Azok, akik a '90-es és 2000-es években gyermekként ismerkedtek meg J. K. Rowling varázsvilágával, valószínűleg soha nem fogják elfelejteni az élményt, amit az első könyv olvasásakor vagy az első film nézésekor éltek át. Sokan vágytunk akkor a Roxfort falai közé, még úgy is, hogy Harryékre a matekozásnál és a wingardium leviosa helyes kiejtésének megtanulásánál keményebb feladatok vártak első iskolaévükben. És akkor még nem tudták, mi lesz majd a későbbiekben.
A Wizarding World-univerzum számos izgalmas történetet rejt, melyek közül egyet a Legendás állatok filmek kezdtek el mesélni - sajnos messze nem annyira remekül, mint a Harry Potter filmsorozat. Talán senkinek nem lesz meglepő, hogy ezek egyike szerepel listánk utolsó helyén, de mi a helyzet a többi kilenc filmmel? Nos, elmondjuk, melyek voltak a mi kedvenceink, és melyeket szerettük kevésbé, illetve titeket is arra bátorítunk, hogy osszátok meg kommentben, nálatok hogyan néz ki a rangsor.
10. Legendás állatok: Grindelwald bűntettei
Az első Legendás állatok film mókás volt, szerethető és izgalmas, ám folytatása, a Grindelwald bűntettei inkább kaotikus és nehezen emészthető. A fókusz Göthe Salmanderről egyre inkább a varázsvilág Hitlerére, Gellert Grindelwaldra, valamint egykori szerelmére, Dumbledore-ra került át, és hiába nyújtott remek alakítást egyebek mellett Jude Law, hiába volt kiemelkedő a látvány, az élményt megölte a kusza történet, a károsan sok csavar, a túl sok karakter és a megválaszolatlan kérdések sora. Mintha Rowling se tudta volna még, mihez akar kezdeni a folytatásban, ezért belengetett egy csomó mindent, aztán nem foglalkozott velük eleget.
9. Harry Potter és a Titkok Kamrája
A filmsorozat leghosszabb része egyben az egyik leggyengébb is - Chris Columbus rendező megpróbálta a könyvet a lehető leghitelesebben átültetni, ami alapvetően dicséretes, de így olyan elemek is belekerültek, amiket nyugodtan ki lehetett volna hagyni, miközben néhány karaktert (például Ginnyt) nem úgy ábrázoltak, ahogy megérdemelte volna. 161 perc még az Oscarra pályázó, művészieskedő filmeknek is ritkán áll jól, nem hogy egy olyan produkciónak, aminek elsősorban gyerekekből áll a célközönsége.
8. Harry Potter és a Halál ereklyéi - 1. rész
Mire eljutottunk a lezárást felvezető hetedik filmig, már sok mindent láttunk: Voldemort rengeteget erősödött, a jövő bizonytalanná vált, a sötétség egyre inkább úrrá lett a világon. A horcruxok és szerepük a történetben nagy hangsúlyt kapott, de még nagyobbat Harry, Ron és Hermione félig a gonosz varázslatok bűvölete, félig a tinédzserkor által fűtött viaskodása. Az sem segített a filmen, hogy túl vontatott lett - alapvetően semmi szükség nem volt arra, hogy kettébontsák az utolsó könyvet, nyilván azért tették, mert két filmmel sokkal több pénzt lehet keresni, mint eggyel.
7. Harry Potter és a Félvér Herceg
A Félvér Hercegnek is az a legnagyobb problémája, hogy túl hosszúra nyújtották. Emellett megosztotta a közönséget, hogy ez egésznek van egy fura színtónusa, ami miatt egyesek szerint nem olyan jó nézni - másrészt viszont épp ezzel, meg úgy általánosságban a látványvilágával érdemelt ki egy Oscar-jelölést. Igaz, hogy Malfoy karaktere, belső viaskodása ebben került a leginkább előtérbe, és a végén látható drámai pillanatok miatt minden rajongó kitépte a moziszék karfáját, de addig egyenetlen, rögös út vezetett. Azok, akik olvasták a könyvet, számos fontos részletet hiányolhattak belőle például a horcruxok kapcsán, de a film arra sem adott magyarázatot, hogy Harry miért nézte végig tétlenül Dumbledore halálát. Nem volt rossz, de a legjobbak közé sem tennénk.
6. Legendás állatok és megfigyelésük
Eddie Redmayne megosztó színész, akit Göthe Salmanderként is lehet kedvelni vagy nem kedvelni, de akárhogy is, a Legendás állatokban akad még rajta kívül bőven szeretnivaló dolog. Az aranyos lények, a kedves karakterek (köztük a Goldstein-nővérekkel és Jacob Kowalskival), vagy épp az, hogy végre nem csak az Egyesült Királyság varázsvilágát láthattuk, hanem New Yorkot is, elvitték a hátukon a filmet. Érdekes volt az elnyomásban élő árva, Credence Barebone története is, aki obskurálóként nagyobb veszélyt jelentett a környezetére, mint azt bárki gondolta volna. Szerettük továbbá megható befejezését is. Ha nem úgy készítették volna el, hogy még négy folytatást terveznek hozzá, talán előkelőbb helyre pozicionáltuk volna, így viszont a lista közepe való neki.
