Mostanra már valószínűleg nem nagyon kell magyarázni, hogy mi is az a Tencent, hiszen a játékosok évek óta kísérhetik figyelemmel, ahogy az óriásira nőtt kínai vállalat egyre több nyugati játékfejlesztő cégbe vásárolja be magát, viszont erősen vitatott, hogy vajon mekkora a tényleges ráhatása a nyugati játékiparra. Sokan úgy vélik, hogy az ágazatban a Sonynál, a Microsoftonál és a Nintendónál is nagyobbnak számító Tencent szépen lassan teljesen át fogja venni az irányítást az interaktív szórakozás felett, ám a legújabb hírekből az derül ki, hogy a valóságban a befektetőcég fennállásának talán legrosszabb időszakát éli.
Aki figyelemmel kíséri a gazdasági történéseket, annak valószínűleg nem újdonság, hogy a kínai kormány az utóbbi években nagyon szigorúan állt hozzá a játékiparhoz és általában véve a technológiai szektorhoz: több nagy vállalatra is komoly büntetéseket szabtak ki, illetve kőkemény szabályozásokat vezettek be, amelyek mind a játékosokat, mind a kiadókat komolyan érintik.
Ugye Kínában minden játéknak meg kell kapnia az állami cenzorok áldását ahhoz, hogy megjelenhessen, és bár a Tencent korábban ügyesen lavírozott ebben a rendszerben, az utóbbi évben rettenetesen bekeményítettek a hatóságok. Míg 2021-ben 755 játékot engedtek át a szűrőn, ez a szám idén már 172-re csökkent, azaz mindössze ennyi új megjelenés kapott zöld utat.
Ezt úgy tűnik, hogy a Tencent most már tényleg nagyon megérezte, ugyanis a Bloomberg jelentése szerint a cég részvényeinek értéke ötéves mélypontra zuhantak, ezáltal pedig a piaci részesedést tekintve meg tudta előzni az elsősorban rizsbor előállításával foglalkozó Kweichow Moutai. A hazai piac gyengülése megmagyarázza, hogy a Tencent miért próbálja ennyire agresszíven megvetni a lábát nyugaton, bár ennek tükrében már inkább tűnik menekülési tervnek, mint diadalmas terjeszkedésnek.
Félreértés ne essék, korai lenne a Tencentet temetni, mert minden nehézség dacára jelentős szereplője maradt a kínai iparnak, de pillanatnyi helyzete jól demonstrálja, hogy milyen gyorsan átrendeződhet a gazdasági térkép.
