Hirdetés

Hollywood tényleg feketelistára rakhatja Magyarországot a most elfogadott törvény miatt?

|

A Variety úgy véli, a nemrég elfogadott törvény heves tiltakozást kiváltó kiegészítései miatt a nyugati stúdiók számára már nem annyira csábító forgatási helyszín Magyarország.

Hirdetés

Nemrég a parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, mely után az RTL Klub Magyarország, később pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Music Hungary Szövetség, majd az A+E Networks UK, a ViacomCBS, az AMC, a Cirko-Gejzír Mozi, valamint az HBO és a WarnerMedia is tiltakozott. Az eredetileg a pedofília elleni küzdelem részeként megalkotott törvény később olyan kiegészítéseket kapott, melyek a tiltakozók véleménye szerint az LMBTQ közösség ellen irányulnak, ugyanis a jogalkotók többek között megtiltották a 18 éven aluliak számára hozzáférhető médiatartalmakban a homoszexualitás vagy a nemváltás ábrázolását, "népszerűsítését". Az RTL Klub indoklása szerint így tehát 18-as karikát kapna és csak 23 óra után lenne bemutatható a Harry Potter, a Jóbarátok, valamint több más népszerű sorozat és mozifilm.

Az egész kérdéskörrel a Variety is részletekbe menően foglalkozott, és egy elég aggasztó lehetőséget vetettek fel. Bőven benne van ugyanis szerintük a pakliban az, hogy a törvény elfogadásának következtében kivonulnak hazánkból azok a nagy nyugati filmstúdiók, akik az elmúlt években olyan filmeket és sorozatokat forgattak nálunk, mint a Dűne, a Fekete Özvegy, a Sebzett csalogány, a Birds of Paradise, a The Alienist vagy a Netflix-féle Vaják.

Hirdetés

Miért imádott minket Hollywood?

Variety is az RTL közleményét, illetve érvelését emelte ki, ennek kapcsán foglalkozott azzal, hogy 2019-ben rekordmennyiségű nyugati forgatási pénz landolt nálunk, ugyanis összesen 565,6 millió dollárt költött Magyarországon a filmipar, mely 168,8 milliárd forintnak felel meg. Mondanunk sem kell, nem a két szép szemünkért és a csodás magyar tájért lett a nyugat egyik elsőszámú kiszemeltje Magyarország, és különösképpen Budapest, ha forgatásról van szó. Jó pár évvel ezelőtt ráállt ugyanis a magyar filmipar a masszív adókedvezmények rendszerére, olyan feltételeket kínáltak a külföldi stúdiók számára, amik elképesztően csábítóvá tették a magyar forgatás gondolatát, nem véletlenül készült már nálunk például a 2008-as Hellboy II - Az Aranyhadsereg is.

Hatalmas előnyt jelentett Magyarországnak a felkínált 30%-os adókedvezmény, de ehhez Csehország, Horvátország, Lengyelország és Észtország is felzárkózott az elmúlt években. Egyáltalán nem az a helyzet tehát 2021-ben, hogy ne lenne komoly vetélytársunk Európán belül.

Gyorsan vegyük át, egészen pontosan milyen kedvezményekkel tudják egyes európai országok idecsábítani a hollywoodi filmeseket és a nagy amerikai szuperprodukciókat. Kezdjük rögvest a magyar rendszerrel: hazánkban 30%-os adókedvezményre számíthatnak a stúdiók, ennek 25%-a lehet külföldi kiadás. A kedvezmény kitolható egészen 37,5%-ig, ha hozzáadódnak a nem magyarországi költségek is. Ezen felül azok a produkciók, melyekben kisebbségi alkotóként magyar cég is részt vesz, 220 ezer dollár (nagyjából 65,4 millió forint) támogatásban részesülhet.

Már nem csak nálunk olcsó az élet

Csehországban 20%-os visszatérítés jár a minősített cseh költésekre, valamint 66%-os kedvezményt kapnak a stúdiók a Csehországban fizetendő, nemzetközi stábtagok és munkatársak után járó adóból. Mindezek akkor érvényesíthetők, ha a film minimum 650 ezer dollárba, vagyis 193,4 millió forintba kerül.

Lengyelország a támogatott kiadások 30%-át adja vissza készpénzben, ez nagyjátékfilmek, animációs- és dokumentumfilmek esetén is igényelhető. Projektenként maximum 4 millió dollár (1,1 milliárd forint), pályázóként pedig évi maximum 5,25 millió dollár (1,5 milliárd dorint) visszatérítés váltható be ilyen formában. Az igénylés beadásához azonban kötelező egy Lengyelországban bejegyzett partnercég beiktatása is.

