Hirdetés

Videojátékok állami támogatása - miért ne lehetne az adót játékokra költeni?

|

Más országokban előszeretettel támogatja az állam a játékfejlesztőket, ezért körbenéztünk, hogy mi a helyzet Európában, majd azt is megvizsgáltuk, hogy hazánkban milyen lehetőségek vannak jelenleg.

Hirdetés

Az év egyik első videojátékos híre volt, hogy spanyol indie fejlesztők bajba kerültek az ígért állami támogatással. Történt ugyanis, hogy Európa negyedik legnagyobb videojátékos piacán az illetékes minisztérium leállított egy kétmillió eurós tervezett EU-s apanázst, amit húsz spanyol játékfejlesztő csapat között osztottak volna szét (például a Rime-ot fejlesztő Tequila Works is kapott volna). A döntés oka nem volt egészen tiszta, a minisztérium átszervezést emlegetett. Ami a hírben nekünk most érdekes: videojáték-fejlesztés állami támogatása. Ez első hallásra furcsa lehet, de ha belegondolunk, hogy itthon például egyes magyar filmesek és zenészek is kapnak állami pénzeket, nem ördögtől való gondolat, hogy a játékkészítők is részesüljenek valami hasonlóban. A nálunk szerencsésebb helyzetben levő országokban már szép hagyományai vannak ennek.

Hirdetés
 

Finnország: fogd a pénzt és fejlessz!

Például a finneknél, ahol olyan játékok születtek, mint a Remedy Entertainmenttől a Max Payne és az Alan Wake, a Roviótól az Angry Birds vagy éppen a Supercell Clash of Clansja. Sok egyéb, kisebb csapat játékát is meg lehetne említeni; az országban különösen erősek a mobilos cuccok, a Nokia sikeres évei ugyanis kineveltek egy mobiljáték-fejlesztő generációt. A finn videojáték-készítést igencsak segíti a Tekes kormányhivatal, amely az ország technológiai innovációiért felel. Több programmal is támogatják a fejlesztőket, a legnagyobb a Skene nevű, amelynek keretében játékfejlesztésre lehet pénzt kérni az államtól. Ez lehet vissza nem térítendő segítség, de kölcsön is, amit akkor kell törleszteni, ha a támogatott játék elkészül, és sikeres lesz.

A Fortune-nak nyilatkozva a Next Games marketingese, Saara Bergstrom úgy fogalmazott, hogy gyakorlatilag nincs olyan finn játékfejlesztő csapat, amelyik fennállása során ne kapott volna vissza nem térítendő állami támogatást. Kölcsönt már jellemzően veterán csapatoknak adnak: a Supercell például kapott egy nagyobb összeget a Clash of Clansra, amit visszaadtak, ahogy a játék befutott. Az állami támogatás abban is segíthet, hogy a kevésbé sikeres játékokkal járó, anyagilag nehezebb időszakokat átvészeljék a fejlesztőstúdiók. A Rovio a legjobb példa erre: 52(!) mobiljátékuk volt, mielőtt az Angry Birdsöt elkészítették, szóval sok próbálkozással teli év után lettek sikeresek, és közben többek közt állami pénzből tudtak fennmaradni.

Nem kis összegekről van szó: az egykori Remedy-tagok által alapított PlayRaven például 2014-ben több mint 200 millió forintnak megfelelő összeget kapott a Tekestől kutatásra és játékfejlesztésre. Ezenkívül a videojátékos munkaerőpiac támogatására is létrehoztak állami programot a finneknél, kétévente pedig nagyszabású ötletbörzét tartanak, ahol a stúdiók előállhatnak játékterveikkel, és a legígéretesebbek akár több százezer eurónyi támogatással mehetnek haza.