5. Harry Potter és a bölcsek köve
Az első találkozás Harry Potterrel, barátaival és a varázsvilággal csodálatos volt, nem is tudjuk hirtelen, mibe szerettünk bele a legjobban. Csupa-csupa olyan dolgot láttunk, ami minket is elvarázsolt; szerettünk volna olyan iskolába járni, ahol mozognak a lépcsők, baglyot tartani háziállatként, kviddicsezni, megkóstolni a rágcsálnivalókat, amiket Harry és Ron tömött magába a Roxfort Expresszen. Egyáltalán nem rossz film A bölcsek köve, de a folytatások sok szempontból felül tudták múlni, a szerepükben itt még bizonytalanul mozgó, karakterüket olykor túljátszó gyerekszínészek az évek során észrevehetően fejlődtek, és lényegesen jobb lett a látvány is.
4. Harry Potter és a Főnix Rendje
Az előző filmben Harrynek már legalább a közvetlen környezetével sikerült nagyjából megértetnie, hogy nagy baj van, de a Mágiaügyi Minisztérium továbbra sem hisz neki, ráadásul miután Dudley-t varázslattal védi meg a dementoroktól, még inkább megorrolnak rá. A roxfortiak életét a filmtörténelem egyik legellenszenvesebb alakja, Dolores Umbridge kavarja fel, de ez még csak a kezdet: kiszabadulnak a halálfalók az Azkabanból, és harcba keverednek Dumbledore seregével.
Nem csak azért fontos A Főnix rendje, mert végre elkezdődik a végső összecsapás előkészítése, hanem azért is, mert David Yates rendező és csapata a látvány felturbózására is nagy figyelmet fordított. És hát ott van Bellatrix - ha van karakter, ami jól állt Helena Bonham Carternek, hát ez biztosan olyan.
3. Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész
Ha összevonjuk a 7. filmmel és kivágjuk mindkettőből a sallangot, a széria egyik legjobb, legmeghatóbb, leghangulatosabb darabját kapjuk. A Halál ereklyéi 1. része készítette elő a terepet a folytatásnak, de az ottani eseményeknek itt kaptak igazán jelentőséget. Eljutottunk a végső ütközetig, a Voldemort elleni harc legfontosabb pontjáig, amikor teljes a kilátástalanság, amikor mindenkinek helyt kell állnia, akár a jók, akár a rosszak oldalán vesz részt a küzdelemben. A mindig kicsit szerencsétlen Neville hőssé vált, kiderült, milyen motivációk vezérelték Piton tetteit, és az egész, hét éven át bonyolódó helyzet egy látványos harcban csúcsosodott ki. Szerencsére még az sem vett el érdemben az élményből, hogy a szereplők öregített változatai bizarrul néztek ki a végén.
2. Harry Potter és a Tűz Serlege
A Tűz Serlege szinte teljes egészében a Trimágus tusa köré épül, ami alkalmat adott arra, hogy megismerjük az univerzum eddig ismeretlen részleteit, távoli varázslóiskolák növendékeit és szokásait, együtt tanakodjunk a szereplőkkel rejtvények megoldásán. Azt is megtudtuk továbbá, hogy miként fest egy olyan időszak a Roxfortban, amikor a tanórák látogatása háttérbe szorul. Mesterien szakítja félbe az ünneplést és a szurkolást Cedric Diggory váratlan halála, és Harry teljes kiakadása, amikor próbálja megértetni mindenkivel, hogy Voldemort tényleg közel jár, és nagy baj lesz, ha megérkezik.
Ez volt az a pont, ahol a szereplőknek fel kellett nőniük; nem csak azért, hogy ne szorongjanak az iskolai bálon és tudjanak mit kezdeni a bennük dúló hormonokkal, hanem azért is, hogy készek legyenek megvédeni magukat és szeretteiket a kapuban álló gonosztól.
1. Harry Potter és az azkabani fogoly
Az azkabani fogoly számos fontos karaktert ismertetett meg velünk: bemutatkozott Sirius Black, Lupin professzor, és az is kiderült, hogy Ron valójában nem egy kedves rágcsálót dédelgetett a kezdetektől, hanem egy undorító emberi lényt, Peter Pettigrew-t. A sötét idők előszeleként megjelentek a dementorok, a mumus, és azt is megtudhattuk, hogy képes Hermione párhuzamosan több órán is részt venni, mindenből a legjobb lenni. A főszereplők már elég idősek és tapasztaltak voltak ahhoz, hogy még hitelesebb és érdekesebb alakítást nyújtsanak.
Alfonso Cuarón változtatott a látványvilágon, ami meghatározta az irányt a folytatások számára is, és egyértelműen a széria javára vált, illetve neki köszönhetjük, hogy annyira látványos és szívhez szóló lett Harry első repülése Csikócsőr hátán. A Titkok Kamrája után nagyon kellett, hogy valaki jó irányba állítsa a szériát, és a jó irány nem a könyvek minél alaposabb, hitelesebb adaptálása volt, hanem szórakoztató filmek készítése, amik ha nem is maradéktalanul, de többnyire hűek az alapanyaghoz.
A ti rangsorotok hogy néz ki? Hol állnak benne a Legendás állatok filmek? Írjátok meg kommentben!