A horvátoknál 25%-os visszatérítés jár, úgyszintén játékfilmek, animációsfilmek és dokumentumfilmek után. Ez további 5%-kal bővíthető, ha hátrányos helyzetű régiókban forgatnak. Minimum 296 ezer dollár (88,2 millió forint) helyi költség szükséges mozifilmek, és 110 ezer dollár (32,7 millió forint) tévésorozatos epizódok esetén.

Végezetül Észtországot érdemes még kiemelni. Itt is 30%-os visszatérítés jár, ami kiterjed az utómunkálatokra is. A regionális filmalapok adhatnak ezen felül 40%-ig is kitolható a támogatást a helyi költségek tekintetében, évi 225 ezer dollárra (67 millió forintra) maximalizálva. Koprodukciók esetében, ha az észt produkciós cég a kisebbségi résztvevő, akkor 225 ezer dolláros (67 millió forint), ha ő vállal nagyobb szerepet, akkor viszont 788 ezer dolláros (234,9 millió forintos) támogatás jár projektenként.

Nem akarsz lemaradni semmiről?

Rengeteg hír és cikk vár rád, lehet, hogy éppen nem jön szembe GSO-n vagy a social médiában. Segítünk, hogy naprakész maradj, kiválogatjuk neked a legjobbakat, iratkozz fel hírlevelünkre!


Mindezek tükrében világosan látszik, hogy bár a magyar adókedvezmények és támogatások kifejezetten kedvezők egy nyugati stúdiónak, több más európai ország is követte a magyar példát, és remek financiális körülményeket teremtett ahhoz, hogy hozzájuk látogassanak el a nagy amerikai cégek.

Egyáltalán nem elképzelhetetlen tehát az, hogy ahogy arra a Variety is figyelmeztet, Hollywood egészen egyszerűen feketelistára rakja Magyarországot, és Budapest helyett inkább Prágába vagy Zágrábba költözteti át a mozifilmes és tévésorozatos forgatásokat.

Mivel ezek a városok egyébként nincsenek vészesen távol, még akár az is megvalósulhat, hogy csak a magyar helyszíneket dobják, de hazánk filmes szakembereit egyszerűen átviszik egy cseh vagy horvát helyszínre forgatni. 

Volt már példa hasonlóra

Hasonló lépésre szánta el magát például a Disney is 2016-ban, mikor teljes bojkottot hirdetett Georgia állam ellen annak LMBTQ-ellenes törvényei miatt, ehhez pedig többek között a Netflix, a WarnerMedia és a Sony is csatlakozott, mikor 2019-ben abortuszellenes törvények léptek életbe ugyanebben az amerikai államban. A Netflix eredetileg Észak-Karolinában forgatta az Outer Banks című sorozatot, ugyancsak az állam LMBTQ-ellenes törvényei miatt azonban elvitték innen a produkciót - ezen törvények ellen 2016-ban már az A+E Networks és a 21st Century Fox is tiltakozott.

Ahogy fentebb említettük, a Warner Bros. és a TNT mögött álló WarnerMedia (mely egyébként épp most egyesül a Discoveryvel) már komolyan tiltakozott a frissen elfogadott magyar törvények ellen, és határozottan kijelentették, semmilyen formában sem tolerálják a homofóbiát, az előítéleteket és a diszkriminációt.

A Sony és az Amazon illetékesei egyelőre nem válaszoltak a Variety megkeresésére, a Netflix képviselői pedig nem kívánták kommentálni a történteket, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy épp a Netflix kaszálta el azért az If Only török sorozatát, mert Törökország kormánya megtiltotta, hogy egy meleg szereplő is részese legyen a szériának. 

Variety megszólaltatta Káel Csaba mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost is, aki elmondta, a kifogásolt jogszabályok elsősorban a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére jöttek létre, és nagyon reméli, hogy mindez semmiféle negatív hatással nem lesz az iparág tekintetében. Az még a jövő zenéje, hogy ez tényleg így lesz-e. Káel szerint Magyarország magasan képzett filmes szakembereket, világszínvonalú szolgáltatásokat, csodás helyszíneket és nagyvonalú adókedvezményeket tud biztosítani a nemzetközi filmközösség számára. A kormánybiztos meg van győződve arról, hogy ezek a szempontok fontosabbak, mint a politika. 

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)