Svédország: gamernek való vidék

A szomszédos Svédország is videojátékos Kánaán, ahol nem véletlen, hogy olyan nagyágyúk indultak hódító útjukra, mint a Battlefield sorozatot fejlesztő Dice, a Minecraftot megalkotó Mojang (előbbit ugye az Electronic Arts, utóbbit a Microsoft vette meg), a mobiljátékokat ontó King (két éve 5,9 milliárd dollárért lettek az Activisioné) vagy a kisebb stúdiók közül a Massive és a Paradox. Egy helyi piackutató cég felmérése szerint a világon minden tizedik ember játszott svéd fejlesztésű videojátékkal. A svéd állam direkt támogatás helyett főleg a lehetőségek megteremtésével segíti a helyi videojátékos kultúrát, például emelt óraszámú informatikaoktatással és angollal, vagy azzal, hogy az élő fába is bekötik a széles sávú internetet. A videojátékos kultúrát tudatosan gerjesztik: a Sverok nevű videojátékos egylet a legnagyobb ifjúsági szervezet, 1200 klubja van majdnem 200 ezer taggal. Ezekben a klubokban egy-egy kisváros gamerei összejárhatnak, együtt multizhatnak, és a klubélet felvirágoztatásához (például kölcsönözhető játékok megvásárlásához) még pénzt is igényelhetnek a Sveroktól. Ilyen kulturális közegben persze könnyen szárba szökkennek a játékfejlesztő stúdiók, az állam pedig még direkt befektetésekkel - vagy ahogy startupnyelven mondják: inkubátor- és akcelerátorprogramokkal - is segíti őket. A Goat Simulatort elkövető Coffee Stain Studiost is egy ilyen program hozta létre. A számok beszédesek: 2010 és 2015 között a svéd videojáték-piac bevétele a tízszeresére nőtt, a videojátékkal foglalkozó dolgozók száma megháromszorozódott.

Lengyelország: projektpénz és megosztott tudás

A lengyel gazdasági minisztérium már négy éve is kint volt az E3-on, ők is komolyan veszik a játékfejlesztés-támogatást. A kormány a legsikeresebb lengyel stúdió, a CD Projekt vezetésével két éve megalapította a Lengyel Játékszövetséget, és létrehozott egy 20 millió dollár értékű alapot, amelyből kisebb lengyel indie fejlesztőket pénzelnek, akár egy-egy projekt büdzséjének 80 százalékát kifizetve. Ez nem jelenti azt, hogy a nagyok ne kapnának semmit a lengyel államtól: az innovációs minisztérium 2016 végén 26 millió eurót osztott szét a hazai stúdiók 38 projektje között, és ebből a CD Projekt nagyjából hétmilliót kapott négy különböző célra (például multiplayer technológia fejlesztésére). A lengyel állam az anyagi juttatásokon túl hangsúlyosan figyel arra is, hogy a támogatott cégek megosszák technológiai tudásukat a többi lengyel fejlesztővel (már amennyire a piaci verseny és az üzleti titkok ezt engedik). Az eredmény egy csomó sikeres csapat: ugye a CD Projekté a Witcher sorozat és a GOG platform, de lengyel cég a Techland (Call of Juarez, Dead Island, Dying Light) és a 11 Bit Studios is (This War of Mine).

Magyarország: ¯\_(ツ)_/¯

Az államnak azért lehet jó videojátékokba fektetni, mert egy növekvő ágazatot támogatva munkahelyeket teremthet, az ígéretes stúdiók befektetőket vonzhatnak, a sikeres játékok a gazdaságnak is jót tesznek, adóként megtérülhet a pénzbeli támogatás, és országimázsnak sem rosszak. Svédország és Finnország viszont fejlett európai országok, a lengyeleknél pedig vannak globálisan is erős szereplők, és a helyi piac sem kicsi (majdnem negyvenmillióan laknak Lengyelországban). Magyarországon nehezebb lenne ilyen modellt kiépíteni, de hogy igény volna rá, az világos. Majdnem öt éve már, hogy 2013 nyarán az Információs Társadalom Parlamentje nevű rendezvényen a Parlamentben felszólalt a Nemesyst vezető Józsa Szabolcs, és felvetette az állami szerepvállalást a videojáték-fejlesztésben. Józsa akkor azzal érvelt, hogy a játékpiacon egy kis stáb is nagy sikereket tud elérni, az ágazat két nagy problémájaként pedig az alulfinanszírozottságot és a szakemberhiányt említette meg. Az állam mindkettőt képes lehet legalább enyhíteni, de azóta sem született magyar videojátékos inkubátorprogram.

A hírek alapján inkább úgy tűnik, hogy az állam a fejlesztés helyett a videojátékosokat, méghozzá a profi gamereket, azaz az e-sportot támogatná itthon. Az Esportmilla szervezet ugyanis nagyobb összeget (a kormányhatározat szövege szerint akár kétmilliárd forintot) kap egy régiós e-sport-verseny és konferencia szervezésére: ez lesz a V4 Future Sports Festival. Itthon ez az első komolyabb állami belépés a videojátékos világba - ez talán valaminek a kezdete, és remélni lehet, hogy az e-sportokra irányuló figyelem majd kiterjed a játékfejlesztő csapatokra is.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)