznek, melyek közös erővel igyekeznek profitálni a pay-to-earn játékokból. A guild sok más hasonló társuláshoz hasonlóan új játékosok jelentkezését várja, akik kölcsönvennék az AMG tulajdonában álló NFT-ket (egész pontosan a játékbeli fiókokat, amik ezeket tulajdonolják), cserébe a játékban szerzett kriptovaluták egy részéért - jelenleg ez a hányad 30%, tehát a megszerzett fizetőeszközök majdnem háromnegyede a kölcsönző játékosoknál marad.
Ezzel a módszerrel kb. napi két óra szabadidőt egy folyamatosan felhalmozódó, kriptovalutában tárolt összegre válthatsz, amit aztán többféleképpen felhasználhatsz. Akár rögtön ki is veheted, de megpróbálhatod befektetni a kriptovaluták és a blokklánc szélesebb világában is, sőt, az AMG saját tokenjéből vásárolva (amiből egyébként kihívások teljesítésével, illetve versenyeredményekkel is szerezhetsz) a különleges struktúrában működő társulás jövője kapcsán is szerezhetsz szavazati jogot.
Ha érdekel a lehetőség, látogasd meg az AMG weboldalát, ahol további információkat kaphatsz a társaság működéséről, vagy csatlakozz Discord-szerverükhöz, ahol közvetlenül a tagoktól kérdezhetsz!
