Ugyan egy bizonyos időszakban a Ubisoft akár évenkénti Assassin's Creed folytatások kiadására is képes volt, az utóbbi időszakban jelentősen lelassult az igazán nagy játékaik megjelenésének tempója.
Míg tavaly három nyílt világú játékuk, az AC Valhalla, a Watch Dogs Legion és az Immortals Fenyx Rising is a boltok polcaira került, idén a Far Cry 6 mellett csak az évenkénti Just Dance és a haloványabb Riders Republic jelent meg. Egy nemrég megjelent üzleti beszámoló szerint ehhez a konzolos generációváltás és a Covid19 járvány mellett egy felmondási hullám is hozzájárulhat.
Az Axios beszámolója szerint a jelenség közel sem újkeletű, hanem már másfél éve tart, és egybevág más iparágak trendjeivel is, ahol felmérések szerint a dolgozók 25-40 százaléka fontolgatja a felmondást. A professzionális közösségi médiaoldal, a LinkedIn szerint a Ubisoft 12%-os távozási rátát produkált a cég átlagos dolgozói létszámához képest az utóbbi időszakban, ami azt jelenti, hogy a húszezernél is nagyobb alkalmazotti állományból kétezernyégyszáznál is többen mondtak fel.
A kiadó elmondása szerint pótolták a létszámot, ugyanis kétezerhatszáznál is többen csatlakoztak a Ubisoft kötelékéhez (igaz, a két előző évben négyezerötszáz új munkatárssal bővültek a csapataik), de valószínűleg többeket nehéz pótolni. A kiadó idei nagy dobása, a Far Cry 6 huszönöt legfontosabb alkotója közül öten nincsenek már a cégnél, és az Assassin's Creed Valhalla ötven legbefolyásosabb fejlesztője közül pedig tizenhárman nyújtották be a felmondásukat, igaz, egyikük visszatért nem sokkal később.
Az Axios több jelenleg és korábban a Ubisoftnál dolgozó fejlesztővel is készített interjút, kettejük elmondása szerint a tömeges távozások lelassították több játék fejlesztését, míg másokét teljesen megakasztották. Meséltek olyan szélsőséges esetről is, amikor egy, már máshol dolgozó kollégától kellett segítséget kérnie a Ubisoft munkatársainak, mert egy, a stúdiónál használt rendszer működését már egyik olyan kolléga sem ismerte, aki még ott dolgozott. A minden korábbinál több távozásnak több potenciális oka lehet, amik együttesen tépázták meg a morált a Ubisoft fejlesztőinek soraiban.
Egyfelől Kanada nagyvárosaiban, főleg Montréalban öldöklő verseny folyik a videojáték-iparban hasznosítható tehetséggel bíró szakemberekért, ezért sok más munkalehetőség várja a fejlesztőket, rengeteg esetben magasabb fizetésért. Egy névtelenül nyilatkozó dolgozó elmondta, hogy a cégtől kilépve megháromszorozta a bérét, így nem meglepő, hogy a Ubisoft minden kanadai munkatársának fizetésemelést adott nemrég (ezzel visszafogva az egy időben megduplázódó kilépési számokat), igaz, ezzel a többi, a bérrendezésből kimaradó stúdió ellenszenvét vívták ki. Kanadában ráadásul így is hiányzik a munkaerő a Ubisoftnál, montréali és tornontói irodájukban is hatvan-hatvan betöltetlen pozíciót hirdetnek.
Másfelől a vezetőség döntéseivel és utasításaival sem igazán értenek egyet sokan, ez pedig nem csak az NFT-kkel való kísérletezgetésre vonatkozik.
"Van valami a menedzsmenttel és a kreatív vezetőkkel, akik a lehető legkisebb erőfeszítéssel próbálják megúszni a játékfejlesztést, ez nagyon taszítóvá vált számomra"
- nyilatkozta az Axiosnak az egyik ex-ubisoftos fejlesztő.
A problémák harmadik fő pillérét a nyilatkozó jelenlegi és korábbi alkalmazottak a Ubisoft saját botrányainak kezelésében látják. A 2020-ban napvilágot látott szexuális és más jellegű munkahelyi visszaélések nem múltak el nyomtalanul néhány kulcsfigura távozásával, nemrég ezernél is több dolgozó írta alá a petíciót, ami szerint a vezetőség nem tett eleget a munkahelyi kultúra megváltoztatásáért. Ezt megerősítette a mostani beszámoló kapcsán nyilatkozó egyik dolgozó is, aki részt szeretett volna venni a Ubisoft megreformálásában, de elmondása szerint főnökei minden lehetséges szinten ellenálltak a javaslatainak.
"Folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy »Lépjünk tovább«, és hogy »Tekintsünk előre«, miközben figyelmen kívül hagyták az alkalmazottak panaszait, aggályait, és segélykiáltásait"
- nyilatkozta, majd hozzátette, egy idő után egyenesen szégyellte a cég rossz hírneve miatt, hogy a Ubisoftnál dolgozik, és részben ezért távozott.
"Azt gondolom, hogy a toxikus kultúra és a visszaélések hozzájárulnak a felmondásokhoz, de nem ezek a döntő kérdések a legtöbb esetben. (...) A nők és a színesbőrű munkatársak viszont ezt döntő súlyosságban élik át"
- vélekedett egy kollégája.
A kiadó szerint viszont nem tapasztalnak semmi olyat, ami kirívó lenne a játékiparban.
"A kilépési hányadunk néhány százalékkal afelett van, ahol normál esetben lenni szokott, de még mindig az iparágban megszokott tartományon belül van."
- nyilatkozta a kiadó képviseletében Anika Grant az Axios megkeresésére.
Ez nagyjából meg is felel a valóságnak, a Ubisoft 12 százaléknyi kilépőjéhez képest a szintén botrányokkal küzdő Activision Blizzardnál a dolgozók 16 százaléka mondott fel, míg az Electronic Artsnál ez az adat 9, a Take-Two-nál 8, az Epic Gamesnél pedig 7 százalékot mutat. Emellett a francia alapítású kiadó egyik szóvivője azt is elárulta, hogy egy belsős felmérés szerint a munkatársaik 74 százaléka "ajánlaná a Ubisoftot, mint egy nagyszerű munkahelyet", ami szerintük szintén megfelel az iparág trendjeinek.
Sokak szerint a Splinter Cell remake bejelentése is részben arra szolgál, hogy újabb munkatársakat vonzzanak be a játékot fejlesztő stúdióba. A projektért felelős torontói csapat weboldalán most is több tucat programozót, és számos vezető szakembert is keresnek, de lehet, hogy nem lesz könnyű dolga a HR-eseknek a megfelelő tehetségek bevonzásában a több szempontból is problémás céghez.
