A Ubisoft Montréal egy darabig többnyire csak a 2020-ban kirobbant zaklatási botrányával került a hírekbe, most azonban egy teljesen más ügy miatt szerepel a címlapokon a szebb napokat is látott stúdió neve. A csapatnak otthont adó kanadai Québec tartományban ugyanis nemrég megszigorították a francia nyelv védelmét szolgáló törvényt, így a 6 hónapnál régebben ott tartózkodó bevándorlók csak franciául vehetik igénybe a legtöbb kormányzati szolgáltatást.
A Bill 96 néven futó szigorítás pedig nagyon rossz hír a helyi stúdióknak, mivel már korábban sem volt könnyű szakképzett munkaerőt találni, ami különösen igaz a Ubisoft Montréalra, amelynek az említett botrány is alaposan megtépázta a vonzerejét. De nem csak a kb. 4000 alkalmazottat foglalkoztató cég került kellemetlen helyzetbe, az előnyös adózási szabályok miatt ugyanis Québecben valósággal tobzódnak a stúdiók, köztük a Sony, az EA, az Epic és a Square Enix (eladás alatt álló) érdekeltségeivel.
A Québeci Ipari Minisztérium közlése szerint a helyi játékipar több mint 11 ezer embernek ad munkát, és évente közel 1,75 milliárd dollár bevételt hoz a tartományi kasszába. Most viszont fennáll a veszélye, hogy a stúdiók máshová, akár egy másik kanadai régióba, például a szintén nagyon népszerű Vancouverbe vagy Ontarióba költöznek, ahol nem kell lenyomniuk a jelentkezők torkán a Bill 96-tal járó kellemetlenségeket is.
Az aggodalmakat a játékipar helyi szereplőit összefogó Guilde du jeu vidéo du Québec (Québeci Videójáték Céh) nevű szervezet is osztja, melynek elnöke a CBC-nek nyilatkozva a következőképp kommentálta a nyelvtörvény szigorítását
"Rengeteg ember érkezik a világ minden tájáról, hogy videójátékokat készítsen itt Québecben. Attól tartunk, hogy a törvény azt az üzenetet közvetíti, hogy Québec nem befogadó más kultúrákkal szemben. [...] Úgy gondolom, hogy a Bill 96 mögött az a szándék áll, hogy bizonyos emberek ne érezzék magukat szívesen látottnak. Remélem, hogy tévedek. Nagyon remélem, hogy tévedek."
Azt persze senki sem tudhatja előre, hogy pontosan milyen hatása lesz a több területet is érintő törvénymódosításnak, ami nagyban múlik majd a betartatás szigorán is. A 37 milliós Kanadában egyébként 1969 óta az angol és a francia is hivatalos nyelvnek számít, az előbbit a lakosság 56%-a tekinti anyanyelvnek, míg az utóbbi esetében ez csak a népesség 21,4%-ára igaz. A markáns francia identitással bíró Québecben azonban 1972-től külön törvény (Loi 101, vagy Bill 101) rögzíti, hogy a többség franciául beszél, s hogy ez az államigazgatás hivatalos nyelve is.
